Az Andrássy Egyetem Budapesti Tudományegyetem (AUB) Kultúratudományi Tanszéke és az Osztrák Kulturális Fórum Budapest (ÖKF) meghívta a vendégeket Dr. Walter Iber egyetemi professzor esti előadására 2024. március 20-án.
Az Andrássy Egyetem Budapesti Kultúratudományi Tanszékének (AUB) és az Osztrák Kulturális Fórum Budapest (ÖKF) 2024. március 20-án Walter Iber professzor esti előadását rendezte meg. Az Ursula Mindler-Steiner docens (AUB) által szervezett eseményre az AUB Osztrák Könyvtárában került sor. Renate Seib, az ÖKF igazgatóhelyettesének bevezetőjét követően, aki hangsúlyozta Ausztria és Magyarország történelmi kapcsolatait, valamint Ursula Mindler-Steiner előadását követően Iber professzor egy lenyűgöző utazásra vitte a közönséget a 20. századi (osztrák-magyar) automobilok és motorsportok világába.
Iber professzor a 2023-as téli szemeszter óta vezeti a Grazi Egyetem Történettudományi Intézetének Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékét. Kutatásai a gazdaság-, társadalom- és üzlettörténetre, valamint a sporttörténetre összpontosítanak. Előadásában mesterien ötvözte ezeket a sokrétű érdeklődési területeket. Az előadás Almásy életének egy korábban elhanyagolt aspektusát világította meg: az osztrák "Steyr" autómárkánál végzett munkáját, amelynek üzletemberként tevékenykedett Magyarországon és Északkelet-Afrikában a két világháború közötti időszakban. Iber professzor ezt két narratív szálon keresztül közvetítette: Először is, az "Osztrák Fegyvergyár Vállalat" (1926-ban átnevezték "Steyr-Werke"-re) autóipari részlegének jelentőségét és fejlődését tárgyalta az első világháború után, bemutatva annak reklámkampányait, üzleti stratégiáit és az "afrikai üzlet" fontosságát, amelyben Almásy különösen jelentős szerepet játszott. Másodszor elemezte Almásy hozzájárulását a "Steyr" márka európai és egyiptomi népszerűsítéséhez a két világháború közötti időszakban. Különösen Almásy látványos sivatagi utazásaira és útleírásaira összpontosított, amelyek már akkoriban is bizonyos fokú népszerűséghez járultak hozzá.
Almásy László Ede
Iber előadásának középpontjában a motorsport-rajongó, pilóta, üzletember, kalandor és sivatagi felfedező, Almásy László Ede (1895–1951) állt, a történelmi személyiség, aki ihlette az „Angol beteg” című regényt és hollywoodi filmet, így szerzett világhírnevet. Élete a monarchia történelmének egy darabját is tükrözi – 1895-ben született Borostyánkőn (Bernstein), amely akkoriban a német Nyugat-Magyarország része volt, és 1921 óta Ausztriához tartozott, magyar nemesi családból származott, és többnyelvű volt. Egész életében kiváló nemzetközi kapcsolatokat ápolt. A Bernstein-kastély, ahol egy szoba ma is róla van elnevezve, az első világháború előtt a magyar ázsiai tanulmányok fontos központjának számított. Úgy tűnt, Almásy vérében van a kalandvágy – édesapja már ekkor kiterjedt kutatóutakat tett Közép-Ázsiában és Észak-Kínában. Almásy László maga is kiskorától utazott, és különféle szakmákat űzött. Angliában járt iskolába, és már akkor is nagy érdeklődést mutatott az autó- és repülőgép-technika iránt. 1912-ben megszerezte pilótaengedélyét, és 1914-től rendszeresen repült Budapestre. Az első világháború alatt többek között vadászpilótaként szolgált a déli fronton. Karl sofőrjeként részt vett az 1921 húsvéti Habsburg-restaurációs kísérletben. A háború befejezése után röviddel motorkerékpár- és autóversenyeken vett részt; többek között a Steyr cég autóversenyzője és tesztpilótája volt, egy ideig pedig a szombathelyi Steyr fióktelep vezetője is.
Az autóipar és Almásy hozzájárulása a "Steyr" márka népszerűsítéséhez: Az "Osztrák Fegyvergyár Vállalat – Steyr-Werke" gyökerei 1830-ig nyúlnak vissza, amikor Leopold Werndl puskagyárat alapított a felső-ausztriai Steyr városában. A vállalat virágzott, és hamarosan kerékpárokat, majd az első világháborútól kezdve autókat is gyártott. 1920-ban piacra dobták a "Steyr II"-t, és a vállalat tovább terjeszkedett. Miután a két világháború közötti időszakban az autópiac kiélezetté vált, a Steyr sportsikerekkel próbálta fellendíteni járművei eladásait. Ez volt az autóversenyzés aranykora: Monza Olaszországban, Le Mans Franciaországban, Spa Belgiumban és a Nürburgring Németországban. Almásy több futamot is megnyert Steyr csapatában, és a vállalat őt használta névadóként. 1925-ben például részt vett a Lengyelországi Körversenyen, és erről a kalandról részletesen beszámolt. „A Steyr [autó]márka lelkes támogatójaként” mutatkozott be, és a „Steyr VII. típus” mellett verte a dobot: „Az én Steyrem azonnal megmutatta azokat a tulajdonságokat, amelyek régóta értékessé teszik számomra a márkát: jó természet, engedelmesség, buzgalom és küzdőszellem” (idézet az „AllgemeineAutomobil-Zeitung”-ból).
Hamarosan az európai piac túl kicsinek bizonyult, és Steyr 1926-ban úgy döntött, hogy terjeszkedik Afrikába, hogy "sivatagi körülmények között" tesztelje termékeit, és Afrikát, különösen Egyiptomot, értékesítési piacként fejlessze. Így 1926-ban (Alois Esterházyval), 1928-ban és 1929-ben (Ferdinand Liechtensteinnel) Almásy három nagyobb sivatagi expedíciót vállalt Steyr megbízásából, amelyek hónapokig tartottak, és amelyekről részletes jelentéseket írt. Ezek az expedíciók új mércét állítottak fel; Almásy volt az első, aki túraautóval átkelt a Núbiai sivatagon. Az "Allgemeine Automobil-Zeitung", amely Iber professzor elsődleges forrásaként szolgált, rendszeresen beszámolt Almásy kalandjairól, amelyekben ismételten hangsúlyozta Steyr járműveinek tartósságát, megbízhatóságát és teljesítményét. Ezeket a járműveket az 1927-es Kairói Autószalonon is népszerűsítette, ahol a Steyr gyárat képviselte.
Almásy szerepvállalása nemcsak Európában, hanem Afrikában is népszerűvé tette a "Steyr" márkát, ahol nagy sikereket ért el. Steyr nagy tiszteletnek örvendett Egyiptomban. Almásy sikere azonban váratlanul és hirtelen véget ért a nagy gazdasági világválsággal. Steyr leállította afrikai terjeszkedését és együttműködését Almásyval. Ez mély fordulópontot jelentett számára, akárcsak a pénzügyi nehézségek. Almásy élete a gazdasági válság után: Az 1930-as évektől kezdve Almásy egy repülőiskola vezetőjeként dolgozott Kairó közelében, és számos további sivatagi expedíciót vállalt. Az egyiptomi királyi család támogatásával ezek az expedíciók kevésbé kalandként, mint inkább tudományos törekvésként szolgáltak: régészeti, térképészeti és néprajzi kutatásokban vett részt, őt tartják a Zarzura oázis felfedezőjének, és felfedezéseiről széles körben publikált (pl. Az ismeretlen szahara. Budapest 1934; Levegőben, homokon. Budapest 1937). Elkötelezettségének köszönhetően megkapta az „Abu Ramla” („A homok atyja”) tiszteletbeli címet. Ebben az időben történt az az esemény, amely az „Angol beteg” című (végső soron kitalált) film alapjául szolgált: 1931-ben repülőgép-szerencsétlenséget szenvedett egy viharban, de másodpilótájával együtt sértetlenül túlélte.
Dr. Tamássy-Lénárt Orsolya