2023. június 9-én az Osztrák Kulturális Fórum az Andrássy Egyetem Demokráciakutató Központjával közösen beszélgetést szervezett Paul Lendvai professzorral. A beszélgetést Ellen Bos professzor, az AUB rektorhelyettese és professzora moderálta.
Kép az AUB-tól
Paul Lendvai professzor az AUB-ra látogatott új könyve, az "Ausztria álarc nélkül" (Ausztria maszk nélkül) doktori körútjának részeként, ahol Ellen Bos professzorral folytatott beszélgetést, melynek középpontjában Magyarország jelenlegi politikai helyzete állt. A zsúfolásig megtelt Andrássy Teremben érdeklődő közönség vett részt a körülbelül másfél órás eseményen.
Bos az Ausztria és Magyarország közötti kapcsolatokról szóló kérdésekkel kezdte a beszélgetést. Egy, a Magyarország külpolitikai nézeteiről szóló friss felmérés szerint a válaszadók 90 százaléka támogatta az Ausztria és Magyarország közötti szorosabb kapcsolatokat. Milyen mértékben ösztönözheti az Orbán-kormányt a jobboldali populizmus térnyerése Ausztriában, különösen az FPÖ-n (Osztrák Szabadságpárt) belül a két ország közötti kapcsolatok megerősítésére? Lendvai Ausztria és Magyarország közötti szoros partnerségről beszélt. Kijelentette, hogy valóban vannak hasonlóságok; például nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában is vannak jobboldali populista politikusok. A különbségek azonban elsősorban a politikai rendszerüket illetően mutatkoznak, mivel Ausztriában például szabad sajtó van, ami Magyarországon nem. Orbán erőfeszítései ellenére Magyarország még nem érte el Ausztria gazdasági fejlettségi szintjét. Lendvai megjegyezte, hogy az Ausztria és Magyarország közötti gazdasági különbségek a kommunizmus bukása óta még nőttek is.
Bos egy másik témát is felvetett a magyar demokrácia minősége kapcsán. Azt állította, hogy mivel a Fidesz-KDNP kormány évek óta kétharmados többséggel rendelkezik, a demokrácia minősége romlott. Magyarországot gyakran már nem tekintik demokráciának, állította Bos. A szakirodalom számos kísérletet tesz a politikai rezsim leírására; például Körösény Magyarországot "népi vezető demokráciának", Török "tömegdemokratikus homlokzat mögé épített királyságnak", Magyar "posztkommunista maffiaállamnak", Konrád "választási autokrácia hibrid rendszerének", vagy egyszerűen csak "hibrid rezsimnek" nevezi. Összehasonlítható-e az Orbán-rezsim az 1980-as évek végi Kádár-rezsimhez? Lendvai arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország egy súlyosan sérült demokrácia. Elutasította azt a kérdést, hogy az Orbán-rezsim összehasonlítható-e a Kádár-rezsim utolsó szakaszával, azzal érvelve, hogy a rendszerek nem igazán összehasonlíthatók, mert mindegyik rezsimnek megvannak a maga egyedi jellemzői. Lendvai még azt is állította, hogy a média a kommunista rendszer utolsó éveiben szabadabb volt, mint ma. Azt állította, hogy a jelenlegi rendszer legrosszabb aspektusa a korrupció, amely állítása szerint Kádár alatt nem létezett ugyanebben a formában. Magyarország, érvelt, egy hibrid rendszer, de egyedülálló, ezért nem hasonlítható a Kádár-rezsimhez.
Bos számára felmerült az Orbán-rendszer életképességének kérdése is. A legutóbbi interjúkban Szelényi Zsuzsanna és Török Gábor nagyon eltérően értékelték a helyzetet. Míg Szelényi feltételezi, hogy a rendszer már 2019 környékén túljutott a csúcspontján, és a lojalitás követelésének magas költségei miatt már hanyatlásnak indult, Török azt állítja, hogy a rendszer annyira beágyazódott, hogy Orbán nélkül is létezni fog. Lendvai szerint nincs senki, aki problémát jelenthetne Orbánnak, elsősorban azért, mert nincs releváns ellenzék. Továbbá a semleges tudósítás nem garantált, mert a médiát a kormány és a baráti üzletemberek ellenőrzik. Sajnálja azt is, hogy Magyarországon nincs olyan erős civil társadalom, mint amilyen Lengyelországban van. Úgy véli, hogy a magyar társadalomnak csak egy vékony rétege van, amelyik profitál a kormányból, míg a többiek együttműködnek, akárcsak Kadár alatt. Lendvai hangsúlyozta, hogy Magyarország speciális eset, amely lehetővé teszi, hogy a hiteltelenné vált Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök átadja pártja vezetését egy másik családtagjának, feleségének, Dobrev Klárának, akinek a családjában politikus múltja némileg problematikussá teszi. Karácsony Gergelynek, Budapest jelenlegi polgármesterének hiányzik a szükséges „löket” ahhoz, hogy valódi fenyegetést jelentsen Orbánra nézve – véli Lendvai. A 2002-es veresége után Orbán nagyon ügyesen és fegyelmezetten kezdett el polgári mozgalmat építeni Magyarországon. Lendvai szerint a jelenlegi ellenzék feladata az is, hogy aktívabban kapcsolatba lépjen a városok, települések és falvak lakosságával. A jelenlegi helyzet az, hogy háromszor annyian vándorolnak ki, mint 1956-ban. Ez a lakosság egy részének kiábrándulását jelzi. Orbán 13 éves kormányzása pszichológiai sebeket hagyott – jelentette ki Lendvai. Az ellenzék túl gyenge ahhoz, hogy valódi fenyegetést jelentsen Orbánra nézve.
Bos a 2014 óta tartó magyar külpolitika újraorientációjáról is beszélt. Megemlítette az értékalapú külpolitika elutasítását, és az EU-val és a NATO-val való kapcsolatok erősítése mellett a „keleti nyitás” politikáját is megemlítette. Ugyanakkor Orbán prioritásként kezeli külpolitikai partnerségeit más „erős emberekkel”, mint például Putyin, Erdoğan és Vučič. Lendvai megerősítette, hogy Magyarország elhatárolódott az értékalapú külpolitikától. Magyarország külpolitikai magatartása, különösen az orosz háborúval kapcsolatban, arra késztette az Európai Parlamentet, hogy megvitassa, hogy Magyarország egyáltalán elvállalja-e az EU Tanácsának elnökségét 2024 második felében. A magyar politika jelenleg nincs összhangban az EU értékeivel és prioritásaival. Épp ellenkezőleg, Magyarország teljes mértékben függ Oroszországtól és szolidaritást vállal vele. Putyin és Orbán 2009-es szentpétervári találkozója óta a két fél kapcsolata nagyon jó. Összesen 11 alkalommal találkoztak.
Lendvai rámutatott, hogy az EU nem veheti át az ellenzék szerepét Magyarországon. Angela Merkel soha nem beszélt komolyan Orbánnal. Csak a német finanszírozású RTL televízió esetében gyakoroltak nem hivatalos csatornákon keresztül nyomást a magyar kormányra. E tekintetben hibákat követtek el. Az „erős emberekkel” kapcsolatban Lendvai megemlítette, hogy 2023 májusában Szijjártó Péter külügyminiszter támogatta Vućič szerb elnököt, akire a nagyszabású tüntetések sorozata miatt nehezedett a nyomás, azzal, hogy részt vett egy, Vućič által szervezett ellentüntetésen. Erdoğan török elnök is szerepel azon politikusok listáján, akikkel a magyar kormány jó kapcsolatokat próbál fenntartani. Lendvai szerint mindazonáltal tény, hogy az EU a gazdasági szférában elkerülhetetlen valóságot jelent Magyarország számára. A visegrádi szövetség soha nem volt igazán erős, és Lendvai szerint a vége közel van. Az EU túl későn és túl lassan reagált a magyarországi fejleményekre. Hogyan tudja az EU ezt az értékek semmibevételét úgy kezelni, hogy az a rendszert, és nem az embereket célozza meg? Ez egy veszélyes helyzet – mondta Lendvai. – De a történelem kiszámíthatatlan. A hatalom megragadása érdekében mindannyian bármire hajlandóak.
A beszélgetés vége felé Orbán Viktor személyisége került szóba. Bos beszélt arról, hogyan vált fiatal liberális reformerből konzervatív, jobboldali populista politikussá és miniszterelnökké, tekintélyelvű kormányzati stílussal, és hogyan magyarázható ez. Lendvai elmondta, hogy személyesen nem ismeri jól Orbánt, de ismeri az írásait. 1993-ban fordult el Orbán stratégiai okokból a liberális politikától, és a nemzeti konzervativizmus felé fordult. A döntő tényező az SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) felbomlása volt. Orbán cinikus. Nagyon okosan cselekedett, hogy hatalomra jusson, majd később abban is maradjon. Belsőleg minden verseny megszűnt. Külsőleg olyan bűnbakokat kreáltak, mint Soros. Lendvai úgy véli, hogy Orbán soha nem volt valójában annyira liberális, mint amilyennek bemutatta magát. A kommunizmus elleni harc mindössze hat percig tartott, amikor Nagy Imre holttestének újratemetésén beszédet mondott. Akkoriban már nem volt olyan veszélyes kimondani azokat a dolgokat, amiket Orbán mondott. Orbán ennek ellenére szeret szabadságharcosként beállítani magát, pedig szülei valójában a Kádár-rezsim haszonélvezői voltak. Lendvai ezért úgy véli, hogy Orbán nem ment keresztül mélyreható belső átalakuláson; mindig is harcos volt – egészen a mai napig.
A közönség kérdései zárták le a beszélgetést.
A rendezvényt az Osztrák Kulturális Fórum Budapest támogatta.
Krisztina Griessler