A Nyugat-Balkán országai Európa részét képezik, de az EU-tagsághoz vezető útjuk hosszú és nem egyértelmű volt. Ez az egynapos konferencia a nem uniós országok nyugat-balkáni régióbeli országoknak nyújtott támogatására és segítségére, valamint kétoldalú kapcsolataikra összpontosít.
A Nyugat-Balkán országai Európa részét képezik, de az EU-tagsághoz vezető útjuk hosszú és nem egyértelmű volt. Az EU az európai kontinens legfontosabb és legsikeresebb szupranacionális szervezete, és létezése számos országot vonzott a tagságra. Egyes országok úgy döntöttek, hogy kívül maradnak, mások csatlakozni kívántak. A Nyugat-Balkán országai az EU-tagságra törekszenek. Az EU-n belüli és kívüli európai országok támogatták a nyugat-balkáni országokat az EU-tagság elérésében. Ez az egynapos konferencia a nem uniós országok nyugat-balkáni régió országainak nyújtott támogatására és segítségére, valamint kétoldalú kapcsolataikra összpontosít.
Több mint 20 évvel ezelőtt az EU EU-tagsági perspektívát kínált a nyugat-balkáni régió államainak. Azóta a régió szembesül az EU határozatlanságával a bővítési ígéretének betartása terén. Az előrelépés hiánya miatt a nyugat-balkáni országok kevésbé érzik magukat bátorítva az EU-csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtására. Az EU bővítési fáradtsága reformfáradtsághoz vezetett, és a teljes folyamat szinte teljes leállásához vezetett. A prioritások megváltozása ellenére, mivel az EU most a bővítést geopolitikai szükségszerűségként mutatja be, és új EU-tagjelölt országok – Grúzia, Moldova és Ukrajna – jelölése ellenére a bővítési politika nem nyert valódi lendületet a nyugat-balkáni országok számára. Az országok lehetséges EU-bővítésének időpontjait folyamatosan tolják, a néhány évvel ezelőtti 2025-ről a jelenlegi 2030-ra. De még mindig nincs garancia arra, hogy a csatlakozás hamarosan megtörténik.
A nyugat-balkáni államok egy ideig ebben az előcsatlakozási helyzetben maradhatnak. Ezért szükségessé válhat más európai partnerek keresése és a kétoldalú kapcsolatok megerősítése a nem EU-tagokkal. A nem EU-tagállamok aktív partnerek az európai politika különböző szintjein, tagjai európai és nemzetközi szervezeteknek, és jó kétoldalú kapcsolatokat alakítottak ki az EU-val. A nem EU-s országok növelhetik szerepüket a Nyugat-Balkán demokratizálódási folyamatának és gazdasági fejlődésének támogatásában. Elő lehetne mozdítani a szorosabb együttműködést más európai intézményekkel, például az Európa Tanáccsal (CEE) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ). A gazdasági együttműködés területén a CEFTA és az EFTA közötti kapcsolatok intenzívebbé tétele is elképzelhető.
Ez a workshop a Nyugat-Balkán és a nem EU-tagállamok közötti kétoldalú együttműködéssel, valamint regionális és nemzetközi szervezetek keretében foglalkozik. A nem EU-tagállamok szerepét tárgyalja a Nyugat-Balkán országainak támogatásában az európai országokkal való szorosabb kapcsolatok előmozdításában, az EU-n belül és kívül egyaránt. A résztvevők érinthetik a Nyugat-Balkán és az európai országok közötti kétoldalú kapcsolatok, a nemzetközi vagy regionális szervezeteken belüli együttműködés és más együttműködési kezdeményezések kérdéseit. Érdekes továbbá a nem EU-tagállamok nyugat-balkáni régió EU-integrációjával kapcsolatos politikája is. Támogatják-e a nem EU-tagállamok az EU bővítését, és milyen típusú támogatást nyújtanak, függetlenül az EU-csatlakozási folyamattól? Mi a jelenlegi helyzet a nem EU-tagállamok és a Nyugat-Balkán közötti kapcsolatokban?
Ez a konferencia célja, hogy a hangsúlyt az EU-ról az EU-n kívüli európai országok szerepére is kiterjesztse a Nyugat-Balkán régió európai jövőjéről szóló vitába. A Nyugat-Balkán közelebb kerülhet Európához azáltal, hogy egyszerre kapcsolódik az EU-n kívüli és belüli európai országokkal.
Regisztrációhoz kattintson ide >>
Ez a rendezvény a következő program keretében kerül megrendezésre: Változó Rendelések Kutatási Programja, egy átfogó projekt, amelyet a Svájci Hozzájárulás támogat a Magyar Kormány nemzeti társfinanszírozásával. A Svájci Hozzájárulás a Svájci Államszövetség által indított program, amelynek célja az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott tagállamok támogatása. A 2022-ben második időszakába lépett program célja az EU-n belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint Svájc és a kedvezményezett uniós tagállamok közötti kétoldalú kapcsolatok erősítése.