A „szabadság” mindig is központi téma volt a nyilvános vitákban, és gyakran szít társadalmi feszültségeket. Ez különösen igaz Közép- és Kelet-Európára, ahol a politikai és gazdasági szabadságjogok, valamint a nemzeti szuverenitás csak 1989 után ízelítőt kapott, évtizedekig tartó, gyakran erőszakba torkolló küzdelmek után, beleértve a magyar felkelést, a prágai tavaszt vagy a román forradalmat.

A „szabadság” mindig is központi téma volt a nyilvános vitákban, és gyakran szít társadalmi feszültségeket. Ez különösen igaz Közép- és Kelet-Európára, ahol a politikai és gazdasági szabadságjogok, valamint a nemzeti szuverenitás csak 1989 után ízelítőt kapott, évtizedekig tartó, gyakran erőszakba torkolló küzdelmek után, beleértve a magyar felkelést, a prágai tavaszt vagy a román forradalmat.

A közép- és kelet-európai kommunista rezsimek megdöntése után is a „szabadság” továbbra is elérhetetlen maradt, és hosszú és fáradságos tárgyalási folyamatot igényelt. Ez magában foglalta az új alkotmányok és az igazságszolgáltatási reformok végrehajtását, valamint a tárgyalásokat arról, hogy mit is kell pontosan „szabadság” alatt érteni az élet különböző területein. Ezek a viták többek között a vallásszabadság, a nők jogai, a kapitalista gazdasági rendszerek állami szabályozásának mértéke, az igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének kérdéseit és az európai integráció szintjét érintik. E viták eredményei Közép- és Kelet-Európában változatosak voltak, és az illiberalizmus növekedésével egyre nőnek az aggodalmak a szabadság korlátozásával kapcsolatban. A demokráciával szembeni ezen ellenreakciótól függetlenül a polgári szabadságjogok legitim alkotmányával kapcsolatos kérdések továbbra is központi fontosságúak. A folyamatban lévő COVID-19 világjárvány alatt láttuk, hogyan válhatnak hevessé a „szabadság” körüli viták, mivel a kormány által előírt közegészségügyi intézkedések gyakran ütköznek a jogilag kodifikált egyéni és polgári szabadságjogokkal.

A konferencia célja tehát a közép- és kelet-európai „szabadságharc” számos aspektusának szinkron és diakrón diszciplináris perspektíváinak széles skálájának feltárása 1989 után. A lehetséges témák a következők:

• Az egyéni szabadság és annak korlátai a késő modernitásban
• A kormányzati túlkapások veszélye világjárvány idején
• a plebejus „többségi diktatúra” kockázata
• a sajtószabadság a szólásszabadság és a „politikai korrektség” között.
• az akadémiai szabadságot fenyegető veszélyek az illiberális államban.
• állami szuverenitás és EU-tagság
• gazdasági modellek a neoliberalizmus és az új pártállam-kapitalizmus között
• a civil társadalmak vitatott terei
• művészi szabadság a polarizált társadalmakban

Szervező csapat:

• Elek Fanni (Budapest Andrássy Egyetem)
• Kerényi Szabina (CSS, Budapest)
• Piotr Kocyba (TU Chemnitz)
• Marcin Ślarzyński (IFiS PAN, Varsó)

Partnerek:

• Társadalomtudományi Központ
• Instytut Filozofii i Socjologii PAN
• Johann Gottfried Herder Kutatási Tanács
• Chemnitzi Műszaki Egyetem – Európai Tanulmányok és Történettudományok Intézete
• Friedrich Ebert Alapítvány Budapest

A konferencia nyelve az angol.

Ez az esemény az Andrássy Egyetem 20. évfordulójának ünnepségsorozatának része.