Magyarország jelentősen javította történelmileg feszült kapcsolatait Szerbiával. Ugyanakkor rendszeres kapcsolattartást tart fenn, és technikai, valamint szakmai támogatást nyújt az EU-csatlakozási folyamathoz olyan országokkal, mint Albánia, Koszovó, Montenegró és Észak-Macedónia. Az EU nyugat-balkáni államokkal való bővítése, valamint Moldova és Grúzia csatlakozása Magyarország külpolitikai prioritásai közé tartozik. Ezzel szemben az Orbán-kormány elfogadhatatlannak tartja Ukrajna EU-csatlakozását.
A nyugat-balkáni régió fontos Magyarország számára, mivel az országok szoros közelségben vannak, ami elengedhetetlenné teszi az együttműködést, különösen a határokon átnyúló infrastruktúra, a kereskedelem, a gazdaság és különösen a kisebbségi kérdések területén. Maguk a nyugat-balkáni államok is hangsúlyozzák és dicsérik Magyarország konstruktív együttműködését és támogatását az EU-integráció technikai vonatkozásaiban. Mindazonáltal felmerül a kérdés, hogy egy állam hogyan támogathatja a jogállamiság és a hatalmi ágak szétválasztásának megerősítését a tagjelölt országokban, amikor maga évek óta alacsonyabb helyen áll a nemzetközi ranglistán ezen a területen.
Huntington (1991) szerint jelenleg a demokratizálódás harmadik „fordított hullámát” tapasztaljuk, amely 2006 körül kezdődött. Ezt a dedemokratizálódási hullámot az autokratikus államok és a hozzájuk hasonló gondolkodású rezsimek támogatják, amelyek a nyugati demokrácia gyengítésére törekszenek. Az autokratikus értékeket és ideálokat hirdető, a demokratikus struktúrák aláásására törekvő államok hozzájárulnak a „fordított hógolyózáshoz” (Huntington, 199, 18), azaz az autokratikus értékek terjedéséhez.
Ez a tendencia kihívást jelent az EU számára. Az EU nemcsak demokratikus államok szövetsége, hanem célul tűzte ki a demokrácia, a jogállamiság, valamint az alapvető jogok és szabadságok értékeinek harmadik országokra való kiterjesztését is. Ez különösen vonatkozik azokra az államokra, amelyek csatlakozni kívánnak az EU-hoz. Ezért az EU-csatlakozási folyamat szándékosan nagy hangsúlyt fektet a jogállamiságra, az igazságosságra és az alapvető jogokra, valamint az egyéni jogokra és szabadságokra (23. és 24. fejezet).
Ez a blogbejegyzés áttekintést nyújt az Orbán-kormány nyugat-balkáni államokkal fenntartott kapcsolatairól. Végül felvázolja az új nyugat-balkáni politika perspektíváit, amelyek várhatóak a TISZA-kormány alatt az Orbán-kormány 2026. április 12-i választásokon elszenvedett vereségét követően.
Hanyatló demokrácia
A Bertelsmann Transformation Index (BTI) 2006 és 2026 közötti adatai azt mutatják, hogy az elmúlt évek számos válsága, a pénzügyi válságtól (2008-tól), a migrációs válságtól (2015-től) és a COVID-járványtól (2020-tól) Oroszország illegális ukrajnai inváziójáig (2022-től) negatívan befolyásolta a demokrácia minőségét. A különböző indexek szerint a nyugat-balkáni államok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia) az 1990-es évek eleji politikai változások óta soha nem érték el a konszolidált demokrácia státuszát, és a demokratizálódás terén elért eredmények a 2010 utáni években ismét elvesztek (lásd az 1. ábrát). Legutóbbi, 2026. márciusi jelentésében a BTI Albániát, Koszovót, Montenegrót és Észak-Macedóniát hibás demokráciáknak, Bosznia-Hercegovinát súlyosan hibás demokráciának, Szerbiát pedig mérsékelt autokratikus rezsimnek minősítette. Magyarország tehát jó társaságban van, mivel szintén hibás demokráciákként van besorolva (Bertelsmann Transformation Index 2026b).
A demokratikus visszaesés minden bizonnyal összefüggésbe hozható a régió konkrét politikusaival. A volt Macedónia Köztársaságban (2019 óta Észak-Macedónia) 2006 és 2018 közötti demokratikus válság Gruevski miniszterelnök autokratikus vezetési stílusának tulajdonítható. Az albániai demokratikus értékek 2010 és 2014 közötti összeomlását Sali Berisha kormányának kontextusában kell vizsgálni. Bosznia-Hercegovina küzd a szükséges alkotmányos reformok végrehajtásával, mivel a Bosznia-Hercegovina szerves részét képező Boszniai Szerb Köztársaság vezetése akadályoz minden olyan politikát, amely az állam egészét előmozdítaná. A Boszniai Szerb Köztársaság volt elnöke, Milorad Dodik, eddig szívesen látott vendég volt Budapesten. Szerbia demokratikus visszaesése 2012 óta a jelenlegi elnöknek, Aleksandar Vučićnak tulajdonítható. (Bertelsmann Transformation Index 2026a). Tagadhatatlan, hogy Orbán jó kapcsolatokat ápolt Vučićcsal, Gruevskivel, Dodikkal és a jelenlegi albán miniszterelnökkel, Edi Ramával.
1. ábra: Demokratikus fejlődés 2006 és 2026 között
Forrás: Bertelsmann Transformation Index (2026c), URL: https://bti-project.org/de/downloads-1 (2026. április 2-i állapot).
Míg Észak-Macedóniában az adatok ismét javultak a Gruevszki-kormány 2017-es leváltása miatt, és Bosznia-Hercegovinában is pozitív fejlemény figyelhető meg 2006 óta először, Szerbiában a negatív tendencia folytatódni látszik.
Orbán balkáni politikája
Orbán politikai diskurzusa a „nyugati” liberális eszmék elutasításán, a hagyományos, társadalmilag konzervatív értékek előmozdításán, a keresztény Európa védelmén és a nemzeti érdekek előtérbe helyezésén alapul. Meg kell erősíteni a tagállamok hatásköreit az EU-n belül, és korlátozni kell „Brüsszel” befolyását a tagállamok belpolitikájára. Orbán 2026 februári évértékelő beszédében ennek megfelelően fogalmazta meg ezt: „Mindig is tudtuk, hogy igazi ellenfeleink nem a magyar ellenzéki pártok [...]. Ellenfeleink a brüsszeli uraik. [...] Szükség esetén a szovjet sarlót és kalapácsot, szükség esetén pedig az EU csillagait fogják használni” (Orbán, 2026. február 14.). Szijjártó Péter külügyminiszter szintén kiemelkedik Brüsszellel (és most már Németországgal is) szembeni negatív kijelentései, valamint a Kremlhez fűződő szoros kapcsolatai miatt (Griera, 2026. március 31.).
A régóta tartó EU-ellenes kampány hátterében felmerül a kérdés, hogy miért támogatja Magyarország egyáltalán a nyugat-balkáni államok EU-csatlakozását, ha az EU-tagság elsősorban hátrányokkal jár. Huszka (2017, 593) szerint a nyugat-balkáni bővítés Magyarország saját érdeke is a földrajzi közelség, a szerbiai magyar kisebbség és a balkáni államokkal fennálló erős gazdasági kapcsolatok miatt. Továbbá a magyar kormány új partnerekre tesz szert a nyugat-balkáni államok EU-csatlakozása révén, akik osztják az illiberális populizmus és nacionalizmus ideológiáját. Orbán nyíltan kiáll az EU ideológiai befolyásolásának célja mellett: „Nem titkoljuk ezeket a célokat. Nyíltan beszélünk arról a vágyunkról, hogy átvegyük az Európai Unió irányítását. Át akarjuk venni és átalakítani a brüsszeli központot. Olyan uniót akarunk, amely szuverén nemzetek szövetsége” (Orbán, 2026. március 23.). Orbán célja egy antiliberális többség létrehozása az EU-n belül. Továbbá a nyugat-balkáni bővítés tovább erősíthetné a régió és Magyarország közötti szoros gazdasági kapcsolatokat. Ezek a kapcsolatok pénzügyileg és politikailag is előnyösek a magyar kormány számára, különösen akkor, ha a források átláthatatlan módon érkeznek a régióba, ami potenciálisan befolyásolhatja a politikai döntéseket. Az „államfoglyul ejtése”, az állam által támogatott korrupció és a klientúra-hálózatok terjeszkedése a régióban és Magyarországon is elterjedt jelenség, és ezt erős… felülről lefelé a politika és az „erős” férfiak érdekei alakítják.
Szerbia
Orbán számára Szerbia a régió legfontosabb partnere közvetlen közelsége és Aleksandar Vučić elnökkel való személyes kapcsolata miatt. Politikai szinten a két kormány 2014 óta rendszeresen tart közös üléseket. 2021 szeptemberében stratégiai partnerségi megállapodást írtak alá (Szerb Köztársaság Külügyminisztériuma, 08.09.2021.). 2023-ban a két ország közös...Szerbia-Magyarország Stratégiai Együttműködési Tanács egyrészt a stratégiailag fontos energetikai infrastruktúra fejlesztése és bővítése, valamint a határátkelőhelyeken való együttműködés elmélyítése, az innováció előmozdítása mindkét országban és a gazdaság modernizálása (Szerb Köztársaság Külügyminisztériuma, 13.02.2025.).
A magyar kisebbség, különösen a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), támogatja Vučić politikáját, és 2014 óta a szerb kormánykoalíció tagja (Hungary Today, 2023. december 18.). A VMSZ szerb kormánnyal folytatott politikai együttműködését a magyar állam vajdasági beruházásai kísérik, amelyek nagy része a VMSZ tagjainak kedvez (Átlátszó, 2023. február 13.). Magyarország vajdasági beruházási tevékenységeit átláthatóság nélkül kezelik (Átlátszó, 2018. október 20.), ami azt a benyomást kelti, hogy a VMSZ-t Vučić hatalmának fenntartása érdekében használják fel.
Míg a meglévő politikai kapcsolatok elősegítették a gazdasági együttműködés bővülését és elmélyülését, a források elosztásának átláthatatlansága miatt nem világos, hogy az Orbán-kormány milyen mértékben folytat „államfoglyul ejtési” politikát – azaz az állami intézmények személyes haszonszerzés céljából történő kisajátítását – a Vajdaságban kiépített gazdasági és politikai hálózatok révén. Továbbá a szerb elnök támogatása, aki régóta szilárdan az ellenőrzése alatt tartja országát és gazdaságát, valószínűleg minden érintett számára előnyökkel jár. Nyilvánvaló, hogy ez a szoros politikai együttműködés hozzájárulhat mindkét ország demokráciáinak negatív fejleményeihez.
Albánia
Edi Rama albán miniszterelnök 2013 óta van hivatalban, és a kormányán belüli hatalmas korrupciós és pénzmosási vádak ellenére pozitív demokratikus fejleményekre és az uniós reformok végrehajtására tud rámutatni Albániában. A Rama-kormány többek között létrehozta a Különleges Ügyészséget (SPAK) a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében. Amikor azonban a SPAK vizsgálatot indított helyettese, Belinda Balluku ellen, a kormány megpróbálta akadályozni a SPAK vizsgálatát (European Western Balkan, 2026. március 12.). Ezen problémák ellenére Orbán továbbra is politikailag támogatni fogja kollégáját, Edi Ramát.
Az EU-csatlakozáshoz nyújtott technikai és szakmai támogatás mellett Magyarország pénzügyi forrásokat is rendelkezésre bocsátott Albánia számára. Továbbá, 2021 júliusában a Magyar-Albán Kormányközi Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság A Közös Gazdasági és Kulturális Együttműködést (JCEC) a kétoldalú gazdasági együttműködés megerősítése érdekében hozták létre. Magyarország azóta a legfontosabb befektetővé vált a banki (OTP), a telekommunikációs (4IG PLC) és a turizmus (Wizz Air) szektorban (Koçollari/Ryoko Drávucz 2022). 2023 júniusában Tiranában újabb kétoldalú megállapodást írtak alá a vízgazdálkodás terén folytatott fokozott együttműködésről és Albánia csatlakozási folyamatáról. Mindkét fél pozitívnak tartja a politikai és gazdasági kapcsolatokat. Orbán nyilvánosan kifejezte támogatását Albánia gyors EU-csatlakozása iránt. Még budapesti vagy tiranai kormányváltás esetén is prioritásnak tűnik a meglévő erős gazdasági együttműködés, és valószínűleg folytatódni is fog.
Észak-Macedónia
Nikola Gruevski volt macedón miniszterelnök, aki korábban a VMRO-DPMNE tagja volt, 2018-ban politikai menedékjogot kapott Magyarországon, és azóta Budapesten él. Gruevskit, aki 2006 és 2017 között autokratikusan uralkodott, és végül a lakosság és az EU nyomására lemondani kényszerült, korrupciós ügyekkel kapcsolatban vádolták meg és ítélték el. Ezt követően politikai szövetségese, Orbán Viktor segítségével elhagyta az országot.
A Gruevszki-ügy ellenére mindkét ország megpróbálta fenntartani a jó kapcsolatokat még a szociáldemokrata kormány alatt is. Orbán következetesen támogatta Észak-Macedónia EU-csatlakozását. Orbán ugyanakkor politikai és pénzügyi támogatást is nyújtott az akkori ellenzéki vezetőnek, a VMRO-DPMNE párt tagjának, Hristijan Mickoskinek, hogy lojális szövetségest szerezzen magának. 2024 óta a konzervatív VMRO-DPMNE alakítja a kormányt. Orbán és Mickoski között több személyes találkozóra is sor került. Magyarország és Észak-Macedónia gazdasági ügyekben együttműködik az EU keretében. Magyar-Macedón Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság (JEB) együtt. Ezenkívül a JEC negyedik ülésén aláírtak egy gazdasági együttműködési megállapodást a két állam között.
2024 szeptemberében Észak-Macedóniában tett látogatása során Orbán Viktor 500 millió eurós kormányközi kölcsönt nyújtott pénzügyi támogatásként (Nyugat-Balkáni Tanulmányok Központja, 2024. szeptember 30.). Az új VMRO-DPMNE kormánnyal a kormány a gazdasági kapcsolatok további bővítését reméli. Bár Magyarország jelentős kereskedelmi partner, nem tartozik az ország legnagyobb befektetői közé. A cél a magyar befektetések növelése, mivel számos lehetőséget azonosítottak a telekommunikációs, mezőgazdasági és energetikai szektorban (Cintia/Orosz/Ármás 2024:2). Mickoski észak-macedón miniszterelnök 2026 márciusának végén Budapestre látogatott, és előadást tartott a stratégiai magyar-macedón partnerségről a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC). A VMRO-DPMNE számára Orbán eltávolítása hivatalából egy lojális partner keserű vesztesége lenne, bár a gazdasági kapcsolatok tovább bővülnének, talán csak magyar állami kölcsönök nélkül.
Bosznia-Hercegowina
Bosznia-Hercegovina és Magyarország kapcsolata összetett, mivel Magyarország támogatja az ország EU-csatlakozását, miközben jó kapcsolatokat ápol a Boszniai Szerb Köztársaság szeparatista elnökével, Milorad Dodikkal, aki akadályozza az EU-tagságra irányuló reformokat. Orbán neve 2021 márciusában és áprilisában olyan nem hivatalos dokumentumokhoz kapcsolódott, amelyek Bosznia-Hercegovina etnikai alapú felosztását javasolták (Inotai/Latal, 2021. november 9.). Orbán és Dodik közötti kapcsolatfelvétel, amelyet Vučić szerb elnök közvetített, 2019-ben kezdődött (Átlátszó Vajdaság, 2025. február 6.). Orbán 2021 novemberi Dodiknál tett látogatása gyanút keltett azzal kapcsolatban, hogy támogatni fogja a Boszniai Szerb Köztársaság elszakadására irányuló szerb követelést. Dodik többször is fenyegette a Boszniai Szerb Köztársaság függetlenségét, dacolt a főképviselő utasításaival, és ezzel megsértette az 1995-ös daytoni megállapodást. Miközben az Egyesült Államok 2022-ben szankciókat vezetett be Dodik ellen, Orbán 100 millió eurós kölcsönnel támogatta a rezsimet, és blokkolt minden uniós szintű szankciót (Mujanovic, 2022. január 5.).
A magyar állami bankon, az EXIM-en keresztül folyósított 100 millió eurós (vagy 110 millió eurós) hitelen felül a magyar kormány gazdaságfejlesztési programot indított a mezőgazdaság számára. Ehhez a programhoz, amely lehetővé teszi a kis- és középvállalkozások számára, hogy finanszírozást szerezzenek magyar mezőgazdasági gépek vásárlásához, Magyarország 2022-ben 35 millió eurót, 2023-ban pedig további 17 millió eurót biztosított. Ez a finanszírozás csak a Boszniai Szerb Köztársaság számára volt elérhető (Inotai, 2023. május 26.). 2024-ben 140 millió eurós finanszírozásban állapodtak meg a Boszniai Szerb Köztársaság energetikai infrastruktúra-projektjeire. Ezen projektek közül néhányból Németország kilépett (Reuters, 2024. április 5.).
Orbán adminisztratív és technikai támogatása ellenére az EU-csatlakozásra való felkészülésben semlegesnek tekintik a kapcsolatokat Bosznia-Hercegovina egységes államával. Magyarország hivatalos álláspontja ellentmond Dodik iránti nagylelkű támogatásának. A Bosznia-Hercegovina és a Magyar Diplomáciai Akadémia között korábban megállapodott együttműködést, amelynek célja a magyar diplomáciai szolgálat 50 szakértőjének kiképzése volt, Bosznia 2025 májusában hirtelen felfüggesztette, mivel Magyarország a srebrenicai mészárlást népirtásnak elismerő uniós határozat ellen szavazott. A konfliktus azóta rendeződött (Átlátszó Vajdaság, 2025. február 6.). Azonban még a diplomáciai látogatások során is egyértelmű, hogy hol helyezkednek el a preferenciák: Dodik 2019-ben járt Magyarországon, és előadóként vett részt a 2021 szeptemberi budapesti demográfiai csúcstalálkozón. 2021 novemberében Orbán anélkül találkozott Dodikkal, hogy konzultált volna az EU politikusaival. Orbán azon preferenciáját, hogy Banja Lukában találkozzon Dodikkal, és elhanyagolja Szarajevót, széles körben diplomáciai sértésnek tekintik. Orbán hivatalos bosznia-hercegovinai útja 2023 júniusában Szarajevóban kezdődött, ahonnan Banja Lukába utazott. 2023. augusztus 20-án Dodik Vučić elnökkel együtt vendégül látott a budapesti atlétikai világbajnokságon. Áprilisban Orbán Dodiktól átvette a Boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendjét (Magyarországról, 2024. április 8.).
2025 elején vált ismertté, hogy Orbán a Magyar Terrorelhárító Egységet (TEK) a Boszniai Szerb Köztársaságba telepítette, hogy megvédje Dodikot a letartóztatástól, akit egy boszniai bíróság a főképviselő utasításainak megtagadása miatt ítélt el. A legfeljebb 70 fős TEK-erő civil ruhában lépett be Bosznia-Hercegovinába, és állítólag parancsot kapott Dodik országból való eltávolítására. Mivel Dodikot nem tartóztatták le, és a művelet nyilvánosságra került, a magyar fél rendőrségi gyakorlatnak nyilvánította (Panyi, 2025. március 6.).
2026 januárjában, röviddel a Boszniai Szerb Köztársaságban tartott elnökválasztás előtt, amelyen Dodik már nem volt jogosult indulni, helyettesével, Ana Trišić Babićcsal Budapestre utazott, hogy találkozzon Orbánnal (MIT 31.01.2026.). Dodik hat évig nem tölthet be politikai tisztséget, ezért választották meg helyettesét, Siniša Karant a Boszniai Szerb Köztársaság elnökévé 2026 februárjában. Mindazonáltal valószínű, hogy Dodik továbbra is jelentős befolyással fog rendelkezni a Boszniai Szerb Köztársaságban, és Orbán továbbra is kapcsolatban marad vele.
Magyar Péter megválasztásával valószínűleg némileg lehűlnének ezek a kapcsolatok a Republika Srpskával, és remélhetőleg ez egy világos, konstruktív magyar külpolitikához vezetne Bosznia-Hercegovinával szemben, amely teljes mértékben elősegíti az ország EU-csatlakozását.
Koszovó
1999-ben Magyarország csak korlátozott mértékben vett részt a NATO szerbiai inváziójában. Bár légteret és katonai bázisokat biztosított, a harci műveletekben nem vett részt, mivel félt a szerbiai magyar kisebbség elleni megtorlásoktól. 2008-ban Magyarország elismerte Koszovót független államként. 1999 óta Magyarország katonai személyzetet küld a koszovói KFOR csapatokba.
Magyarország szándékosan akadályozza Koszovó azon erőfeszítéseit, hogy csatlakozzon az Európa Tanácshoz. 2023 januárjában Magyarország Koszovó Európa Tanácsba való felvétele ellen szavazott, azzal érvelve, hogy először megoldást kell találni az ország északi részén élő szerb kisebbség jogaira (Aradi, 2023. január 10.). Végül 2024 márciusában az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) Koszovó felvétele mellett szavazott, amelyet Magyarország nem tudott megakadályozni. Jelenleg azonban Kurti koszovói miniszterelnök megtagadja a szerb többségű települések társulásának alapszabályának jóváhagyását (Szerb Többségű Önkormányzatok Szövetsége, ASMM) benyújtandó az Európa Tanácsnak.
Bár Magyarország jó diplomáciai kapcsolatokat ápol Koszovóval, Orbán feláldozná azokat Szerbiáért. Annak ellenére, hogy Koszovó és Magyarország gazdasági kapcsolatai az elmúlt években javultak, Szerbia továbbra is a fontosabb partner (Pérez, 2024. május 16.). A két ország között nem folytatnak aktív diplomáciai látogatásokat, bár 2022 óta sor került kölcsönös elnöki szintű látogatásokra (a Koszovói Köztársaság elnöke, n/a). A kapcsolatok így általában képviseleti vagy technikai szinten zajlanak, különösen a magyar KFOR csapatokkal kapcsolatban. Orbán számára ez a politika nehéz, mivel Magyarország jó kapcsolatokat akar fenntartani Szerbiával, miközben teljesíti NATO-kötelezettségeit is.
Egy budapesti kormányváltás pozitív hatással lehet a koszovói kapcsolatokra, feltéve, hogy Magyarország újragondolja álláspontját, és mindkét országot – Koszovót és Szerbiát – egyenlően kezeli. Koszovó minden bizonnyal profitálhatna egy valóban őszinte közvetítőből.
Montenegró
Magyarország 2006-os függetlensége óta nagyon jó kapcsolatokat ápol Montenegróval. Magyarország üdvözli Montenegró közeljövőben történő EU-csatlakozásának lehetőségét. 2024 októberében Milojko Spajić miniszterelnök Budapestre látogatott, hogy tárgyaljon Orbán Viktorral (Magyarországról, 2024. október 24.), 2025 júliusában pedig a két vezető kormányközi megállapodást írt alá a montenegrói infrastruktúra és a vasúti rendszer modernizációjának támogatására, valamint a reformokhoz való közigazgatási segítségnyújtásra (Montenegró Kormánya, 2025. július 1.). A gazdasági együttműködés is intenzívebbé válik, mivel a magyar vállalatok jelentős beruházásokat hajtottak végre Montenegróban az informatikai, a telekommunikációs és a pénzügyi szektorban (Montenegró Kormánya, 2025. június 18.).
Magyarország és Montenegró között nincsenek politikai vitapontok, a gazdasági együttműködés mindkét fél számára pozitív. A montenegrói kapcsolatok lényegében változatlanok maradnának egy másik magyar miniszterelnökkel is. Magyar Péter számára a nyugat-balkáni államokkal való gazdasági kapcsolatok erősítése és bővítése is prioritás.
Mit akarna egy Tisza-kormány a Nyugat-Balkántól?
Tisza számára a hangsúly egyértelműen a belpolitikán van, mivel a kormányváltás számos nehéz feladatot jelentene az új kormány számára. Magyarország továbbra is támogatni fogja a nyugat-balkáni államok, valamint Moldova és Grúzia EU-bővítését, bár Tisza jelenleg nem támogatja Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását. Az Ukrajnával kapcsolatos európai parlamenti szavazásokon Tisza gyakran a Fideszhez csatlakozott, és nem az Európai Néppárttal szavazott (Maurice, 2026. február 13.). Tisza prioritása a nyugat-balkáni államokkal kapcsolatban az, hogy új piaci lehetőségeket találjon a magyar vállalatok számára a régióban, erősítse a kereskedelmi kapcsolatokat, és bővítse a meglévő gazdasági kapcsolatokat a balkáni államokkal (Tisztelet és Szabadság Párt 2026, 52).
Egy Tisza-kormánynak valószínűleg újra kellene gondolnia a Vučić szerb elnökkel és a Boszniai Szerb Köztársasággal fenntartott kapcsolatait, és új alapokra kellene helyeznie az egész Bosznia-Hercegovinával és Koszovóval fenntartott kapcsolatokat, hogy kiegyensúlyozott politikát tudjon végrehajtani a régió összes államával szemben.
Következtetés:
Az Orbán-kormány nyugat-balkáni államokkal kapcsolatos politikája az autokratikus vezetők támogatását és a gazdasági kapcsolatok bővítését helyezi előtérbe Magyarország befolyásának erősítése és a magyar érdekek előmozdítása érdekében. Vészhelyzetekben Orbán a régió politikusainak is védelmet nyújt Magyarországon. A Boszniai Szerb Köztársaságnak nyújtott nagylelkű kölcsönök és a Vajdasági Magyar Szövetség Vučić rezsimjének nyújtott politikai támogatása felerősítette az antidemokratikus fejleményeket ezekben az országokban. Orbán szoros kapcsolatai a Gruevszki-rezsimmel és a VMRO-DPMNE pénzügyi támogatása negatív benyomást keltenek. Azáltal, hogy fokozta a gazdasági kapcsolatokat ezekkel az országokkal, Orbán nemcsak magyar érdekeket képviselt, hanem személyes előnyöket is látott a politikai befolyás és lojalitás megszerzésében.
Ha Orbánt április 12-én megszavazzák hivatalából, az a balkáni államokban az illiberális vagy autokratikus hullám végének jelének tekinthető, és egyfajta (újra)demokratizálódási hógolyóhatást indíthat el. A demokratizálódás negyedik hulláma Budapesten kezdődhet.
Krisztina Griessler
irodalom
Magyarországról (2024. október 24.): Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozata Milojko Spajić montenegrói miniszterelnökkel folytatott találkozóját követően. URL:-https://abouthungary.hu/speeches-and-remarks/press-statement-by-prime-minister-viktor-orban-following-his-meeting-with-milojko-spaji-the-prime-minister-of-montenegro (04.04.2026-től).
Magyarországról (08.04.2024.): Orbán Viktor miniszterelnök: Bosznia szerb közössége számíthat Magyarország további támogatására, Hírek röviden. URL: https://abouthungary.hu/news-in-brief/pm-orban-bosnia-s-serb-community-can-rely-on-hungary-s-continued-support (02.04.2026-től).
Átlátszó (2018. október 20.): Láthatatlan pénz: A magyar kormány 14 millió eurós támogatását egy vajdasági futballakadémiára és stadionokra nem átlátható módon költötték el. URL: https://english.atlatszo.hu/2018/10/20/invisible-money-hungarian-governments-e14-million-grant-for-a-soccer-academy-and-stadiums-in-vojvodina-spent-in-a-non-transparent-way/ (01.04.2026-től).
Átlátszó Vajdaság (06.02.2025): Magyarország tiszteletbeli szomszédja: Bosznia-Hercegovina, URL: https://atlatszo.rs/en/2025/02/06/hungarys-neighbour-of-honour-bosnia-and-hercegovina/https://atlatszo.rs/en/2025/02/06/hungarys-neighbour-of-honour-bosnia-and-herzegovina/ (02.04.2026-tól)
Átlátszó Vajdaság (13.02.2023): Tizenkét iparmágnás. URL: https://atlatszo.rs/en/2023/02/13/twelve-tycoons/ (01.04.2026-től).
Aradi, Hanga Zsófia (10.01.2023): Szijjártó: Magyarország Koszovó európai szervezetekbe való felvétele ellen szavaz, a Telex. URL: https://telex.hu/english/2023/01/10/szijjarto-hungary-will-vote-against-kosovos-admission-into-european-organizations (02.04.2026-től).
Bertelsmann Transformation Index (2026a): Szerbia. URL: https://bti-project.org/de/reports/country-dashboard/SRBhttps://bti-project.org/de/reports/country-dashboard/SRB (02.04.2026-től).
Bertelsmann Átalakulási Index (2026b): Közép- és Délkelet-Európa. URL: https://bti-project.org/de/reports/regional-dashboard/ESE?&d=D&cb=00000 (02.04.2026-től).
Bertelsmann Átalakítási Index (2026c): Adatkészlet, BTI 2006-2026 eredmények (Excel). URL: https://bti-project.org/de/downloads-1 (02.04.2026-től).
Európai Nyugat-Balkán (2026. március 12.): Az albán parlament blokkolja a vád alá helyezett volt miniszterelnök-helyettes letartóztatását, URL: https://europeanwesternbalkans.com/2026/03/12/parliament-of-albania-blocks-the-arrest-of-the-indicted-former-deputy-prime-minister/ (02.04.2026-től).
Nyugat-Balkáni Tanulmányok Központja (2024. szeptember 30.): Magyar-macedón barátság és annak következményei, URL: https://cfwbs.org/hungarian-macedonian-friendship-and-its-consequences/ (02.04.2026-től).
Cintia, brácsa; Orosz, Anna; Ármás Julianna (2024): Állásfoglalás, Magyar Külügyi Intézet, HIIA, 2024. szeptember 27. URL: https://hiia.hu/wp-content/uploads/2024/09/0927_North-Macedonia.pdf (02.04.2026-től).
Montenegrói Kormány (01.07.2025.): Spajić és Orbán megállapodást írt alá: Magyarország támogatja Montenegró infrastrukturális fejlesztését, vasúti modernizációját és közigazgatási reformját. URL: https://www.gov.me/en/article/spajic-and-orban-sign-agreements-hungary-to-support-montenegros-infrastructure-development-railway-modernization-and-administrative-reform (2026. április 4-i állapot szerint).
Griera, Max (31.03.2026.): Szijjártó Magyarország elismerte, hogy kapcsolatban állt Moszkvával, miközben az EU az orosz szankciókról tárgyalt, Politico. URL: https://www.politico.eu/article/hungary-foreign-minister-admits-he-liaised-kremlin-eu-discussed-sanctions-on-russia/ (31.03.2026-től).
Huntington, Samuel P (1991): A demokrácia harmadik hulláma, Journal of Democracy, 2. kötet (2), 12–34. o.
Huszka Beáta (2017): Euroszkeptikus, mégis bővítéspárti: Magyarország EU-politikájának paradoxonjai, Délkelet-európai és Fekete-tengeri Tanulmányok, 17:4, 591-609. o.
Inotai, Edit (26.05.2023.): Magyarország további több milliós támogatásokat jelentett be a boszniai Boszniai Szerb Köztársaságnak, Reporting Democracy, BRIN, BalkanInsight. URL: https://balkaninsight.com/2023/05/26/hungary-announces-millions-more-in-grants-for-bosnias-republika-srpska/rd/ (02.04.2026-től).
Inotai, Edit; Latal, Srecko (09.11.2021.): Orbán Viktor látogatása a boszniai szerb erős embernél zavarba ejti a megfigyelőket, a BalkanInsight-ban, URL: https://balkaninsight.com/2021/11/09/viktor-orbans-visit-to-bosnian-serb-strongman-puzzles-observers/ (02.04.2026-től).
Koçollari, Loren; Ryoko Drávucz Renata (2022): Albánia-Magyarország: hol tartanak most? Tiranai Obszervatórium. URL: https://tiranaobservatory.com/2022/07/26/albania-hungary-where-do-they-stand-now/ (02.04.2026-től).
Losonczi Márton (2025): Orbán miniszterelnök és Vučić köztársasági elnök közös sajtótájékoztatót tartott az energiáról és az együttműködésről, Magyar Konzervatív.URL: https://www.hungarianconservative.com/articles/current/orban-vucic-energy-cooperation-hungary-serbia/ (01.04.2026-től).
Maurice, Eric (13.02.2026.): Orbán után: miért nem lenne könnyű partner Magyar Péter az EU számára, European Policy Center (EPC), Brüsszel: Kommentár. URL:
https://www.epc.eu/publication/after-orban-why-peter-magyar-would-not-be-an-easy-partner-for-the-eu/ (31.03.2026-től).
Szerb Köztársaság Külügyminisztériuma (13.02.2025.): Đurić és Szijjártó: Szerbia és Magyarország közötti stratégiai együttműködés folytatása, URL: https://www.mfa.gov.rs/en/press-service/statements/djuric-and-szijjarto-continuing-strategic-cooperation-between-serbia-and-hungary (02.04.2026-től).
Szerb Köztársaság Külügyminisztériuma (2021.09.08.): Stratégiai Partnerségi Megállapodás aláírása Szerbia és Magyarország között. URL: https://www.mfa.gov.rs/en/press-service/news/strategic-partnership-agreement-signed-between-serbia-and-hungary (01.04.2026-től).
MIT (2026. január 31.): Orbán Viktor miniszterelnök a Boszniai Szerb Köztársaság elnökével, Orbán Viktorral tárgyalt. URL: https://miniszterelnok.hu/en/prime-minister-viktor-orban-had-talks-with-president-of-republika-srpska-2026-01-31/ (03.04.2026-tól)
Mujanovic, Jasmin (05.01.2022.): Magyarország Orbánja: Befektetés a pusztításba, BalkanInsight, URL: https://balkaninsight.com/2022/01/05/hungarys-orban-investing-in-the-destruction-of-bosnia/bi/ (03.04.2026-től).
Orbán (2026. március 23.). Orbán Viktor miniszterelnök beszéde a Patriots for Europe tüntetésen. Miniszterelnöki Kabinetiroda. URL: https://miniszterelnok.hu/en/speech-by-prime-minister-viktor-orban-at-a-patriots-for-europe-rally/ (31.03.2026-től).
Orbán Viktor (14.02.2026.): Orbán Viktor miniszterelnök beszéde a nemzetek helyzetéről, Miniszterelnöki Kabinetiroda. URL: https://miniszterelnok.hu/en/prime-minister-viktor-orbans-state-of-the-nation-address-2026-02-14/ (31.03.2026-től).
Panyi, Szabolcs (06.03.2025.): Orbán tudósítása a boszniai hadműveletről: A különleges erők készen álltak Dodik kimentésére, VSquare, URL: https://vsquare.org/viktor-orban-tek-special-police-forces-bosnia-banja-luka-milorad-dodik-extraction-us-tensions/ (03.04.2026-től).
Pérez, Alejandro Esteso (2024. május 16.): Orbán feláldozza Koszovót, hogy Szerbia szövetségese Édes maradjon; Report Democracy, URL: https://balkaninsight.com/2024/05/16/orban-will-sacrifice-kosovo-to-keep-serbian-ally-sweet/rd/ (03.04.2026-tól)
Reuters (05.04.2024.): Magyarország 156 millió dolláros energiaprojektekhez nyújt segítséget Bosznia szerb régiójában, URL: https://www.reuters.com/business/energy/hungary-help-with-156-mln-energy-projects-bosnias-serb-region-2024-04-05/ (02.04.2026-től).
Koszovói Köztársaság elnöke (n/a): Dr. Vjosa Osmani Sadriu, Nemzetközi látogatások. URL: https://president-ksgov.net/en/?s=Hungary&lang=en (04.04.2026-től).
Tisztelet és Szabadság Párt (2026): A Működő és Emberséges Magyarország Alapjai [The Foundations of a Functioning and Humane Hungary], Eger. URL: https://mukodoorszagot.hu/#program-pontok (2026. március 31-i állapot szerint).
Magyarország ma (2023. december 18.): A szerbiai magyarok elérték választási céljaikat, URL: https://ungarnheute.hu/news/ungarn-in-serbien-erreichen-ihre-wahlziele-47391/ (02.04.2026-től).