A konferencia az EU-n kívüli európai államok és a nyugat-balkáni államok közötti együttműködésre és kétoldalú kapcsolatokra összpontosított. Szó esett az EU nyugat-balkáni államokkal kapcsolatos politikájáról is, valamint megvitatták és megvizsgálták a nem EU-s államok EU-bővítéssel kapcsolatos álláspontját. A nyugat-balkáni államok nézőpontja inkább a gazdaság, a civil társadalom és a válságkezelés területén folytatott együttműködésre összpontosított a régióban. A konferencia harmadik része az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nyugat-balkáni munkájával foglalkozott. Végül a felvetett kérdéseket egy vita keretében összegezték.
A norvég előadók, Øyvind Svendsen (Norvég Nemzetközi Ügyek Intézete), Svájc, Szőcsik Edina (Freiburgi Egyetem, Federalizmus Intézete) és Matthew Kirlew (Budapesti Egyesült Királyság Nagykövetsége) az első panelben a nem EU-tag európai államok nézőpontjait és álláspontjait mutatták be a Nyugat-Balkán EU-bővítésével kapcsolatban. Megvitatták a régió államaival fennálló politikai és gazdasági kapcsolatokat, valamint azt, hogy az EU-val való kapcsolatok hogyan alakulnak ezen a hálózaton belül. A svájci előadás az EU-Svájc kapcsolatokra összpontosított, amelyek alapul szolgálhatnak a nem EU-tag európai államok és a nyugat-balkáni államok közötti kapcsolatokhoz. Elvileg mindhárom ország – Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság – támogatja a nyugat-balkáni államok EU-integrációját.
A második panelbeszélgetés a nyugat-balkáni államok perspektíváit és a nem EU-tag európai országokkal való kapcsolataikat vitatta meg. Lejla Ramić Mesihović (Burch Egyetem, Szarajevó) Szarajevóból felszólalva az EU által vezetett válságkezelés újjáépítésének szükségességéről beszélt, amelyben a nem EU-országok nagyobb részvétele üdvözlendő lenne. Miloš Petrović (Euroatlanti Tanulmányok Központja, Belgrád) Törökország befolyásáról beszélt a régióban, és megemlítette, hogy az Európai Politikai Közösség hogyan járulhat hozzá fontosan a nem EU-országok integrálásához a Nyugat-Balkán politikai fejleményeibe. Az albán kolléga, Reina Zenelaj (EPOKA Egyetem) Albánia Svájc és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokról beszélt, valamint Albánia szerepéről az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Politikai Közösség regionális szervezeteiben.
A konferencia harmadik részében Eirini Patsea (EBESZ programkoordinátor) tartott előadást az EBESZ tevékenységeiről. Felvázolta az EBESZ feladatait, tevékenységeit, stratégiáit és eljárásait, majd részletesen bemutatta a "Regionális Permegfigyelési Projekt: EBESZ szerepvállalása a Nyugat-Balkánon és a Regionális Permegfigyelési Projekt esete" című projektet. Ezt követően megvitatták az EBESZ régióbeli tevékenységeit, beleértve a kihívásokat, gyengeségeket és erősségeket.
A konferencia záró része, egy záróbeszélgetés az összes előadó és a közönség érdeklődő tagjainak részvételével, a legfontosabb pontok összefoglalására irányult. Szó esett a regionális szervezetek fontosságáról az európai államok közötti együttműködésben, és többször is szó esett az Európai Politikai Közösségről. A nem EU-országok és a Nyugat-Balkán közötti együttműködéssel kapcsolatos egyéb témák közé tartozik a munkaerő-migráció kérdése, különösen az agyelszívás; a helyi intézmények közötti szorosabb együttműködés önkormányzati szinten; a polgári részvétellel és a civil társadalmi tevékenységekkel kapcsolatos cserék; valamint az ifjúsági projektekre való összpontosítás.
A konferencia a témával foglalkozó három konferencia közül az első volt, melyek az EU-n kívüli európai államok és a Nyugat-Balkánnal fenntartott kapcsolatok témájával foglalkoztak. A konferencia számos különböző nézőpontot felvonultatott, melyeket be építettek az intenzív vitákba, és új megközelítéseket és szempontokat hoztak felszínre.
A konferencia programja a ITT érhető el.
Ez az esemény a „projekt” részeként került megrendezésreChanging Orders Research Programme | AEB - Tudományos pozíciót erősítő program„szervezett, átfogó projekt, amelyet a svájci hozzájárulás támogatott, a magyar kormány nemzeti társfinanszírozásával.”
Krisztina Griessler
