Az egyetem története
„Ma egy izgalmas, példa nélküli projektbe fogunk: a háború után most először alapítunk német nyelvű egyetemet német nyelvterületen kívül.”
Johannes Rau német szövetségi elnök az Andrássy Egyetem megnyitóján, Budapesten, 29. november 2002-énLink)
Az AUB létrehozásának ötlete a 22. február 2001-i Ulmi Nyilatkozatra nyúlik vissza: Magyarország, az Osztrák Köztársaság, Baden-Württemberg tartomány és a Bajor Szabad Állam miniszterelnökei ulmi csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy támogatják a Magyarország által tervezett német nyelvű egyetemének létrehozását Budapesten, és aktívan közreműködnek a megvalósításban. Ezzel letették egy közös, többnemzetiségi projekt alapkövét. Az Európai Unió akkor még küszöbön álló bővítése adta meg a döntő lendületet, és ez a projekt a mai napig hivatott hozzájárulni Közép-Európának az Európai Unióba való integrációs folyamatához.
Az egyetem fenntartója a Magyarország által ugyanebben az évben létrehozott Budapesti Német Nyelvű Egyetemért Közalapítvány lett. 2001 júniusában az Országgyűlés államilag elismert egyetemmé nyilvánította az AUB-t. Mindössze egy évvel később az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem Budapest (röviden: Andrássy Egyetem Budapest vagy AUB) megkezdte az egyetemi oktatást.
2002 óta az Osztrák Köztársaság, a Bajor Szabadállam és Baden-Württemberg tartomány mellett a Német Szövetségi Köztársaság (a Külügyminisztérium és a DAAD, azaz a német akadémiai csereprogram révén) is egyetemünk partnerországai közé tartozik.
Az egyetem névadója
Az „ Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem Budapest” névvel az alapítók Közép-Európa történelmi hagyományaiba ágyazták be az egyetemet és a neki szánt szerepet: az egyetem névadója, Andrássy Gyula gróf (1823-1890) aktív részese volt az 1848/49-es forradalomnak,1867 és 1871 között Magyarország miniszterelnökeként, majd 1879-es lemondásáig a Habsburg Monarchia külügyminisztereként szolgált. A gróf határozottan támogatta az Osztrák–Magyar Monarchia létrehozását jelentő kiegyezést. Elkötelezett volt a nemzetek kölcsönös megértése iránt, és a közép-európai államok közötti szoros együttműködés előmozdításáért tett rendkívüli erőfeszítéseivel a 19. század egyik legfontosabb diplomatájaként vonult be a történelemkönyvekbe.
Az egyetem épülete: a Festetics-palota
Az egyetem 2003. augusztus közepe óta működik a felújított Festetics-palotában. A reprezentatív épület műemlékvédelem alatt áll és a magyar állam elidegeníthetetlen tulajdona.
Festetics Palota története
A Festetics-palota II. Festetics György gróf, Andrássy Gyula kormányának miniszterének megrendelésére épült XNUMX és XNUMX között. A Nemzeti Múzeum mögötti palotát a kor egyik legjelentősebb építésze, Ybl Miklós tervezett, a Nemzeti Múzeum mögött, a budapesti Pollack Mihály téren található. Yblnek többször is módosítania kellett a tervét, hogy az épület megfeleljen modelljének, a bécsi Festetics-palotának. A palota Festetics Tasziló XNUMX-ban bekövetkezett haláláig a nemesi család városi palotájaként szolgált, ezt követően a magyar állam megvásárolta. XNUMX-től különböző intézmények kaptak otthont a palotában, köztük a Teleki Pál Történettudományi Intézet, az Országos Széchenyi Könyvtár és az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Szociológiai Kara. A második világháború után a palota rövid ideig a magyar köztársasági elnök hivatalos rezidenciájaként is szolgált.
A Festetics-palota építészeti stílusa és szerkezete
A három fő funkció – reprezentáció, magánélet és cselédség – világosan elkülönül egymástól. Az egykori „úri lakás” a félemeleten kapott helyet. Az egykori „hercegi dolgozószobában” gyönyörűen megtervezett, kézzel festett selyemszövettel kombinált famennyezet csodálható meg. A reprezentatív „történelmi helyiségek” – a Tükörterem, a Márványterem, a Festetics-terem és az Andrássy-terem – az első emeleten kaptak helyet. A Bródy Sándor utcára néző szárny a család magánéletének a színtere volt és a hálószobáknak, gyerekszobáknak adott otthont. Itt kapott helyet az azóta elveszett magánkápolna is. A cselédséget a szűkebb udvari szárnyban helyezték el. A földszinten az istálló volt, az emeleteken a külön lépcsőn megközelíthető emeleten a cseléd- és vendégszobákat helyezték el. A kapubejárattól jobbra további dolgozószobák voltak a személyzet számára. Az alagsorban található raktárakat egy csigalépcső kötötte össze a konyhával és az első emeleti tálalóhelyiséggel. A hátsó szárnyban volt a kocsiszín, nagy, boltíves kapukkal.
Az utcai homlokzat íves öntöttvas erkélyével és gyönyörű ablakkereteivel egy neoreneszánsz palota stílusát tükrözi. A homlokzat eleganciáját kovácsoltvas díszítőelemek (rácsok, láncok, lámpák) és faragott tölgyfa kapuk teszik teljessé. A „történelmi helyiségek” (a Tükörterem, a tetőablakos Márványterem és a részben megőrzött étkező) a 17. és 18. századi francia barokk stílusjegyeit mutatják, míg a főlépcső törpegalériájával és néhány neoklasszicista elemével a késő barokk korszakot idézi. A kandallóval ellátott kis (női) szalon és a nagy szalon (az egykori zeneterem), amelyek szintén „történelmi” helyiségek közé tartoznak, rokokó faborítású falakkal rendelkeznek, az ajtók feletti lévő olajfestmények Friedrich Schmidt, a bécsi akadémia professzorának alkotásai.
A Festetics-palota felújítása és jelenlegi használata
Az épület eredeti állapota a 2001 és 2003 közötti felújítás során lett helyreállítva, óvatos korszerűsítéssel. Az egykori étkező tárgyalóteremnek, a nagy szalon szenátusi ülésteremnek, a kis szalon pedig rektori irodának lett berendezve. A helyreállítási munkálatok során a vakolatot, a fa-, papírmasé- és stukkómennyezeteket, valamint a neorokokó faborításokat, a nyílászárókat és a parkettát restaurálták. A falakra új szövettapéták kerültek, és a csillárokat ugyanattól a gyártótól kerültek megrendelésre, amely az eredetieket is készítette. A Tükörterem aranyozott keretű belga tükreit eredeti pompájukban restaurálták.
A reprezentatív termekben ma is rendezvények helyszínéül szolgálnak. A korszerűsítés során az épület két liftet, légkondicionálót és szinkrontolmácsrendszert is kapott. A korábbi magán- és kiszolgáló helyiségekben a professzorok és az egyetemi adminisztráció irodái kaptak helyet. Az egykori istállókban ma az egyetemi könyvtár található. A régi padláson és az épület alagsorában tantermeket (köztük egy 120 fős nagyelőadót), további irodákat és egy számítógéptermet alakítottak ki. Az eredeti berendezés részben megsemmisült, részben pedig eltűnt: a mai bútorzat modern és funkcionális. A Festetics-palota helyiségei rendezvényekre is bérelhetők.
Videó - Andrássy Universität Budapest
