A kisebbségekben rejlő lehetőségeket az országok közötti kapcsolatok javítására gyakran figyelmen kívül hagyják, pedig ideális hídépítők lehetnek. Ezért a konferencia az őshonos kisebbségek fontosságára összpontosított.
2022. szeptember 23. és 25. között a Diplomácia Tanszék II. a Konrad Adenauer Alapítvánnyal (KAS) Budapesttel együttműködve konferenciát tartott a németországi és magyar kisebbségpolitikáról, valamint a határokon átnyúló együttműködésről Gyulán, a magyar határvárosban. Tizennyolc AUB diák és hat diák a Budapesti Német Iskolából vett részt, Uwe Bach tanáruk kíséretében. A közös cél a német és magyar kisebbségek helyzetének vizsgálata volt Magyarországon és a szomszédos országokban, a tapasztalatcsere elősegítése érdekében. Mivel az EU összes állampolgárának egyharmada határ menti régiókban él, és tíz százalékuk valamilyen etnikai-nyelvi kisebbséggel azonosul, a határokon átnyúló együttműködés témája különösen releváns Kelet- és Közép-Európában.
Dr. Heinrich Kreft, az AUB Diplomácia II tanszékének vezetője pénteken délben nyitotta meg a konferenciát Michael Winzerrel, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodájának vezetőjével együtt. Ezt követően Gyula polgármestere, Dr. Görgényi Ernő áttekintést adott a különböző helyi kisebbségek történetéről és együttéléséről. Hock-Englender Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a 2022. októberi népszámlálásról és a német-magyar identitással való azonosulás nehézségeiről beszélt.
Akadémiai szempontból Prof. Dr. Ralf Thomas Göllner, a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének igazgatóhelyettese ismertette Magyarország kisebbségpolitikájának jelentőségét mind belföldön, mind nemzetközi szinten. Különösen hangsúlyozta a régióban 1989/1990-től kezdődő átalakulási folyamatot, amely új lendületet adott a kisebbségpolitikának, és például 13 kisebbség elismeréséhez vezetett ma Magyarországon. További háttérinformációkat a régió és Európa kisebbségpolitikájáról Prof. Dr. Sándor-Szalay Erzsébet, a nemzeti kisebbségek ombudsmanja, valamint Vincze Loránt, az Európai Parlament képviselője és az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniójának elnöke nyújtott. Sándor-Szalay hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogokat nem szabad kizárólagosnak tekinteni, Vincze pedig kiemelte a kisebbségek hídképző funkcióját.
Az első nap záró paneljében, amely a közép- és kelet-európai német kisebbségek helyzetéről és jelentőségéről szólt, Olívia Schubert, a Magyarországi Németek Önkormányzatának alelnöke, Benjamin Józsa, a Romániai Németek Demokratikus Fórumának ügyvezető igazgatója, valamint Erika König, a Szlovákiai Kárpáti Német Tanács képviselője Kreft úr moderálásával vitatták meg a témát. Schubert a német kisebbség professzionalizálásának fontosságáról beszélt, például a márkaépítés és a közösségi média jelenléte tekintetében. König hangsúlyozta a szlovák népességszerkezet sokszínűségét – a társadalom 20%-a a 13 elismert kisebbség valamelyikéhez tartozik –, valamint a német nyelv magas, bár csökkenő fontosságát a szlovák iskolarendszerben, annak ellenére, hogy a német kisebbség (körülbelül 5000 fő) nagyon kicsi. A romániai német kisebbség nagy népszerűségnek örvend a német erények (szorgalom, becsületesség, földhözragadtság, gazdasági jártasság) tulajdonítása miatt, de Józsa szerint a szellemi kulturális örökség (pl. nyelvjárás és kézművesség) elvesztésével néz szembe.
A záró informális vacsorán újra átbeszélték a nap témáit, és szóba került az őshonos kisebbségek kettős identitásának kérdése is. Az aznap esti, televízióban közvetített Magyarország–Németország labdarúgó-mérkőzés során azonban minden résztvevő gyorsan eldöntötte, hogy melyik válogatottat szurkolja.
A következő nap csoportos előadásokkal kezdődött a magyar kisebbség jelenlegi helyzetéről Szerbiában, Szlovéniában, Ausztriában, Szlovákiában, Ukrajnában, Horvátországban és Romániában. Az előadásokat az AUB (Magyar Tudományok Akadémiája) hallgatói készítették a Budapesti Német Iskola diákjaival együtt. A Kreft által moderált záróbeszélgetés során az előadók, Göllner, König, Hock-Englender és Sándor-Szalay egyetértettek abban, hogy a kisebbségi munka egyben békemunka is. Záróbeszédében Winzer hangsúlyozta a kisebbségek fontosságát, mint hídépítőket a kelet- és közép-európai régióban, és a kultúrák közötti párbeszéd folytatása mellett foglalt állást.
A régió gyakorlatiasabb felfedezése érdekében ebéd után másfél órás autóútra indultak Aradon, Romániában. A városnézés után a résztvevők egy kötetlen vacsorán vettek részt a helyi német kisebbség politikai és civil személyiségeivel. Végül vasárnap délelőtt a konferencia Gyula, a házigazda városának városnézésével zárult, mielőtt a csoport visszautazott Budapestre.
Az őshonos kisebbségek jelentőségét mindenekelőtt hídépítőként és a hagyományok, valamint a kultúra megőrzésének garantálójaként lehet hangsúlyozni. Ezen kisebbségek némelyike azonban egyre inkább olyan nehézségekkel szembesül, mint a származási országuk vagy hazájuk támogatásának hiánya, a politikai képviselet kihívásai és a csökkenő tagság. A cél a kisebbségek megerősítése, a hálózatépítés további előmozdítása, valamint az identitás és a politikai képviselet megőrzésének előmozdítása kell, hogy legyen. Csak így őrizhető meg továbbra is Európa hagyományos kulturális sokszínűsége, mint értékközösségünk alapvető jellemzője.
Tanissa CONRADI, Patrick HAASLER