Ez lehetőséget ad arra, hogy közelebbről megvizsgáljuk a két ország kapcsolatait, és megvitassuk Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerepét Szerbia EU-csatlakozási folyamatával kapcsolatban. Magyarország fontos partner Szerbia számára, politikai szinten pedig a kapcsolatok jelenleg kiválóak, amelyeket különösen Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb elnök alakított.
1. Szerbia: Magyarország külpolitikai fókusza
Magyarország 2011-es külpolitikai stratégiájában a Nyugat-Balkán államait stratégiailag fontos régióként azonosította az EU bővítési politikájának középpontjában. Különösen a demokratikus konszolidáció, az európaizáció és az európai integráció terén szerzett saját tapasztalataira építve szorgalmazza a Nyugat-Balkán országainak csatlakozását. A stratégiai dokumentumban Magyarország Szerbia mielőbbi uniós csatlakozását szorgalmazza, feltéve, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja a közös európai értékeket és teljesíti a csatlakozási feltételeket.
Magyarország külpolitikai stratégiája és a vezető politikusok nyilvános nyilatkozatainak elemzése azt mutatja, hogy a nyugat-balkáni államok európai integrációjának támogatása iránti elkötelezettségét elsősorban nemzeti érdekek vezérlik. Ebben az összefüggésben elsősorban Magyarország biztonságpolitikai motivációja áll. A régió földrajzi közelsége miatt a Nyugat-Balkán instabilitása veszélyeztetné Magyarország saját biztonságát. A régió, különösen Szerbia európai integrációja garantálhatná Magyarország hosszú távú biztonságát. Másodszor, meg kell említeni a Szerbiában élő magyar kisebbséget, amely fontos külpolitikai prioritást jelent az Orbán-kormány számára. Körülbelül 254 000 magyar él Szerbiában, ami a szerb lakosság mintegy 3,5 százalékát jelenti. Ezért Magyarország érdeke a jó kapcsolatok fenntartása Szerbiával. Szerbia EU-csatlakozása biztosítaná az ezzel járó előnyöket az ott élő magyar kisebbség számára is. Harmadszor, Magyarországnak erős gazdasági kapcsolatai vannak a Nyugat-Balkánnal. Az elmúlt években Magyarország a régióval való gazdasági kapcsolatok erősítését és a Nyugat-Balkánnal, különösen Szerbiával folytatott kereskedelem növelését tűzte ki célul. Szerbia európai integrációja gazdasági előnyökkel járna a magyar-szerb kapcsolatok szempontjából is.
2. Magyarország, mint Szerbia példaképe
Magyarországot évekig a sikeres euroatlanti integráció modelljének tekintették. A 2004-es EU-csatlakozás után Magyarország politikája továbbra is összhangban volt az EU értelmezésével és értékeivel, de Orbán Viktor 2010-es kormányváltásával elmozdulás történt egy euroszkeptikusabb politika felé. Magyarország problémás EU-tagállammá vált, amely már nem tartja be az uniós előírásokat, és negatív figyelmet vonz a „Brüsszel” folyamatos kritikájával. Az Európai Bizottság negatív fejleményeket azonosított Magyarországon, különösen a jogállamiság, az igazságszolgáltatás, a korrupció és a médiaszabadság területén – ezek mind központi területek az EU bővítési folyamatában. Ezenkívül a 7. cikkely szerinti eljárást is indítottak Magyarország ellen az EU-Szerződés 2. cikkében foglalt alapvető értékek megsértése miatt. Orbán dacos EU-kritikusként (vagy akár populista keményvonalasként) alkotott képe 2015-ben, a menekültválság idején szilárdult meg, amikor – a többi visegrádi országhoz hasonlóan – határozottan elutasította a közel-keleti és afrikai menekültek újraelosztásáról szóló uniós megállapodást. Orbán így ellentmond az EU-nak az értékeihez való ragaszkodása miatt, miközben egyidejűleg a hivatalos EU bővítési stratégiára alapozva szorgalmazza a nyugat-balkáni államok csatlakozását. A Nyugat-Balkánon Orbánt hiteles politikai személyiségnek tartják, míg az EU a tétova bővítési politikájával már elherdálta hitelességét. Orbán ezzel tovább aláássa az EU már amúgy is sérült hitelességét, ami arra készteti a nyugat-balkáni államokat, hogy inkább Budapestre, mint Brüsszelre tekintsenek. Az EU tagállamai attól tartanak, hogy Orbán negatív befolyást gyakorolhat a csatlakozó országokra, mivel bebizonyította, hogy a reformok visszafordíthatók, ha egy ország EU-taggá válik.
Szerbia számára Magyarország stratégiai partner az EU-csatlakozás iránti vágyát tekintve. A kiváló kétoldalú kapcsolatokat európai szinten is kiaknázzák Szerbia EU-tagságának felgyorsítása érdekében. 2003-tól kezdődően Magyarország Szerbia csatlakozási vágyát arra használta fel, hogy támogatását a kisebbségvédelem javításától tegye függővé. Szerbiában ezt követően reformokat hajtottak végre ezen a területen. A szoros együttműködés ezen a területen 2013-ban a második világháború alatt és végén a Vajdaságban elkövetett atrocitások kölcsönös elismeréséhez és bocsánatkéréséhez is vezetett. Orbán és Vučić egyéni szinten összeillő személyiségeknek tűnnek, bár mindkét vezető vezetési stílusát általában tekintélyelvűnek tekintik. A kapcsolatokat 2014 óta éves közös kormányülések révén tartják fenn.
Amikor 2019-ben megalakult az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság, valószínűleg figyelembe vették azt a tényt, hogy a nyugat-balkáni országok partnerként értékelik Magyarországot, és Várhelyi Olivér magyar diplomatára bízták az EU bővítési portfólióját. A Politico egyik számában (2021. október 5.) Várhelyit azzal vádolták, hogy a jogállamisági hiányosságok ellenére is előremozdítja Szerbia csatlakozását, ezzel gyengítve az uniós feltételrendszert. Felmerült, hogy Várhelyi a magyar érdekeket is érvényesíteni kívánja. Ez azt mutatja, hogy Magyarország megpróbálja befolyásolni az európai szintű döntéseket, és különösen Szerbia csatlakozásának felgyorsítására törekszik.
Orbánt nemcsak Szerbiában, hanem az egész Nyugat-Balkánon „igazi barátként” vagy „becsületes közvetítőként” tartják számon. Regionális vezetővé tette magát, a gyenge EU nagy bánatára.
3. Áttekintés – 2020-as szerbiai parlamenti választások
Szerbiában a legutóbbi parlamenti választásokra 2020. június 21-én került sor. Ezek voltak az első parlamenti választások Európában a koronavírus-járvány kitörése óta. A világjárvány és a szerbiai szükségállapot jelentősen korlátozta az ellenzék mozgásterét és lehetőségeit a választási kampány során. Következésképpen nem voltak garantáltak a szabad és tisztességes választások feltételei Szerbiában. Az Európai Bizottság jelentése szerint a választók választási szabadságát többek között az erős médiajelenlét és a kormánypárt pozitív ábrázolása korlátozta a mainstream médiában. Továbbá megjegyzendő, hogy Vučić elnököt a Szerb Haladó Párt (SNS) arcának tekintették a parlamenti választásokon, sőt, a pártlistát is vezette, holott a szerb alkotmány szerint pártatlan, reprezentatív szerepet kellene betöltenie. Végül a legnagyobb ellenzéki pártok úgy döntöttek, hogy bojkottálják a parlamenti választásokat. Az SNS a szavazatok mintegy 61 százalékát szerezte meg, így a 250 mandátumból 188-at, valamint kétharmados többséget szerzett a szerb parlamentben.
A közelgő szerbiai parlamenti és elnökválasztások különös nemzetközi figyelem alatt állnak, nemcsak az ország világjárvány alatti lépései, hanem a demokrácia minőségének romlása miatt is. 2019 óta a Freedom House demokráciaindexe Szerbiát „részben szabad” államként osztályozza, Aleksandar Vučić jelenlegi rezsimjét pedig 2019 óta „átmeneti vagy hibrid rezsimként” osztályozza.
A szerbiai demokrácia minőségének romlása, a szabad és tisztességes választások követelményeinek teljesítésének elmulasztása, valamint a legutóbbi választások ebből fakadó eredménye miatt Vedran Dzihic politológus „de facto egypárti államról” és „fantomdemokráciáról” beszélt Szerbiában.
4. Előrejelzések a 2022. április 3-án tartandó szerbiai választásokra
Mindkét ország politikai helyzetét gyenge ellenzék és domináns kormányok jellemzik. Vučić szerb elnök bejelentette szándékát, hogy előrehozott parlamenti választásokat tart a 2022. április 3-i rendes elnökválasztással egyidejűleg. Megfigyelők úgy vélik, hogy a parlamenti választások előrehozott megtartása nagyobb legitimitást biztosítana kormányának, mivel a 2020 nyarán tartott legutóbbi parlamenti választásokat az ellenzék bojkottálta.
A Factor Plus ügynökség által 2022 januárjának végén végzett felmérés szerint a választásra jogosult szerbiai szavazók körülbelül egyharmada nem fog szavazni, 16 százalékuk bizonytalan, és 51 százalékuk jelezte, hogy élni kíván szavazati jogával. A kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) várhatóan a szavazatok körülbelül 55,6 százalékát, az ellenzéki koalíció körülbelül 13,3 százalékát, az Ivica Dačić volt külügyminiszter vezette Szerb Szocialista Párt pedig 9,2 százalékát fogja megszerezni.
Feltételezések szerint mindkét domináns párt, a szerbiai SNS és a magyar Fidesz többséget fog szerezni. Azonban ennek a többségnek a mértéke még várat magára. Vučić elnökké választása gyakorlatilag vitathatatlan. Az, hogy Ana Brnabić továbbra is szerb miniszterelnök marad-e, az „új” elnöktől függ, aki egyben az SNS elnöke is lesz, és így beleszólása lesz a kormány összetételébe. Szerbia EU-csatlakozása továbbra is szerepelni fog az új kormány napirendjén. Kérdéses, hogy Szerbia EU-tagsági törekvéseit veszélyeztetik-e az Orbánnal egyes EU-tagállamok által ápolt szoros kapcsolatok.
Mivel a következő években egyik ország politikai vezetésében sem várható változás, valószínűleg gyakrabban kell majd foglalkoznunk Orbán és Vučić politikai duóval.
ELEK Fanni & GRIESSLER Christina
1Danas (31.01.2022): Faktor plus: Trećina građana neće izaći na izbore u aprilu, SNS na preko 55 odsto glasova [Tényező plusz: A polgárok egyharmada nem szavaz áprilisban, az SNS a szavazatok több mint 55 százalékával], elérhető: https://www.danas.rs/vesti/politika/faktor-plus-trecina-gradjana-nece-izaci-na-izbore-u-aprilu-sns-na-preko-55-odsto-glasova/ (Hozzáférés: 2022. március 12.).