2024. október 15-én Albánia megnyitotta az 1. klasztert (Alaptételek) a második EU-Albánia kormányközi konferencia részeként, amely öt tárgyalási fejezetből áll.
Ez történelmi mérföldkövet jelent a nyugat-balkáni állam EU-csatlakozási folyamatában, mivel Albániát azok közé az országok közé helyezi, amelyekkel az EU csatlakozási tárgyalásokat folytat, Montenegróhoz és Szerbiához hasonlóan. Az első EU kormányközi konferenciára Albániával 2022 júliusában került sor, amely a csatlakozási folyamat hivatalos kezdetét jelentette.
Albániának hosszú története van az EU-val fenntartott kapcsolatokban. 2009 áprilisában Albánia benyújtotta uniós tagsági kérelmét, 2014 júniusában pedig hivatalosan is tagjelölt státuszt kapott. 2018 áprilisában az Európai Bizottság fenntartás nélküli ajánlást adott ki az Albániával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. A Tanács következtetéseit Albánia csatlakozási folyamatának következő fontos mérföldkövének tekintik. 2018 júniusában a Tanács megnyitotta az utat a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt, de hangsúlyozta, hogy Albániának további előrelépéseket kell tennie, különösen az igazságszolgáltatási reform, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem területén.
2020 márciusában a Tanács úgy döntött, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Ezt a döntést később az Európai Tanács is megerősítette, így összekapcsolva a két ország csatlakozási folyamatait. 2020 novemberében Bulgária megtagadta az Észak-Macedóniára vonatkozó uniós tárgyalási keret jóváhagyását, hivatalosan is megakadályozva az Észak-Macedóniával (és következésképpen Albániával) folytatott csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdését. Miután Bulgária feloldotta vétóját, elhárult az akadály az Albániával folytatott tárgyalások megkezdése elől. Ennek eredményeként 2022 júliusában sor került az első kormányközi konferenciára az EU és Albánia között. Ezután megkezdődött az átvilágítási folyamat, amely az első klaszter megnyitásához vezetett.
2020 februárjában az EU felülvizsgált módszertant vezetett be a nyugat-balkáni bővítésre, hat klaszterbe csoportosítva a tárgyalási fejezeteket. Az Albániával megnyitott első klaszter (Alapok) öt fejezetet foglal magában: 5. fejezet – Közbeszerzési jog, 18. fejezet – Statisztika, 23. fejezet – Igazságszolgáltatás és alapvető jogok, 24. fejezet – Igazságszolgáltatás, szabadság és biztonság, valamint 32. fejezet – Pénzügyi ellenőrzés. Az 1. klaszter három, a fejezeteken belül nem szereplő kritériumot is tartalmaz: 1) a demokratikus intézmények működése, 2) a közigazgatási reform, valamint 3) a gazdasági fejlődés és versenyképesség. Az új csatlakozási tárgyalási módszertan szerint az 1. klasztert mindig elsőként nyitják meg és utoljára zárják le. Az ezen a területen elért haladás általában meghatározza a tárgyalások általános ütemét.
Az október 15-i kormányértekezleten részt vett többek között Edi Rama albán miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EU Tanácsának elnökségét képviselve, valamint Várhelyi Olivér, a leköszönő bővítésért és európai szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos. Edi Rama kifejtette véleményét, miszerint az Ukrajna elleni orosz agressziós háború új lendületet adott a bővítési folyamatnak. Hangsúlyozta, hogy Albánia célja az EU-csatlakozási folyamat lezárása az évtized végére. Továbbá Albánia készen áll arra, hogy „kopogtasson az Európai Tanács ajtaján”.
Szijjártó a második kormányközi konferenciát a csatlakozási folyamat „fontos mérföldkövének” nevezte. Szijjártó szerint Albánia az év végéig egy új klasztert nyithat meg, valószínűleg a 6. klasztert (Külkapcsolatok). A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni államok uniós csatlakozási folyamatának felgyorsítása kiemelt prioritás Magyarország számára, és a magyar EU Tanács elnökségének egyik fő célkitűzése. Kiemelte azt is, hogy az EU bővítési politikája az elmúlt években jelentősen elvesztette hitelességét, tekintve, hogy a nyugat-balkáni államok átlagos várakozási ideje az EU-hoz való csatlakozásra több mint 15 év. Szijjártó azzal érvelt, hogy az EU-nak „új lendületre, friss energiára és új perspektívákra” van szüksége ahhoz, hogy a nyugat-balkáni államok időben csatlakozhassanak.
Várhelyi szerint az EU 2019 és 2024 közötti mandátuma alatt háromszor is megpróbálta megkezdeni az uniós csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Várhelyi célja, hogy Rama miniszterelnök a következő Bizottság mandátumának végére ki tudja jelölni első biztosát. A sajtótájékoztatón Várhelyi kitért a belső uniós reformok kérdésére is, mint a nyugat-balkáni államok csatlakozásának előfeltételére. Kifejezte véleményét, miszerint az EU jelenlegi formájában képes új tagállamok felvételére. Ennek megfelelően a horizontális és vertikális bővítési folyamatoknak párhuzamosan kell zajlaniuk.
Az első klaszter megnyitása jelentős mérföldkövet jelent Albánia EU-csatlakozási folyamatában. Albánia az elmúlt években fontos reformokat hajtott végre; az EU Albániáról szóló jogállamisági jelentése azonban azt jelzi, hogy további reformokra van szükség, különösen az igazságszolgáltatás, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem területén. Albánia ezen a területeken, és általában az 1. klaszteren belül elért előrehaladása jelentősen befolyásolja majd az egész EU-csatlakozási folyamatot. Edi Rama miniszterelnök célul tűzte ki Albánia számára, hogy az évtized végére lezárja a tárgyalási folyamatot. Az előző bővítési fordulók tapasztalatai és a nyugat-balkáni államok által eddig elért eredmények alapján azonban egyértelmű, hogy Albániának még hosszú utat kell megtennie, mielőtt csatlakozhat az EU-hoz. Ez azt is próbára teszi, hogy az EU-nak sikerül-e ismét hiteles perspektívát kínálnia a nyugat-balkáni államoknak, ahogyan azt a 2020-as új, a régióra vonatkozó stratégiájában vállalta.
ELEK Fanni PhD hallgató az AUB politikatudományi alprogramján. Doktori fokozatát... A Carl Lutz ösztöndíjat a 2023 novembere és 2024 szeptembere közötti időszakra ítélik oda a következő program részeként: Projekt „ Changing Orders Research Programme | AEB - Tudományos pozíciót erősítő program „, amelyet a svájci hozzájárulás támogatott…” a magyar kormány nemzeti társfinanszírozása.
Forrás:
Az Európai Unió Tanácsa (2024): Az Albániával folytatott csatlakozási konferencia második miniszteri szintű ülése (sajtóközlemény), elérhető a következő címen: https://www.consilium.europa.eu/en/press/pressreleases/2024/10/15/second-meeting-of-the-accession-conference-with-albania-at-ministerial-level/
Európai Bizottság (2024): 2024. évi jogállamisági jelentés. Országfejezet az albániai jogállamisági helyzetről, SWD(2024) 828 final.
Európai Nyugat-Balkán (2020): Bulgária blokkolja Észak-Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásait, elérhető a következő címen: https://europeanwesternbalkans.com/2020/11/18/bulgaria-blocks-eu-membership-talks-for-north-macedonia/
Európai Nyugat-Balkán (2024): Albánia megnyitja az 1. klasztert, Rama: Célunk az EU-csatlakozási folyamat befejezése az évtized végére, elérhető a következő címen: https://europeanwesternbalkans.com/2024/10/15/albania-opens-cluster-1-rama-our-goal-is-to-complete-the-eu-accession-process-by-the-end-of-the-decade/
Körömi, Csongor (2024): Albánia megkezdi az EU-csatlakozási tárgyalásokat. De még évtizedekbe telhet, mire az ország csatlakozik a blokkhoz. Elérhető itt: https://www.politico.eu/article/albania-begin-eu-accession-talk-enlargement/
Az Európai Unió Tanácsa (od): Az EU bővítési politikája – Albánia, elérhető a következő címen: https://www.consilium.europa.eu/de/policies/enlargement/albania
