Az ukrajnai háborútól Kína felemelkedéséig a világrend, amelyet az elmúlt évtizedekben megismertünk, kétségtelenül átalakuláson megy keresztül. Ez az átrendeződés Európa biztonsági architektúráját is érintette, amely a korábbi keleti és nyugati blokkot egyesítve a határok sérthetetlenségének és a békés konfliktusmegoldásnak az eszméi köré szerveződött. Összességében a kis államok egyértelműen haszonélvezői voltak az 1990 után kialakult biztonsági architektúrának. Oroszország Grúzia elleni háborúi, majd a közelmúltban, a 2014-es és 2022-es Ukrajna elleni agressziói azonban megkérdőjelezték ennek az architektúrának az alapvető tételeit. Ezzel párhuzamosan, az Amerikai Egyesült Államok gyengülésével Kína gazdasági partnerként és befektetőként, valamint stratégiai versenytársként is megjelent. Hogyan tudnak a kis európai államok reagálni ezekre az új biztonsági kihívásokra?
Hagyományosan a kis államok vagy a semlegességet választották, vagy olyan szövetségekhez csatlakoztak, mint a NATO. Az elmúlt néhány évben azonban érdekes heterogenitás figyelhető meg ezekben az alcsoportokban, mind Oroszországgal, mind Kínával szemben. Néhány semleges ország úgy döntött, hogy feladja semlegességét, mások nem. Néhány semleges ország fegyvereket küldött Ukrajnának, mások nem. Még a NATO-tagok között is vegyes volt a kép: Magyarország nem küldött fegyvereket, és továbbra is fenntartotta a kapcsolatait Oroszországgal, míg más, hasonló méretű, hasonló földrajzi helyzetben lévő országok határozott álláspontot képviseltek Moszkvával szemben. Emellett nagy regionális eltérések voltak a Pekingtől való kockázatmentesítés terén, egyes államok támogatták az ötletet, míg mások haboztak.
Ez a konferencia célja, hogy felmérje és megvitassa a kis és közepes méretű államok által az új biztonsággal kapcsolatos kihívások kezelésére alkalmazott különféle válaszokat. Hogyan magyarázhatjuk ezt az eltérést mind az alcsoportok között, mind azokon belül? Melyek a régió külpolitikájának fő mozgatórugói? Milyen jövőt képzelhetünk el Európa biztonsági architektúrája számára? A terület neves tudósainak nézőpontjait integrálva ez a konferencia választ kíván adni ezekre a kérdésekre, bemutatva, hogy a kis államok lehetőségeivel kapcsolatos hagyományosan korlátozó képzelet helyett a valóságban figyelemre méltó heterogenitást és kreativitást mutattak az európai biztonsági architektúra változásainak kezelésében.
program:
14 November 2024
18:00: Carl Lutz előadása – Robert Diethelm: Hogyan kerüljük el, hogy az étlapon szerepeljünk, amikor nem az asztalnál ülünk – nem csak európai kérdés
15 November 2024
09:00-18:00: Konferencia
A részletes, részletes program itt érhető el.
Kérjük, regisztráljon ITT a Carl Lutz előadásra 2024. november 14-én.
Kérjük, regisztráljon ITT a 2024. november 15-i konferencia programjára.
Ez az esemény az első egy négy konferenciából álló sorozatban, amely az Andrássy Egyetem „Változó Rendek Kutatási Programja – 1. fókuszterület: Stratégiai Kihívások a Kis- és Középes Államok Számára” programjának keretében valósul meg, amelyet a Svájci Hozzájárulás támogat, a magyar kormány nemzeti társfinanszírozásával. A Svájci Hozzájárulás a Svájci Államszövetség által indított program, amelynek célja az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott tagállamok támogatása. A 2022-ben második időszakába lépett program célja az EU-n belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint Svájc és a kedvezményezett uniós tagállamok közötti kétoldalú kapcsolatok erősítése.