| Háromféleképpen juthatunk el Budapestről Tokióba: Hosszú távú repülővel egyetlen nap alatt megtehetjük a majdnem pontosan 9.000 kilométeres távolságot. Alternatív megoldásként figyelembe vehetjük a 7 órás időeltolódást, és tárcsázhatjuk a +81-es országkóddal rendelkező számot. A legjobb megoldás azonban az, ha meghívjuk a japán nagykövetet, akit nagykövetként fogunk meghívni. Dr. Robert Klinke A Diplomáciai Központ a Demokráciakutató Központtal együttműködve 2026. április 9-én este tartotta az eseményt. Zsúfolásig megtelt terem előtt beszélgetett a japán nagykövettel. Tetsuya Kimura olyan aktuális kérdésekről, mint a japán biztonságpolitika átszervezése és a japán kultúra ellenálló képessége, de személyes karrierjéről is a japán külügyminisztériumban. Mielőtt Kimura idén január elején elfoglalta budapesti posztját, Kelet-Timorban nagykövetként, Japán New York-i ENSZ-állandó képviseletének gazdasági, társadalmi és ENSZ-adminisztratív ügyekért felelős nagyköveteként, előtte pedig Münchenben főkonzulként szolgált. Ez utóbbi pozíció hozta vissza a bajor fővárosba, ahol a japán külügyminisztériumhoz való csatlakozása után már szerzett politikatudományi mesterdiplomát, és folyékonyan beszélt németül – ezt a nyelvet lenyűgözően használta az este folyamán. A külföldi tanulmányok sok japán számára korántsem annyira elterjedtek, mint a Magyarországon, Ausztriában vagy Németországban élők számára, pénzügyi és földrajzi akadályok miatt. Külföldön azonban a japán kultúra széles körű népszerűségét nem utolsósorban a japán kormány azon megközelítése táplálja, hogy az országot a hagyomány és a modernitás közé helyezi – ezt a koncepciót „kulturális csereként” ismerik. „Hűvös Japán” – a lágy hatalom eszközeként felhasználható. Ez a látszólagos ellentétek közötti egyensúly a japán társadalomban is központi tényező – az egyéni vágyak és a társadalmi normák mérlegelése. Ez például Kimura diplomáciai tárgyalásainak módjában is megmutatkozik: a cél nem a maximális követelések erőszakkal történő kikényszerítése, hanem az 51-49 arányú kompromisszum megtalálása. Különösen Kínával, de más szomszédos országokkal, például Észak-Koreával és Oroszországgal – amelyek mindegyike rendelkezik nukleáris fegyverekkel – való kapcsolatokban tapintatra és érzékenységre van szükség az érdekek egyértelmű védelme mellett. Kína fenyegető álláspontja Tajvannal és Japánnal szemben destabilizálja a régiót, és jelentős konfliktuspotenciált rejt magában. Emiatt Japán – amely a háború utáni 1947-es alkotmányában a 9. cikkben rögzítette a háborúról való lemondást, amely kimondja, hogy soha nem tartanak fenn fegyveres erőket nemzetközi viták rendezésére, és most egy folyamatosan újrafegyverkező Kínával néz szembe önvédelmi erőivel – szoros biztonsági partnerséget tart fenn az Egyesült Államokkal. Továbbá Japán a G7 és G20 keretében aktívan folytat olyan politikát, amelynek célja a szabályokon alapuló nemzetközi rend megerősítése, amely a szabadságon, a demokrácián, a jogállamiságon és az alapvető emberi jogokon alapul. Japán, mint az indo-csendes-óceáni térség stabil demokráciája, ezeket az értékeket elsősorban a béke és a jólét alapjának tekinti. Japán és Oroszország kapcsolata azonban tele van kihívásokkal. A második világháború után még mindig nincs békeszerződés a két ország között, és az Északi Területek kérdése, amely Japántól északra fekvő négy szigetet érint, továbbra sem rendezett. A 2022-es tárgyalások újraindítását Oroszország megszakította, miután Japán szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agressziós háborújára válaszul. Japán Észak-Korea viselkedését – különösen rakétakísérleteit és fegyverfejlesztéseit – is komoly fenyegetésnek tekinti nemzetbiztonságára. Ezzel szemben az ország kiváló baráti, gazdasági és stratégiai partnerségeket ápol a földrajzilag távoli Európával – különösen Németországgal és Magyarországgal. Például az elmúlt években több mint 200 japán vállalat fektetett be Magyarországon. Kimura az elmúlt hónapokban számos japánul beszélővel is találkozott itt. Továbbá az emberi kapcsolatokat nagy melegség, megértés és kölcsönös tisztelet jellemzi. Ez az este az AUB-ban ennek ékes bizonyítéka volt. Joel Keller Fotó szerzői joga: Japán Nagykövetség Budapesten |
Andrássy Egyetem / Hírek / Hírekben jelent meg / Stratégiai érdekek, diplomáciai nyugalom és az anime egyesítő ereje – Japán az Andrássy Egyetemen