Orbán Viktor miniszterelnök 16 éves Fidesz-uralma után most először tűnik reálisnak a kormányváltás. Ez Magyar Péter gyors felemelkedésének köszönhető, aki az Orbán-rendszeren belüli kihívó, és csak két évvel ezelőtt lépett a politikai porondra. Vezetése alatt a korábban jelentéktelen kispárt, a TISZA néhány héten belül domináns ellenzéki párttá vált. A TISZA egy éve folyamatosan vezeti a Fideszt a közvélemény-kutatásokban, és a választások előtti utolsó hetekben tovább növelte előnyét. A legfrissebb közzétett közvélemény-kutatások azt is jelzik, hogy a válaszadók többsége nemcsak kormányváltást kíván, hanem a TISZA választási győzelmére is számít.
Hogyan lehetséges, hogy egy olyan férfi, akit 2024 elejéig a szélesebb közönség legfeljebb Varga Judit volt igazságügyminiszter (volt)férjeként ismert, néhány hónap leforgása alatt Orbán Viktor első komoly kihívójává vált? Hogyan volt képes a 2024. júniusi európai parlamenti választásokon a szavazatok közel 30 százalékát megszerezni egy korábban ismeretlen kispárttal, ezzel gyakorlatilag a teljes meglévő ellenzéket jelentéktelenné téve? És miért pont ő volt képes felkelteni a hatalomváltás reményét egy olyan országban, amelyet 2010 óta politikailag, intézményesen és kommunikációs szempontból is a Fidesz ural? Ezekre a kérdésekre összpontosít a következő cikk. Először is Magyar Péter felemelkedésének folyamatát követjük nyomon, másodszor pedig megvizsgáljuk a fejlemény legfontosabb okait.
A 2024-es „kegyelmi botrány” fordulópontként
Magyar Péter felemelkedésének döntő kiváltó oka a 2024. február 2-án napvilágra került kegyelmi botrány volt. Szinte véletlenül derült ki, hogy Novák Katalin akkori elnök 2023 tavaszán kegyelmet adott egy férfinak, akit gyermekotthonban elkövetett szexuális zaklatás eltussolása miatt ítéltek el. Az esetnek hatalmas politikai következményei voltak, mivel a rezsim ideológiájának és erkölcsi önmegjelenítésének magját sújtotta. A Fidesz az előző években politikai kampányainak központi elemévé tette a gyermekvédelmet és a pedofília elleni küzdelmet. Ez a botrány pontosan azon a területen rázta meg a rezsimet, ahol erkölcsi felsőbbrendűségét érvényesítette. A következmények azonnal láthatóak voltak: Varga Judit elnököt és volt igazságügyminisztert, aki akkoriban a Fidesz listavezető jelöltje volt az európai parlamenti választásokon, február 10-én lemondásra kényszerítették. Varga Judit igazságügyminiszterként szolgált. A kegyelmi rendeletet ellenjegyezték. Ez két női politikus karrierjének is véget vetett, akik a generációváltást és a Fidesz modernizációját jelentették. Lemondásuk után is a mai napig megválaszolatlanok maradtak olyan kulcsfontosságú kérdések, mint például, hogy ki kezdeményezte a kegyelmet, és milyen indokok alapján. Ez súlyosan károsította a rezsim hitelességét (Sükösd 2026d).
A rendszeren belüli kihívó
A botrány azonban nem pusztán erkölcsi sokk volt. Politikai lehetőségek ablakát is megnyitotta. A felháborodás messze túlnyúlt az ellenzéki táboron, magában foglalva még a társadalom konzervatív, korábban a Fideszhez lojális rétegeit is. Ez a helyzet teret teremtett új szereplők számára, akik hitelesen megtestesíthették a fennálló rendszerrel való szakítást. Pontosan itt lépett a képbe Magyar Péter. 2024. február 10-én, közvetlenül Novák és Varga lemondása után, közzétett egy Facebook-bejegyzést (Magyar 2024), amely politikai karrierjének kiindulópontjává vált. Ebben kijelentette, hogy egy pillanatra sem akar „egy olyan rendszer része lenni, ahol az igazán felelősök női szoknyák mögé bújnak”. Ugyanakkor a Fidesz által propagált, és általa régóta hitt nemzeti, szuverén, polgári Magyarországot csupán „habnak a tortán” nevezte, amely valójában a hatalommal való visszaélés és az öngazdagodás leplezésére szolgál. Már ebben az első nyilvános szövegben is jelen voltak későbbi politikájának kulcsmotívumai: a hatalmi centrum erkölcsi vádolása, a NER-rendszertől való eltávolodás („Nemzeti Együttműködés Rendszere”, a nemzeti együttműködés rendszere), valamint az az igény, hogy az „igazi” Magyarország nevében beszéljen (Varga Judit volt férje 2024).
Másnap Magyar egy hosszú élő interjúban szerepelt a független Partizán online portálon, meghódítva ezzel a politikai színpadot. Fellépésének hatását alig lehet túlbecsülni. A videót mindössze egy napon belül félmillióan nézték meg. Az Orbán-rezsim kritikája egyáltalán nem volt újdonság Magyarországon. Az újdonság azonban az volt, hogy most egy olyan ember fogalmazta meg, aki évek óta a rezsim része volt, személyesen ismerte annak vezető személyiségeit, és közvetlen tapasztalatokból fogalmazta meg vádjait. Továbbá korábban ismeretlen információkat is nyilvánosságra hozott az Orbán-rezsimből, és megnevezte azokat, akiket felelősnek tartott a rendszer hiányosságaiért (Sükösd 2026a).
Ez a tény hitelességet kölcsönzött kritikájának, amelyet a liberális és baloldali ellenzéktől gyakran megtagadtak. Magyar nyíltan, konfrontatívan és érthető, személyes stílusban beszélt. Így szakított mind a Fidesz-propaganda kommunikációs stílusával, mind számos ellenzéki párt gyakran elvont hangvételével (Sükösd 2026a). Sok néző szemében nem egy „frusztrált baloldali” beszélt, hanem egy konzervatív magyar, aki a rendszeren belülről ítélte el annak erkölcsi és politikai korrupcióját, miközben egyidejűleg a magyar történelmet, a konzervatív értékeket és a nemzeti hagyományokat idézte fel (Gimes 2026).
Magyar stílusa egy olyan társadalomban érződött, amely látszólag egy ilyen szereplőre várt. A NER-rendszer elleni nyilvános hadüzenete vádaskodást és reményt ötvözött. Nem korlátozódott a korrupció, a hatalommal való visszaélés és az Orbán-párti elit gazdagodásának leleplezésére, hanem egyidejűleg egy pozitív ellenképet is felvázolt: egy modern, működőképes és európai Magyarországot, amely konzervatív, polgári és nemzeti hagyományokra épít anélkül, hogy autoriter vagy korrupt lenne. Ez is része a sikerének. Magyar nem szakított sok magyar konzervatív önképével, hanem kijelentette, hogy szándékában áll visszaszerezni ezt az önképet az Orbán-rendszertől. Nem a konzervatív Magyarország ellen kampányolt, hanem a Fidesz általi politikai kooptálása ellen. Ebben a szellemben a későbbi gyűléseken rendszeresen hangsúlyozta, hogy lépésről lépésre visszaszerzik országukat, és kőről kőre újjáépítik azt.
A felháborodástól a politikai mozgalomig
A Partizán-interjút követően megtörtént a következő döntő lépés: Magyar nagyszabású tüntetést hirdetett Budapesten 2024. március 15-én, az 1848-as márciusi forradalom emléknapján. Ez a tüntetés hatalmas visszhangra talált. Az általa szervezett további események nemcsak figyelemre méltó mozgósító képességét mutatták, hanem az Orbán-rendszerrel való elégedetlenség mértékét és a változás iránti vágyat is feltárták. Egyre hangosabbak lettek a felszólítások Magyar pártalapításra és a 2024. június 9-re kitűzött európai parlamenti és magyar önkormányzati választásokon való részvételre. Mivel ilyen rövid időn belül már nem volt lehetséges pártot alapítani, egy meglévő párt átvétele volt az egyetlen lehetőség. Magyar ezért megragadta a lehetőséget, hogy megszerezze a politikailag jelentéktelen és ismeretlen TISZA pártot, amelynek neve a „Tisztelet e Szabadság” rövidítése. A TISZA az európai parlamenti választásokon a szavazatok közel 30%-át szerezte meg, gyakorlatilag a semmiből, és az Európai Parlament 21 magyar helyéből hetet megnyert.
A TISZA hatalomátvételével a kezdetben spontán felháborodás pártpolitikai formává alakult. A TISZA párt azonban gyorsan sokkal többé vált, mint pusztán a választásokon való részvétel eszközévé. Magyar körül egy új politikai mag alakult ki, amelyet szimpatizánsok, magánadományozók és volt Fidesz-tagok támogattak. Ebből a korai támogatói körből egy olyan szervezeti struktúra fejlődött ki, amely nemcsak a klasszikus párthierarchiákra, hanem a helyi mozgósítási formákra is támaszkodott. Különösen fontosak az úgynevezett TISZA-szigetek (TISZA-Szigetek), kis helyi csoportok, ahol önkéntesek szervezkednek, megvitatják a kérdéseket, rendezvényeket terveznek és új támogatókat toboroznak. Ezek a szigetek gyorsan elterjedtek az országban, és egy olyan mozgalom gerincévé váltak, amely gyorsan hatalmas mozgósító erőre tett szert (Gimes 2026).
Ez a mozgalom és párt közötti kapcsolat kulcsfontosságú Magyar felemelkedésének megértéséhez. Nemcsak pártvezetőként, hanem egy társadalmi mozgalom mozgósítójaként is bemutatkozik. Kampánya nagymértékben támaszkodik a közvetlen jelenlétre országszerte: gyalogosan, kerékpárral, kisbuszban és vonattal. Tudatosan kampányol nemcsak Budapesten, hanem mindenekelőtt vidéken. Az elmúlt két évben tett rendszeres „Orzágjárásai” során még az ország legkisebb falvait is felkeresi, különösen a gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókban, ahol a leromlott infrastruktúra, a gazdasági stagnálás, a nem megfelelő egészségügyi ellátás, a munkahelyek elvesztése, a kivándorlás és a társadalmi frusztráció különösen súlyos. Az ilyen helyeken, ahol az uralkodó érzés az, hogy a NER rendszer nem elősegíti a növekedést, hanem inkább akadályozza azt, üzenete erősen visszhangra talál. Mivel ott Orbánt már nem a fejlődés garanciájaként, hanem egyre inkább egy kimerült és önmagára utaló uralkodási modell szimbólumaként tekintik (Gimes 2026; Gajdos 2026).
Magyar sikere is ezzel a politikai kommunikációs stratégiával magyarázható. A korábbi ellenzéki pártokkal ellentétben nem Budapestre, hanem a vidékre koncentrált, a személyes interakcióra támaszkodva az emberekkel. Még az április 12-i parlamenti választások előtti időszakban is folyamatosan utazik az országban, naponta akár hat helyi megbeszélést is teljesítve. Ez lehetővé teszi számára, hogy még a Fidesz erősségeiben élő embereket is elérje, akik szinte kizárólag az Orbán-rezsim médiájából tájékozódnak.
Származás és szocializáció
Magyar Péter azon képessége, hogy ilyen gyorsan és meggyőzően magára öltötte a politikai személyiség és Orbán Viktor kihívójának szerepét, nagyrészt hátterének és politikai szocializációjának köszönhető. Magyar 1981 márciusában született Budapesten, konzervatív, katolikus jogászcsaládban. Szülei és családi körének más befolyásos személyiségei is jogászok voltak, és a polgári szerepvállalást és a polgári-konzervatív értékeket képviselték. Apja ügyvédként, édesanyja bíróként dolgozott. 2020 és 2024 között az Országos Bírósági Hivatal alelnöke volt. Nagyapja, Erőss Pál, országszerte „televíziós jogászként” volt ismert. Több mint egy évtizeden át heti műsort vezetett, amelyben jogi kérdéseket tisztázott és közérthető jogi tanácsokat adott. Keresztapja, Mádl Ferenc igazságügyminiszter volt Magyarország első demokratikusan megválasztott kormányában a rendszerváltás után, valamint a köztársaság elnöke 2000 és 2005 között (Sükösd 2026b).
Magyar így egy olyan családi környezetben nőtt fel, ahol a műveltség, a felelősségvállalás, valamint a közéleti és politikai életben való részvétel szorosan összefonódott. Nemcsak a családi háttér által közvetített értékek, hanem a politikai szerepvállalás természetessége is meghatározó volt számára. Interjúkban maga is hangsúlyozza, hogy mennyire fontosak számára a nagyapja és keresztapja által megtestesített és közvetített értékek. Különösen a nagyra becsült Madl Ferenc vált példaképévé polgári-konzervatív államférfiként. Ez a szocializáció magyarázza későbbi hatásának egy részét: retorikai képességeit, médiaismeretét és politikai szereplőként való önképét.
tanulás és karrier
Magyar Péter katolikus középiskolába járt (Piarista Gimnázium, Budapest), majd jogot tanult a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ezen belül egy évet a berlini Humboldt Egyetemen töltött Erasmus ösztöndíjjal. Magyar politikai aktivizmusát tanulmányai alatt kezdte, amikor csatlakozott a helyi Fidesz-szervezethez. A diploma megszerzése után kezdetben az igazságszolgáltatásban és egy budapesti ügyvédi irodában dolgozott (Sükösd 2026b).
Magyar életét mélyen formálták azok az események, amelyek Ferencsány akkori miniszterelnök 2006-os úgynevezett „hazug beszédét” követték. A beszéd hatalmas tiltakozásokat váltott ki, amelyeket jelentős rendőri brutalitás fogadott. Válaszul Magyar úgy döntött, hogy önkéntesként részt vesz a Gyurcsány-kormány elleni polgári ellenállásban, és jogi támogatást nyújt a rendőri erőszak áldozatainak.
Amikor felesége, Varga Judit 2009-ben az Európai Parlament Fidesz-csoportjának munkatársa lett, a pár Brüsszelbe költözött. Magyar diplomáciai szolgálatba lépett, és Magyarország EU-s képviseletén dolgozott. Feladatai közé tartozott a magyar érdekek képviselete a közlekedés, az energia és a versenypolitika területén. Miután Varga politikai karrierbe kezdett, először államtitkárként, majd igazságügyminiszterként, a család visszatért Budapestre. Miután megtagadták a politikai karrier lehetőségét, Magyar vezető pozíciókat vállalt állami intézményekben, többek között a Fejlesztési Bankban és a Diákhitel Központban. Így évekig a Nemzetgazdasági Ellátás (NER) rendszerének befolyási övezetében élt, ismerte annak belső felépítését és mechanizmusait, sőt időnként maga is profitált belőlük (Sükösd 2026c).
Varga Judittól való válása után Magyar egyre inkább marginalizálódott a NER-rendszer belső körein belül. Úgy tűnik, ez az életrajzi szakítás is előfeltétele volt annak, hogy a kegyelmi botrány után ilyen gyorsan és véglegesen szakított a Fidesz-rendszerrel (Sükösd 2026c). Összességében szakmai háttere olyan tényező, amely megmagyarázza, miért tűnhetett hiteles bennfentesnek Magyar, amikor nyilvánosan hadat üzent a rendszernek.
Már brüsszeli tartózkodása alatt is világossá vált, hogy Magyar sosem illeszkedett teljesen az Orbán-rendszer logikájába, bár konzervatívként kétségtelenül kritikusan szemlélte az EU-ban zajló fejleményeket. Kiemelkedett függetlenségével, önfejű és konfrontatív természetével, valamint azzal, hogy nehezen tudta alárendelni magát és követni az utasításokat. Valószínűleg ez volt az egyik oka annak, hogy feleségével ellentétben nem ajánlották fel neki a politikai karrier lehetőségét (Sükösd 2026c). Konfrontatív természete néhány korai interjújában, a neki nem tetsző kérdésekre adott reakcióiban és az újságírók kritikus megjegyzéseiben is egyértelműen megmutatkozott.
Generációváltás és a rendszerváltás reménye
Magyar Péter gyors felemelkedésének egy másik magyarázata a serdülőkből és fiatal felnőttekből álló új generáció megjelenése. Orbán 2010 óta tartó, megszakítás nélküli politikai dominanciája óta ennek a generációnak nincsenek egyértelmű emlékei egy másfajta politikai Magyarországról. A magyar társadalom nagy része 2010 óta közönyben és apátiában vergődik. Következésképpen kevés volt a hajlandóság a bekapcsolódásra. Úgy tűnik, ez megváltozott a legutóbbi választások óta, elsősorban azért, mert az új fiatal generáció sokkal nagyobb érdeklődést mutat a politika iránt, és nagyobb hajlandóságot mutat a politikai részvételre az előző generációhoz képest (Szabó 2025). Találó, hogy Magyar Péter nemcsak más stílust képvisel, mint Orbán, hanem egy másfajta politikai generációt is.
A Magyar és a TISZA támogatottsága nem korlátozódik az új fiatal generációra, hanem összetételében is nagyon heterogén. Minden generáció képviselőit magában foglalja, köztük konzervatív hazafiakat és baloldalibb diákokat. A Magyar így olyan csoportokat egyesít, amelyek ideológiailag semmiképpen sem állnak összhangban, de egy pontban egyetértenek: rendszerszintű változást akarnak, és le akarják váltani az Orbán-rendszert. Ez a széleskörű támogatottság a Magyar egyik erőssége.
Messiásfigura vagy demokratikus megújulás?
Támogatói számára Magyar Péter a remény jelzőfénye, a „megmentő” és a többség hangja. Szinte egy régóta várt „messiásként” jelenik meg, aki pozitív jövőbe vezeti Magyarországot. A Fidesz-propagandában és számos Fidesz-támogató számára azonban áruló, pszichopata, bosszúálló volt férj, „Brüsszel” bábja és „hamis messiás” (vö. Metz/Kövesdi 2026). Ezek az ellentétes attribúciók jól mutatják, hogy Magyar alakja mennyire szimbolikusan töltődik fel. Ugyanakkor a magyar politika erős perszonalizációjára is utalnak.
Magyar Péter elsősorban a demokratikus megújulás reményét képviseli egy olyan rendszerben, amely a demokrácia és a jogállamiság hosszú eróziós folyamatán ment keresztül. Ennek fényében Magyar és a TISZA párt egy „működő és emberies Magyarország” víziójával kampányol az április 12-i választásokon. Annak részleteit, hogy milyennek kellene lennie ennek a más Magyarországnak, és az eléréséhez szükséges intézkedéseket egy 240 oldalas TISZA program (Tisztelet és Szabadság Párt 2026) tartalmazza. Ez éles ellentétben áll a Fidesszel is, amely legutóbb 2010-ben mutatott be választási programot.
Konklúzió: Miért lett Magyar Péter kulcsfigura?
Magyar Péter meteorikus felemelkedése nem csupán egy karizmatikus egyéniség története. Inkább az Orbán-rendszeren belüli mélyebb válság kifejeződése. Több fejlemény is találkozott: a pedofíliaügyben bűnrészességként elítélt férfi kegyelmét övező erkölcsi sokk, a folyamatos gazdasági stagnálás, a Fidesz másfél évtizedes uralma utáni növekvő kimerültség, a politikai elitbe vetett bizalom elvesztése, valamint egy hiteles személyiség iránti igény a meglévő ellenzéki pártokon kívül, amelyek az elmúlt 16 évben nem tudtak vonzó és hiteles alternatívát kínálni a Fideszre a választók többsége számára.
A kegyelmi botrány történelmi lehetőséget nyitott meg, amelyet Magyar Péter felismert és hatékonyan kihasznált. Konzervatív politikai környezetből származó háttere, polgári-konzervatív értékekben nevelkedett, valamint közéleti és politikai szerepvállalásának természetessége, a NER rendszerrel kapcsolatos bennfentes ismerete, a (közösségi) médiával való profizmusa, valamint a nyelv és a kommunikáció iránti érzéke ideális játékossá tette őt ebben a történelmi pillanatban. Magyar megragadta a történelmi lehetőséget, és néhány napon belül az Orbán-rezsim kihívójává vált.
Magyar kezdettől fogva nem korlátozódott a NER-rendszer és Orbán Viktor kritizálására, hanem egyidejűleg pozitív víziót dolgozott ki Magyarország jövőjéről, támaszkodva a történelmi hagyományokra és a pozitív példaképekre. Sikerének egyik kulcsa abban rejlik, hogy nem támadja közvetlenül sok magyar konzervatív önképét, hanem inkább magáévá teszi azt, összekapcsolva azt a hatalmas ellenfelekkel szembeni ellenállás történelmi archetípusaival. Ily módon megkérdőjelezi az Orbán-rendszer azon állítását, hogy a magyar hagyományok és konzervatív értékek egyetlen szimbolikus képviselője. Így ellenáll a Fidesz ezen politikai értékek kisajátításának. Ezzel az állásponttal Magyar nem a konzervatív Magyarországgal szemben áll, hanem ennek a hagyománynak a saját modern változatát mutatja be. Magyar tehát nemcsak egy másik generációt képvisel, mint Orbán, hanem mindenekelőtt egy másik víziót Magyarország jövőjéről.
Hogy Magyar Péter felemelkedése valóban hatalomváltáshoz és demokratikus megújuláshoz vezet-e Magyarországon, az még várat magára. Az azonban már most biztos, hogy felemelkedése politikai fordulópontot jelent Magyarország politikai fejlődésében: Magyar rövid idő alatt átalakította a politikai tájképet Magyarországon. Újjáépítette az ellenzéket, első alkalommal szegezte komolyan kétségbe a Fidesz kommunikációs hegemóniáját, és politikailag újraaktiválta a társadalom széles rétegeit. Mindenekelőtt bebizonyította, hogy az Orbán-rendszer nem megingathatatlan.
Ellen BOS
irodalom
Gajdos Dávid (2026): Orbán félelme és Magyarország reménysége, in: Köztársaság 11.03., epublik.ch/2026/03/11/orbans-angst-und-ungarns-hoffnung (utolsó hozzáférés: 11.03.2026.).
Gimes, Miklós (2026): Magyarország sorsdöntő választás előtt áll. „Ha most nem nyerünk, úgy fognak ránk vadászni, mint a nyulakra” – mondja Orbán egyik ellenfele, in: Tagesanzeiger, március 27.03. https://www.tagesanzeiger.ch/ungarn-kann-peter-magyar-das-land-vor-viktor-orban-retten-157511730179 (utolsó hozzáférés: 30.03.2026.).
Magyar Péter (2024): Facebook-bejegyzés 2024. február 10-től, https://www.facebook.com/peter.magyar.102/posts/7670871222947259?ref=embed_post (utolsó hozzáférés: 8.04.2026.).
Metz, Rudolf / Kövesdi, Veronika (2026): A Magyar Péter-jelenség. Egy politikai felemelkedés anatómiája [The fenomen of Péter Magyar. A politikai felemelkedés anatómiája]. Budapest.
Sükösd, Miklós (2026a): A kihívó színre lép: hogyan ismerte meg egy ország Magyar Pétert? [Színpadra lép a kihívó: Hogyan ismerte meg egy egész ország Magyar Pétert], HVG, március 8.03. https://hvg.hu/360/20260308_kihivas-elso-resz-magyar-peter-partizan-interju-varga-judit-lemondas-pedofilbotrany (utolsó hozzáférés: 7.04.2026.).
Sükösd, Miklós (2026b): A kihívás, 2. rész: Hogyan hat rád, ha úgy nősz fel, hogy tévésztár a nagypapád és államfő a keresztapád? [A kihívás, 2. rész: Hogyan hat rád, amikor úgy nősz fel, hogy nagyapád televíziós sztár, keresztapád pedig államfő?], HVG március 14.03. https://hvg.hu/360/20260314_a-kihivas-magyar-peter-felemelkedese-2-resz-madl-ferenc-eross-pal-csalad (utolsó hozzáférés: 7.04.2026.).
Sükösd, Miklós (2026c): A kihívás, 3. rész: Magyar Péter a NER-ben: elvegyült és kivált [A kihívás, 3. rész: Magyar Péter a NER-ben: először szívódott benne, majd távozott], in: HVG 14.03., https://hvg.hu/360/20260314_a-kihivas-magyar-peter-felemelkedese-3-resz-magyar-peter-a-ner-ben (utolsó hozzáférés: 7.04.2026.).
Sükösd, Miklós (2026d): A közvélemény nem kegyelmez: az Orbán-rendszer válsága Magyar Péter politikai lehetősége [The public show no mercy: The válság of the Orbán-rezsim as a political option for Péter Magyar], in: HVG 22.03., https://hvg.hu/360/20260322_kihivo-magyar-peter-felemelkedese-4-resz-kegyelmi-ugy-novak-katalin-pedofilbotrany (utolsó hozzáférés: 7.04.2026.).
Szabó, Andrea (2025): Get voltál eddig, aktiv magyar fiatal? [Hol voltál eddig, aktív magyar fiatal?], in: Kijuntunk? Jelen bookazin 4. szám, Budapest, 152-155. o.
Tisztelet és Szabadság Párt (2026): A Működő és Emberséges Magyarország Alapjai 2026 [The Foundations for a Functioning and Human Hungary]. Budapest, https://cdn.tisza.work/A%20m%C5%B1k%C3%B6d%C5%91%20%C3%A9s%20embers%C3%A9ges%20Magyarorsz%C3%A1g%20alapjai.pdf (utolsó hozzáférés: 8.94.2026.).
Varga Judit volt férje: Nem akarok olyan rendszer részese lenni, ahol Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba [Judit Varga's ex-husband: I don't want to be part of a system in which Tónis, Ádáms and Barbaras can laughing up sleeves unabashedly), HVG február 2241. https://hvg.hu/itthon/20240210_Varga_Judit_volt_ferje_Magyar_Peter_lemondas (Utolsó hozzáférés: 8.04.2026.).