Dr. Heinrich Kreft bemutatta a két vendéget: Dr. Olga Olikert (a brüsszeli Nemzetközi Válságcsoport Oroszországért és Közép-Ázsiáért felelős programigazgatóját) és Dr. Rácz Andrást (a Német Külkapcsolati Tanács Kelet-európai, Oroszországi és Közép-Ázsiai Rend és Kormányzás Központjának vezető kutatóját). Mindketten elismert Oroszország-szakértők.
Húszperces előadásában Oliker beszélt az orosz-ukrán háborúban mindkét fél lehetséges céljairól, és arról, hogy ezek a célok hogyan nézhetnek ki a valóságban. Különböző gondolatkísérleteket végzett, és megvizsgálta a különböző jövőbeli forgatókönyvek lehetőségeit és akadályait. Ukrán szempontból például kitért az eszkaláció magas (akár nukleáris) potenciáljára az orosz csapatok jelentős visszaszorítása esetén. Megjegyezte azokat a nehézségeket is, amelyek akkor merülnének fel, ha egy esetleges ukrán győzelem után – bárhogyan is nézzen ki az – Oroszországot jogilag köteleznék, és például leszerelésre kényszerítenék. Orosz szempontból többek között hangsúlyozta, hogy Oroszország nélkül nem létezhet biztonsági architektúra Európában, hanem inkább az a kérdés, hogy milyen szerepet játszik Oroszország egy ilyen architektúrában. Konkrétan kitért az oroszországi belpolitikai helyzetre és a polgári tiltakozás (le)lehetetlenségére egy egyre inkább autoriter rezsimben.
Rácz ezután arról beszélt, hogyan változtak Oroszország kapcsolatai más országokkal és nemzetközi szervezetekkel, különösen az EU-val, a Krím 2014-es annektálása és Ukrajna 2022-es inváziója óta. Különösen a nyugati államok viszonylag passzív reakcióira összpontosított a Krím 2014-es annektálására, valamint a sokkal hevesebb reakciókra az agresszív háború kezdete után. Megjegyezte, hogy számos együttműködési megállapodást csak 2014 után függesztettek fel, nem szüntettek meg; erre példa az EU és Oroszország közötti vízummegállapodás kidolgozása, valamint Oroszország G7-tagságának ideiglenes felfüggesztése. Különösen az EU és Oroszország közötti energiaszektorbeli együttműködés szerepét és fejlődését érintette. Az MH17-es járat lelövéséig nem voltak igazán komoly szankciók, és még 2022 februárja után is nehezen tudott az EU elszakadni Oroszországtól az energiaszektorban a diverzifikáció hiánya miatt.
Rácz zárásként azt is hangsúlyozta, hogy az intenzív oroszországi propaganda és a rendkívül elnyomó rendszer miatt a lakosság nem tudott objektív képet alkotni a helyzetről, és ezt a kihívást nem szabad elfelejteni minden katonai ügyben.
Az előadásokat kérdések és válaszok követték. A témák között szerepelt Kína szerepe a háborúban, valamint egy lehetséges forradalommal kapcsolatos kérdések, mind a Kremlin belül, mind azon kívül. Szó esett Oroszország atomhatalomként betöltött szerepéről és a nyugati államokkal folytatott folyamatos együttműködéséről is.
A rendkívül izgalmas és érdekes esemény végén a Friedrich Ebert Alapítvány kávéfogadást szervezett.
Bruno Springer