A nemzetközi workshop célja a régió különböző innovatív perspektívákból történő vizsgálata volt, hogy felmérje szubjektív és objektív helyzetét Európa többi részéhez képest. A résztvevők különböző európai országokból érkeztek, és változatos tudományterületeket képviseltek.
A balkáni régió az Európai Unió szomszédságában fekszik, és szerves része az európai kontinensnek és történelmének. A workshop célja az volt, hogy a Nyugat-Balkánt elmozdítsa enklávé képétől, és konstruktívabb elemzést és átfogóbb európai perspektívákat kínáljon. A "Nyugat-Balkán" kifejezés mögött egy nagyobb makro- és interregionális valóságba ágyazott országcsoport áll. A régió interdiszciplináris feltérképezése azt hivatott tisztázni, hogy ezek az országok mennyire szorosan kapcsolódnak az uniós környezetükhöz. Ez az új fogalmi keretrendszer az integrációval és a demokráciával kapcsolatos visszatérő kérdések megvilágítására is szolgál. A közelség és a szomszédság mint fogalmak lehetőséget adnak a régió újragondolására, ahelyett, hogy egy részét kizárnák az európai vitákból.
A workshopot Dr. Christina Griessler, a Politikai Kommunikációs Hálózat (netPOL) kutatója, valamint Dr. Ádám Bence Balázs, az AUB előadója és a Párizsi Egyetem Társadalmi és Politikai Változások Laboratóriumának kutatója szervezte. A workshopot Dr. Zoltán Tibor rektor, Dr. Pállinger Zoltán üdvözölte a nemzetközi vendégeket és nyitotta meg.
Egy nyitóbeszédben Dr. Ivan Vejvoda, a Bécsi Humántudományi Intézet (IMW) megbízott igazgatója, az Egyesült Államok Német Marshall Alapjának hosszú távú igazgatója, és az 1990-es évek jugoszláviai demokratikus ellenzéki mozgalmának kulcsfigurája megosztotta személyes és szakmai tapasztalatait a volt köztársaság jelenlegi nemzetállamokká való átalakulása során. A régió előtt álló kihívásokkal és a nyugati partnerekkel való kapcsolataival kapcsolatban a geopolitikai és geoökonómiai kapcsolatok kiaknázását szorgalmazta, hogy közösen új utakat találjunk a jobb párbeszéd és a szorosabb partnerség érdekében.
Az első panelben Dr. Ádám Bence Balázs és Dr. Christina Griessler felvázolták az úgynevezett „Nyugat-Balkán” körüli aktuális vitát és az országok kapcsolatait Európa többi részével. Balázs áttekintette az Európai Unión és tagállamain belüli heterogén fejleményeket, szorgalmazva a kontinens sokszínűségének progresszív erőként való kiaknázását, valamint a jövőbeli tagállamok iránti nagyobb empátia tanúsítását, saját történelmi tapasztalataikra támaszkodva. Griessler földrajzi, gazdasági, demográfiai és biztonságpolitikai érvekkel tovább demonstrálta, hogy az EU tagállamai által körülvett régió mennyire szorosan összefonódik már az EU-val, és hangsúlyozta a regionális és határokon átnyúló együttműködés fontosságát.
Az ebédszünet után a második panelbeszélgetés a régió történelmi, vallási és kulturális kapcsolataira és az ebből fakadó következményekre összpontosított. Dr. Etleva Lala, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kelet- és Közép-európai Történelem és Albanológia tanszékének előadója ismertette a középkori Balkán vallásának sokszínű, egyesítő elemeit, szembeállítva azokat a modern etno-nacionalista különbségekkel. Dr. Marc-Stefan Peters történész és az AUB vendégelőadója bemutatta az orosz és osztrák hatásokról szóló tanulmányának alapjait a Vajdaságban, Vedran Obućina, a Regensburgi Egyetem Délkelet- és Kelet-európai Történelem Tanszékének tanszékvezetője pedig a vallásközi megértés gyakorlati aspektusairól számolt be Bosznia-Hercegovinában. Minden előadást mélyreható és további megbeszélések követtek.
A workshop második napja Prof. Dr. Dragan Prole, az Újvidéki Egyetem filozófiaprofesszorának előadásával kezdődött, amelyben ismertette a Balkán EU-n belüli negatív képét. Azt állította, hogy ezt csak kölcsönös kulturális csere révén lehet helyrehozni. Ehhez – állítása szerint – bátor és elkötelezett politikai elitekre, valamint új terekre van szükség a transzregionális nyilvános diskurzushoz. Az ezt követő harmadik panelbeszélgetésen Dr. Maria Mexi, a Genfi Posztgraduális Intézet vezető munkatársa, a görög elnök tanácsadója és az Európai Bizottság korábbi szakértője politikai elméleti szempontból mutatta be a balkáni demokratikus regresszióról szóló kutatását. A fő mozgatórugókként az egypártrendszerről a többpártrendszerre való hiányos átmenetet, a politikai elit gazdasági elitté válását a liberalizációs és privatizációs folyamatok révén, valamint a formális intézmények, különösen a jogállamiság figyelmen kívül hagyását azonosította. Ez – érvelése szerint – felveti azt a központi kérdést, hogy hogyan lehet új demokratikus dinamikákat felszabadítani a pártrendszeren belül, hogy megakadályozzuk ezen fejlemények negatív következményeinek további elharapózását.
Frauke Seebass, az AUB Egyetemközi Politikai Kommunikációs Hálózatának doktorjelöltje, az EU által vezetett Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd etnikai-területi érvelési struktúráiról szóló kutatását mutatta be. Arra a következtetésre jutott, hogy a párbeszéd csak akkor lehet sikeres, ha ezeket a dinamikákat egy őszinte politikai folyamat váltja fel, amelyhez először Koszovó státuszának tisztázása szükséges az Unión belül. Dr. Christopher Walsch, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézetének docense a panelt Ivo Andrić jugoszláv író és diplomata, az 1961-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett személy politikai és irodalmi munkásságáról szóló előadással zárta. Bár a második világháború alatti és utáni külpolitikai tevékenysége nem mentes a vitáktól, és szépirodalmi műveinek egyes részeit az 1990-es években propagandacélokra használták fel, Andrić egész életében antinacionalista és értelmiségi maradt, soha nem kérdőjelezte meg származási régiója európai identitását.
A workshop egy záróbeszélgetéssel zárult, amely arról szólt, hogyan lehet a jövőben elmélyíteni és szélesíteni a vitát. Hamarosan megjelenik egy cikksorozat, amely a workshop főbb témáit tárgyalja a Geneva Graduate Institute-tal együttműködve. Ezenkívül további workshopokat, eseményeket és kiadványokat terveznek, amelyek elősegítik az akadémiai, politikai és gyakorlati képviselők közötti eszmecserét a Balkán európai és régióbeli szerepéről és fogadtatásáról.
Frauke M. Seebass