„A közelgő választások lehetnek az utolsók, mielőtt Magyarország teljesen visszasüllyed a diktatúrába” – ezzel a provokatív idézettel, egy magyar állampolgár tollából, a Zeit magazin 2022. február 16-i számában megjelent cikk címlapján. Egy tekintélyes magazin címlapsztorija első jelzésként szolgál az április 3-i magyarországi választások óriási jelentőségére. Vajon ez a jelentőség tükröződik-e a hazai és nemzetközi médiavisszhangban is? És hogyan tudósítanak a választási kampányról összességében? Az AUB Alkalmazott Tudományok Egyetemének nemzetközi kapcsolatok szakának nyolc hallgatója válaszolt ezekre a kérdésekre a 2022-es nyári szemeszterben Dr. Kristina Kurze által vezetett módszertani szemináriumon, amelyen kvalitatív tartalomelemzést végeztek a médiamegjelenésekről.
A szeminárium részeként 2021 októbere és 2022 márciusa között elemezték a jelentősebb magyar (Mandiner, Magyar Nemzet, Népszava), német (SZ, FAZ), osztrák (Der Standard, Kronenzeitung), brit (BBC, The Guardian) és francia (Le Figaro, France24, Franceinfo) médiumok közreműködéseit. Egy feltáró tanulási formában a hallgatók kezdeti tapasztalatokat szereztek Mayring kvalitatív tartalomelemzési módszerével. Induktív kategóriaképzés segítségével, reprezentatív számú (összesen 81) cikk alapján a hallgatók kezdetben egyénileg, majd később csoportokban dolgoztak ki egy kategóriarendszert a magyar és a nemzetközi médiamegjelenések tartalmának összefoglalására. Ezt követően a két kategóriarendszert összehasonlították a médiamegjelenések közötti különbségek és hasonlóságok azonosítása érdekében.
A vizsgált magyar médiumokban megjelent cikkek erősen polarizáló nyelvezetet használtak, és nem tükröztek semleges tudósítást. Például az egyik cikkben... Cikk a Magyar Nemzet újságból Deák Dániel magyar politológus a 2022 márciusi közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva Márki-Zayt „zagyvaságokat beszélő kirakatembernek” nevezte, és bírálta a választási kampány során állítólagosan hiányos kommunikációs készségei miatt. Szintén idén márciusban a Mandarin újság További kommentár nélkül újraközölték Juszt László magyar újságíró és színész Facebook-bejegyzését, amelyben Juszt határozott véleményt nyilvánított a magyar miniszterelnök ukrajnai orosz invázióra adott reakciójáról. Az idézett bejegyzésben Orbánt „műveletlen, olvasatlan, harácsoló akarnok”-ként jellemezték, és rámutattak, hogy a nemzetközi média „Putyin kurvájának” vagy „Tömeggyilkosnak” bélyegezte. Az elemzés egy másik érdekes megállapítása az volt, hogy a cikkek következetesen vagy Fidesz-párti, vagy -ellenes álláspontot képviseltek. Ugyanakkor az országos híradások a szakpolitikai területek széles skáláját érintették.
Ezzel szemben a nemzetközi média sokkal kevesebb árnyalt, lényegi kérdést tárt fel a választási kampányon belül. Itt elsősorban magának a választásnak az értékelésére és értelmezésére összpontosítottak. Különösen a német média írta le gyakran a parlamenti választásokat sorsdöntő pillanatként (Fidesz ide vagy oda).FAZ, 2021. októberAz osztrák médiában a választásokat általában a remény forrásaként ábrázolták Magyarország számára. Az angol és francia újságok a választásokat Orbán Viktor miniszterelnök számára jelentett komoly kihívásnak tekintették. Az összes elemzett nemzetközi médiumban kritikusan nyilatkoztak a jelenlegi kormányról. Például a német újságban... SZ 2021 októberében Az „Orbán választási kampánygépezete” kifejezést használták. Továbbá az elemzett nemzetközi média a demokrácia és a jogállamiság eróziójára mutatott rá. Feltűnő volt az is, hogy a brit és francia cikkek jellemzően tömör, riportszerű stílusban íródtak, és kevés értékítéletet tartalmaztak. Ráadásul összességében kevesebb cikk jelent meg a magyar választási kampányról. Összehasonlításképpen a német és az osztrák média értékelőbb tendenciát mutatott a tudósításaiban. Mennyiségileg több cikk jelent meg a választási kampányról az osztrák és a német médiában, mint a másik két országban. Ez arra utalhat, hogy a magyar választási kampány iránti érdeklődés eltérő mértékű a különböző országokban, bár egy átfogóbb felmérésre lenne szükség a végleges értékeléshez. Összességében a nemzetközi tudósítások erősen az egyénekre összpontosítottak, a legtöbb cikk magára Orbán Viktorra koncentrált. Azonban az összes cikkben megfigyelhető volt egy általános (implicit) kritikai álláspont Orbánnal szemben.
Összefoglalva, óvatos következtetés vonható le, amely – a néha korlátozott médiahozzáférés és a pilot kutatási projekt időbeli korlátai miatt – csak egy tendenciát tükröz: a nemzeti tudósítások politikailag sokkal polarizáltabbak voltak, ugyanakkor jobban a választási kampány lényegi kérdéseire összpontosítottak. A nemzetközi tudósítások jellemzően személyközpontúbbak és kevésbé részletesek voltak a kampány tartalmának elemzésében. Mindazonáltal a jelenlegi kormányzattal kapcsolatos kritikák sem maradtak el. Ezen eltérő megközelítések ellenére a tudósításokban egyhangú értékelés volt: a 2022-es parlamenti választásokat sorsdöntőnek tekintették Magyarország és európai partnerei számára.
Dorothee MÜNßINGER & Roxána Afrodité NAGY