A 199 parlamenti helyet be kell tölteni. Vegyes választási rendszert alkalmaznak: 106 helyet közvetlenül választanak egyéni választókerületekben, és 93 helyet pártlistákon keresztül osztanak ki. A hivatalos választási időszak február 21-től április 12-ig tart. Öt pártlista és 639 jelölt versenyez az egyéni választókerületekben a rendelkezésre álló helyekért.
A pártrendszer fejlődése az elmúlt választások óta
A 2010-es választások után összeomlott a rendszerváltás után kialakult pártrendszer. A Fidesz elsöprő győzelmet aratott, és a rendszerváltó pártok végleg eltűntek a parlamentből. Ezzel egy időben két új párt került be a parlamentbe: a zöld-liberális LMP (Lehet Más a Politika) és a szélsőjobboldali Jobbik (Magyarországért Mozgalom). Az MSZP, amely 2002 és 2010 között volt kormányon, elsöprő vereséget szenvedett, és ezt követően nem tudott talpra állni, szétesett és hanyatlásba süllyedt. Az új kormány kétharmados többsége lehetővé tette, hogy saját érdekei szerint alakítsa át a politikai rendszert, beleértve a választási rendszert is. Ez lehetővé tette a Fidesz számára, hogy domináns pártként megszilárdítsa magát. Az ellenzék ezzel szemben széttagolt maradt, és nem tudta fenntarthatóan megszilárdítani pozícióját. A Fidesz legyőzésére tett kísérlet a 2022-es választásokon úgy, hogy szinte az összes ellenzéki pártot egy közös listával és közös jelöltekkel egyesítették egy választási szövetségben az egyéni választókerületekben, szintén kudarcot vallott. Ehelyett az ellenzék gyengébb volt a választások után, mint korábban, és nem talált módot a Fidesz dominanciájának megtörésére. Ez csak 2024-ben változott meg, amikor a pártrendszer újabb felforduláson ment keresztül. Néhány héten belül a TISZA párt messze a legnagyobb ellenzéki párttá vált, és gyakorlatilag a semmiből a szavazatok közel 30 százalékát szerezte meg a 2024. június 9-i európai parlamenti választásokon. A TISZA ezt követően szinte az összes többi ellenzéki pártot jelentéktelenné tette. A választások előtt úgy tűnik, hogy a 2011-ben bevezetett új választási rendszer először hozza meg a várt hatást, és kétpártrendszert hoz létre.
A jelenlegi választási kampány
A Fidesz és a TISZA választási kampányai közötti ellentét nem is lehetne nagyobb. A TISZA szakpolitikai alapú kampányt folytat, és február elején bemutatta "A Működő és Emberséges Ország Alapjai" című programját, egy 240 oldalas dokumentumot, amely részletesen felvázolja a TISZA-kormány terveit. A kulcsfontosságú pontok közé tartozik az egészségügyi és oktatási rendszerek sürgősen szükséges reformjainak végrehajtása, a rendszerszintű korrupció elleni küzdelem, a demokrácia és a jogállamiság helyreállítása, a médiaszabadság helyreállítása, valamint az euró bevezetése. További fontos cél a mély polarizáció leküzdése és a magyar társadalom megbékélése. A hazai reformok célja a befagyasztott uniós források Magyarország számára történő gyors felszabadításának megalapozása is. A kül- és Európa-politikában is irányváltást terveznek. Magyarországnak ismét megbízható és konstruktív partnerré kell válnia az EU-ban és a NATO-ban, ezáltal leküzdve az ország negatív megítélését. Magyar Péter kampánya a lakosság közvetlen megszólítására összpontosít, nem Budapestre, hanem elsősorban a vidékre koncentrálva. Az elmúlt két évben szinte folyamatosan utazott az országban, és még azokhoz is eljutott, akik szinte kizárólag kormánypárti médiából szerzik információikat. A választási kampány utolsó szakaszában egyetlen nap alatt akár hat helyszínt is meglátogat.
Orbán Viktor azonban tartózkodik attól, hogy programatikus jövőképet kínáljon Magyarország jövőjével kapcsolatban. Ehelyett disztópikus képet fest arról, hogy milyen következményekkel járna egy Fidesz választási veresége az ország és minden egyes egyén számára. A geopolitikai kérdések dominálnak: Magyarország belekeveredne az ukrajnai háborúba, és a magyar katonákat az ukrán fronton kénytelenek lennének harcolni. A központi téma Ukrajna és elnöke, Volodimir Zelenszkij állítólagos fenyegetése Magyarország számára, akit Magyarország ellenségeként ábrázolnak. Azt állítja, hogy Zelenszkij Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével együtt külföldről próbálja befolyásolni a magyarországi választások eredményeit, hogy biztosítsa Magyar Péter és a TISZA párt győzelmét. Továbbá Orbán azt állítja, hogy Ukrajna támadásokat tervez Magyarország kritikus energetikai infrastruktúrája ellen, ezért mozgósítottak katonákat országszerte a kritikus létesítmények védelmére. A Fidesz által Magyarország nemzeti ünnepén, 2026. március 15-én szervezett úgynevezett békemenet a „Nem leszünk ukrán gyarmat!” mottót viselte, sőt, Ukrajna Magyarország elleni inváziójának veszélyét is felidézte. Félelemkeltő gondolatok merültek fel az energiabiztonság kérdésével kapcsolatban is. Ezt állítólag Ukrajna állítólagos Druzsba vezeték blokádja és az Oroszország elleni európai szankciók fenyegetik. Ezek a tényezők állítólag veszélyeztetik Magyarország biztonságát és jólétét, és csak a Fidesz képes hatékonyan elhárítani ezeket a fenyegetéseket, míg egy TISZA vezette kormány külföldi hatalmak bűntársává válna.
Magyar kampánykörútjának sikerei miatt Orbán kénytelen volt részt venni az országos kampánygyűléseken is, miután a korábbi választási kampányokban egy visszafogottabb, elnöki szerepet játszott. Rendezvényein azonban egyre inkább ellentüntetésekkel kellett szembenéznie.
A jelenlegi választási plakátokat nézve az az érzésünk támad, hogy a Fidesznek hiányoznak az új ötletek a kampány vizuális megvalósításához. A jelenleg domináns plakátokon Zelenszkij és Magyar igencsak előnytelen portréi láthatók, a „Veszélyesek! Állítsuk meg őket!” szlogennel kombinálva. Négy évvel ezelőtt szinte teljesen azonos plakátokat használtak ugyanazzal a szlogennel, csak a kevésbé előnyös portrék különböztek: az ellenzéki választási szövetség akkori vezető jelöltjéről, Márki-Zay Péterről és a Demokratikus Koalíció akkori elnökéről, Gyurcsány Ferencről.
1. ábra: A Fidesz választási plakátjainak összehasonlítása 2026-ból (balra) és 2022-ből (jobbra)
Forrás: Ellen Bos
A legutóbbi magyar választásokhoz hasonlóan a választási kampányt egyenlőtlen versenyfeltételek jellemzik. A Fidesz aránytalanul nagyobb erőforrásokkal rendelkezik, mint az összes többi párt. Ez nem utolsósorban a Fidesz kampánytevékenysége és az állami, illetve kormányzathoz kapcsolódó erőforrások felhasználása közötti szétválasztás hiányának, valamint a Fideszhez kötődő média dominanciájának köszönhető (lásd ODHIR 2026: 2-3). Továbbá feloldották a pártok kampányköltéseinek korlátozását, ami azt jelenti, hogy a kampánykiadásokkal kapcsolatos, már meglévő átláthatóság hiánya valószínűleg még tovább fog növekedni. A Fidesz azonban kénytelen volt alkalmazkodni az online kampányhirdetésekre vonatkozó új uniós szabályokhoz. A Fidesz korábban a magasabb pénzügyi erőforrásaiból adódó előnyöket ezen a területen a politikai hirdetések tilalma megszüntette. Az ezt kompenzáló kísérlet az úgynevezett Digitális Polgári Körök létrehozásával csak korlátozott sikerrel járt.
A kormány ismét bőkezűen osztott szét „választási ajándékokat”, mint például a 14. havi nyugdíj bejelentése, a minimálbér emelése, további támogatási intézkedések a gyermekes családok számára, valamint az üzemanyagárak rövid távú korlátozása. Végül a választások integritását fenyegető, szavazatvásárlással, megfélemlítéssel és a választók elleni fenyegetésekkel kapcsolatos aggodalmak kiemelt témák a közbeszédben. Ez nem utolsósorban a „A Szavazat Ára” című dokumentumfilmnek köszönhető, amely konkrétan a korábbi választásokon alkalmazott tiltott választók manipulációjának módszereit tárja fel.
Ezt a választási kampányt a dezinformáció intenzív és összehangolt használata, valamint a mesterséges intelligencia által manipulált vagy létrehozott fotók, videók, sőt egy képregény is jellemzi, hogy lejáratják Magyar Péter ellenzéki vezetőt és a TISZA párt állítólagos terveit. Magyart hónapok óta rágalmazzák olyan videókkal, amelyek személyes, szexuális és pénzügyi magatartásával kapcsolatos vádakat tartalmaznak (Applebaum 2026). Ezek a képek és videók vizuális hatásukkal felerősítik az egyszerűen megfogalmazott szövegek üzeneteit, amelyek olyan érzelmeket kívánnak kiváltani, mint a félelem, az elutasítás és az undor. Ily módon a TISZA-t egy „ukrán ügynökkel” azonosítják, és „Brüsszelt, Kijevet és a TISZA-t” együttesen egy „összeesküvés-elmélettel” társítják (Political Capital 2026a). Az országos, kormánypárti médiában a mesterséges intelligencia által generált vizuális üzenetek elsősorban két fő témára összpontosítanak: „külföldi beavatkozás” és „energiapánik” (Political Capital 2026b).
Az utolsó szakaszban a választási kampány intenzitása és dinamikája drámaian megnőtt. Az események olyan gyorsan bontakoznak ki, hogy szinte lehetetlen követni és feldolgozni őket. Egyrészt az Orbán-rendszer bennfentesei szinte naponta megszólalnak, beszámolva a biztonsági szolgálatoknál, a nyomozó szerveknél, a hadseregben és a gazdaságban elkövetett visszaélésekről, ezáltal elhatárolódva a rendszertől. Még a kormányközeli agytrösztök bennfentesei is elhatárolódnak a rendszertől, és reagálnak a rájuk nehezedő politikai nyomásra. Ezek a rendszeren belülről érkező napi jelentések bizonyos fokú bizonytalanságra és a rezsimtől való növekvő eltávolodásra utalnak.
Külföldi befolyás
A külföldi beavatkozás a választásokba domináns téma az egész kampány során. Egyrészt Ukrajna és az EU állítólagos befolyása a Fidesz kampányának központi témája. Az a narratíva, hogy Ukrajna az EU-val szövetségben biztosítja a TISZA és Magyar Péter győzelmét, kulcsfontosságú motívum volt és marad a kampányplakátjaikon. Másrészt Orbán Viktor támogatása az Egyesült Államok és Oroszország részéről is felmerül, különösen a kampány utolsó szakaszában. Az USA kampánytámogatása Orbánnak nyilvánvaló. Bár Donald Trump amerikai elnök március 21-re tervezett látogatása nem valósult meg, mind Marco Rubio amerikai külügyminiszter, mind J. D. Vance alelnök Budapestre utazott, hogy támogassa Orbánt. Donald Trump arra korlátozódott, hogy videóüzenetben támogassa Orbánt. Vance március 7/8-i látogatása... Bár elítélte a külföldi beavatkozást az áprilisi választásokba, ez nem akadályozta meg abban, hogy nyíltan kampányoljon Orbán újraválasztásáért. Az orosz támogatás kevésbé nyilvánvaló; burkoltabban működik. Nyugati hírszerző ügynökségek és magyar oknyomozó újságírók azonban arról számoltak be, hogy orosz hírszerző képviselők aktívak Magyarországon, például dezinformációs kampányokkal támogatják a Fidesz választási kampányát. Nem zárhatók ki a hamis zászlós műveletek sem, mint például a szerb-magyar gázvezeték elleni állítólagos támadás.
A választási kampány utolsó szakaszában uralkodó feszült légkör és hektikus kommunikáció ellenére a Fidesz-kampánynak látszólag csak korlátozott hatása van. Ahogy azt a Policy Solutions (2026) és a Medián (Endre/Nagy 2026) friss elemzései is mutatják, a pártnak nem sikerül megfordítania az uralkodó tendenciát; nem képes elérni a törzsközösségén túlmutató szavazókat.
A legfrissebb előrejelzések a választások előtt
A TISZA párt megjelenése alapvetően megváltoztatta Magyarország politikai tájképét. 2024 októbere óta a párt folyamatosan vezet a legtöbb közvélemény-kutatásban, és folyamatosan növelte előnyét a második helyezett Fidesz előtt. A többi párt folyamatosan veszített a pozíciójából (lásd Medián 2026).
2. ábra: Párttámogatás 2024-2026 (Medián 2026)
Forrás: https://median.hu/2026/03/30/az-elmult-ket-ev-median-felmeresei-egy-abran/
A független közvélemény-kutató intézetek legfrissebb közvélemény-kutatásai egyhangúlag megerősítik a hosszú távú trendet, és a TISZA stabil előnyét jelzik a pártlistás szavazásokon (pártpreferencia.hu 2026). Csak a kormánypárti intézetek jutnak eltérő eredményekre.
3. ábra: Listás szavazatok előrejelzése (pártpreferencia.hu 2026)
Forrás: https://partpreferencia.hu/negyedeves-elemzesek/
A pártlisták tekintetében kibontakozó trend az egyéni választókerületek szintjén is megerősítést nyerni látszik. A taktikaiszavazas.hu legfrissebb előrejelzése szerint a TISZA az egyéni választókerületekben is vezet 85 mandátummal 21 ellenében. A Mi Hazánk hat mandátumot nyerne, a roma kisebbségi képviselők pedig egy mandátumra számíthatnak (taktikaiszavazas.hu 2026).
4. ábra: Mandátumok megoszlása az egyéni választókerületekben (taktikaiszavazas.hu 2026))
Forrás: https://taktikaiszavazas.hu/
A független kutatóintézetek legfrissebb közvélemény-kutatásai a TISZA egyértelmű győzelmét jósolják. Egyesek akár kétharmados többséget is elképzelhetőnek tartanak. Kizárólag a rendelkezésre álló előrejelzések alapján valószínűnek tűnik a kormányváltás. A helyzet változékonysága és a korábbi választások tapasztalatai alapján azonban ezeket a jóslatokat némi szkepticizmussal kell kezelni.
Fontos megjegyezni azt is, hogy az április 12-ét övező kockázatok nemcsak a választás napja előtt relevánsak, hanem a szavazókörök bezárása utáni időszakra is kiterjednek. Amint már említettük, a választásokat megelőző figyelmeztetések elsősorban a dezinformációra, a külföldi beavatkozásra, az állami erőforrások instrumentalizálására, valamint a kritikus médiára és újságírókra nehezedő nyomásra összpontosítanak. Különösen aggasztó egy Rácz András által leírt potenciális „hamis zászló” vagy provokációs művelet veszélye: Értékelése szerint a kormánypárti média azt a narratívát terjeszti, hogy állítólag Ukrajnából érkező szereplők zavargást szíthatnak Magyarországon; ezt a forgatókönyvet irreálisnak tartja, és ehelyett arra a lehetőségre mutat rá, hogy tüntetések vagy választások utáni feszültségek esetén orosz vagy oroszpárti provokátorok jelenhetnek meg, akik erőszakra uszíthatnak, majd azt propagandisztikusan „ukrán beavatkozásként” értelmezhetik át, ami az állami hatóságok megfelelő reakcióit válthatja ki. A kockázatok nem érnek véget április 12-én este: Az állítólagos manipulációról, zavargásról vagy külföldi beavatkozásról szóló narratívák ekkor különösen hatékonyak lehetnek, felhasználhatók a tüntetések delegitimálására vagy a kemény állami fellépés igazolására. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy még április 12-én sem biztos, hogy még rendelkezésre áll jogilag megalapozott végeredmény: bár a választás estéjén előzetes eredmények vagy előrejelzések lehetségesek, a panaszok, kifogások, újraszámlálások vagy más jogi és intézményi manőverek késleltethetik az eredmény hivatalos meghatározását, és meghosszabbíthatják a politikai bizonytalanságot a választás napján túl is.
Az azonban már most egyértelmű, hogy Magyar Péter TISZA pártjának felemelkedése politikai fordulópontot jelent Magyarországon. A TISZA rövid időn belül átalakította a politikai tájképet és alapvetően átalakította az ellenzéket. A pártnak sikerült mozgósítania a társadalom egyes szegmenseit és új politikai lendületet generálnia. Ügyes és nagyrészt hibátlan kampánnyal a TISZA képes volt kihasználni a bevett ellenzéki pártok gyengeségét: a jelenlegi konstellációban támogatói szavazataira támaszkodhat anélkül, hogy engedményeket kellene tennie a baloldalnak, és ehelyett teljes mértékben a centrista profiljára koncentrálhat. Továbbá a TISZA profitál a Fidesz eróziójából, amely 16 évnyi kormányzás után egyértelmű kopás jeleit mutatja, és az elmúlt törvényhozási időszakban nem tudott meggyőző gazdasági eredményeket felmutatni. Mindenekelőtt azonban Magyar Péter és TISZA pártja bebizonyította, hogy az Orbán-rendszer nem megingathatatlan.
Ellen BOS és PÁLLINGER Zoltán Tibor
irodalom
A Szavazat Ára (A hang ára), film, https://www.youtube.com/watch?v=ZCwQR5HRWR8 (Utolsó hozzáférés: 10.04.2026.).
Applebaum, Anne (2026): Az első valóság utáni politikai kampány. Orbán Viktor Magyarország új léptékű kognitív hadviselést folytat. In: The Atlantic 27.03., https://www.theatlantic.com/ideas/2026/03/hungary-first-post-reality-political-campaign/686565/ (utolsó hozzáférés: 10.04.2026.)
Hann, Endre / Nagy, Réka (2026): Ebből a Medián-elemzésből látszik, hogy miért szavaz a Fideszre vagy a Tiszára [This Median analysis shows who votes to Fidesz or Tisza and why], in: HVG 9.4., https://hvg.hu/360/20260409_hvg-median-valasztas-2026-partok-valasztoi-motivacio (utolsó hozzáférés: 10.04.2026.).
Medián (2026): Az elmúlt két év Medián-felmérései egy ábrán, https://median.hu/2026/03/30/az-elmult-ket-ev-median-felmeresei-egy-abran/ (utolsó hozzáférés: 10.04.2026.).
OHDIR (Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) (2026): Magyarországi parlamenti választások, 2026. április 12. ODIHR szükségletfelmérési misszió jelentése, 2025. december 15–19. Varsó, 2026. https://odihr.osce.org/odihr/661807 (utolsó hozzáférés: 10.04.2026.).
pártpreferencia.hu (2026): Negyedéves elemzések, https://partpreferencia.hu/negyedeves-elemzesek/ (utolsó hozzáférés: 10.04.2026.)
Policy Solution (2026): Közhangulat Magyarországon a 2026-os parlamenti választás előtt. https://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzes/381/policy_solutions_kozhangulat_magyarorszagon_2026marcius.pdf (utolsó hozzáférés: 10.03.2026.).
Politikai tőke (2026a) https://politicalcapital.hu/hireink.php?article_id=3665 (Utolsó hozzáférés: 10.04.2026.).
Political Capital (2026b): Mesterséges lejáratás a kormányzati irányítású országos médiában, április 1.04. https://politicalcapital.hu/hireink.php?article_id=3667 (utolsó hozzáférés: 10.04.2026.).
Rácz András (08.04.2026.); A kormánymédia épp előkészíti szláv anyanyelvű provokátorok lehetséges érkezését a választásokra. https://www.facebook.com/andras.racz.526/posts/pfbid02azZ143GNE4mJ55a9hhWV1REPCCrU5pujrHTjmqFxq7Kpu2tCAqJFreH6CbSzFKM7l (utolsó hozzáférés: 10.04.2026.)