Bevezetés
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2023. szeptemberi beszédében bejelentette, hogy a Bizottság jogállamisági jelentéseit kiterjesztik azokra a tagjelölt országokra, amelyek „további előrelépést kívánnak tenni” (Európai Bizottság, 2023). Az Európai Bizottság éves jogállamisági ciklusának részeként 2020 óta tesz közzé jelentést a tagállamokban a jogállamiság terén bekövetkezett pozitív és negatív fejleményekről. 2024-ben először négy tagjelölt ország került be a jelentésekbe. A jelentések a jogállamiság négy kulcsfontosságú területére összpontosítanak:
- Nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek,
- Korrupció elleni küzdelem keretrendszere,
- A médiapluralizmus és a szabadság, valamint a
- További intézményi kérdések a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatban.
A Bizottság legújabb jogállamisági jelentése 2024. július 24-én jelent meg, és most először tartalmaz országspecifikus fejezeteket négy nyugat-balkáni államról: Albániáról, Montenegróról, Észak-Macedóniáról és Szerbiáról. A Bizottság célja, hogy előmozdítsa ezen tagjelölt országok reformtörekvéseit, mivel már a csatlakozás előtt előrelépést kellene tenniük a demokrácia és a jogállamiság területén.
Albánia
Az igazságszolgáltatás területén a Bizottság üdvözli, hogy Albánia 2016 óta átfogó igazságügyi reformokat hajtott végre. Ezek a reformok különösen a bírák és ügyészek kinevezési eljárásaira összpontosítanak, figyelembe véve vagyonukat, szakmai képesítésüket és a szervezett bűnözéssel való esetleges kapcsolataikat, az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának megerősítése érdekében. Az elért eredmények ellenére azonban továbbra is jelentős hiányosságok mutatkoznak a kinevezési eljárásokban; az EU különösen kritikusan viszonyul az átláthatóság hiányához. Az EU továbbá megjegyezte, hogy az igazságszolgáltatásba való politikai beavatkozás, valamint az állami tisztviselők és politikusok részéről a bírákra gyakorolt ehhez kapcsolódó politikai nyomás régóta fennálló probléma Albániában.
A korrupció elleni küzdelem keretét illetően az EU pozitív fejleménynek tekinti Albánia „különleges korrupcióellenes struktúrájának” (SPAK) létrehozását, mivel ez a korrupciós bűncselekmények miatt vád alá helyezett személyek számának jelentős növekedéséhez vezetett. A hatékony korrupcióellenes intézkedések jogi kerete tehát rendelkezésre áll, és azt a jövőbeli jogszabályok révén meg kell erősíteni. E törvények végrehajtása azonban eszközök és erőforrások hiányában szenved, különös kritika érte a különböző ügynökségek közötti gyenge koordinációt. Albánia erőfeszítései ellenére a korrupció továbbra is elterjedt az állami intézményekben. 2024 áprilisában Albánia új amnesztiatörvényt fogadott el, amely több mint 700 fogvatartottnak adott amnesztiát, és több mint 400 személy, köztük korrupció miatt elítélt tisztviselők és politikai személyiségek büntetését csökkentette.
A médiapluralizmus és -szabadság területén az EU megállapította, hogy korlátozott az Audiovizuális Szektor Szabályozó Hatóságának (AMA) függetlensége. Továbbá a médiakörnyezetet az átláthatóság hiánya és a médiavállalatok magas koncentrációja jellemzi, különösen a médiatulajdonlás átláthatóságára vonatkozó elégtelen szabályozás miatt. Ezek a tényezők negatívan befolyásolják a média függetlenségét. Az EU azt is bírálja, hogy az albán újságírókat verbális és fizikai támadásokkal fenyegetik, valamint hogy folytatódnak a rágalmazási kampányok és az újságírók elleni stratégiai jogi eljárások.
A hatalmi ágak szétválasztásának további intézményi kérdéseivel kapcsolatban a jelentés megjegyzi, hogy a fokozódó politikai polarizáció negatívan befolyásolja a parlamenti munka átláthatóságát és hatékonyságát. Az EU kiemeli az Alkotmánybíróság szerepét az intézményes hatalmi ágak szétválasztásának garantálójaként Albániában, de bírálja azt a tényt is, hogy a parlament nem mindig tartja be az Alkotmánybíróság határozatait. Az albán civil társadalom helyzetével kapcsolatban a jelentés arra a következtetésre jut, hogy a civil társadalom számára a környezetet többek között a korlátozott közfinanszírozás és az állam által előírt szigorú követelmények nehezítik. Továbbá a civil társadalomnak csak korlátozott lehetőségei vannak a törvényhozási folyamatban való részvételre.
Montenegró
Az igazságszolgáltatási rendszert illetően az EU üdvözli Montenegró közelmúltbeli reformjait, amelyek célja az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának és függetlenségének megerősítése. Az EU pozitívan értékeli továbbá az igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó hároméves stratégia elfogadását, amelynek célja az európai normákhoz való igazodás. Az EU ugyanakkor kiemeli a negatív fejleményeket is, beleértve a vezető bírák kinevezésének közelmúltbeli késedelmeit. Ezenkívül az EU problémákat észlelt az igazságszolgáltatás hatékonyságával és hatékonyságával kapcsolatban.
A korrupció elleni küzdelem keretrendszerét illetően az EU pozitív fejleményeket lát a Különleges Ügyészségnél, ugyanakkor bírálja azt a tényt, hogy a személyzeti erőforrások nem elegendőek feladatainak hatékony ellátásához. Továbbá pozitívan értékeli a 2024–2028 közötti időszakra vonatkozó új korrupcióellenes stratégia elfogadását.
A médiapluralizmus és -szabadság területén a jelentés az újonnan elfogadott médiatörvényekre összpontosít. Elfogadtak egy új törvényt az audiovizuális médiaszolgáltatásokról, amely új hatásköröket ruház fel az Audiovizuális Médiaszolgáltatások Ügynökségére. E reformok célja különösen a médiatulajdonlás átláthatóságának javítása Montenegróban. Az újságírók helyzetével kapcsolatban az EU hangsúlyozza, hogy a hatóságok hatékonyan reagálnak az újságírók elleni erőszak és megfélemlítés új eseteire, de még mindig vannak korábbi, szimbolikus esetek, amelyekben nem történt jogi lépés.
A hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatos egyéb intézményi kérdéseket illetően a jelentés kiemeli, hogy bár Montenegró rendelkezik az inkluzív jogalkotási eljárások keretrendszerével, hiányzik belőle a nyilvánosság részvétele nyilvános konzultációk révén. Az EU üdvözli, hogy az ombudsman hivatala hatékonyan kezeli a panaszokat, de megjegyzi, hogy túl kevés a hivatal ajánlásain alapuló nyomon követési intézkedés a panaszok kiváltó okainak kezelésére.
Észak-Macedónia
Az igazságszolgáltatással kapcsolatban a jelentés hangsúlyozza, hogy Észak-Macedónia fontos reformokat hajtott végre az igazságszolgáltatás függetlenségének és hatékonyságának garantálása érdekében. Ezen erőfeszítések ellenére azonban az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya továbbra is állandó probléma az országban, különösen az Igazságügyi Tanács függetlenségét illetően, amely felelős az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításáért, és felügyeli a bírák kinevezését és karrierfejlesztését. Az EU aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a végrehajtó hatalom és a politikai pártok továbbra is veszélyeztetik az igazságszolgáltatás és a bírák függetlenségét. Egy másik kritikai pont az ügyészek és bírák kinevezési eljárásaival kapcsolatos. Az EU továbbá bírálta az igazságszolgáltatáson belüli intézményi kapacitás hiányát: az elégtelen finanszírozást és a személyzet hiányát. Az EU különösen üdvözli a bírák és ügyészek magatartási kódexeinek bevezetését, mint pozitív fejleményt.
A korrupcióellenes keretrendszerrel kapcsolatban a jelentés megjegyzi, hogy az ügyészek és a bírák gyakran ki vannak téve politikai szereplők vagy az igazságszolgáltatás magas rangú személyiségeinek befolyásának. Továbbá a Bizottság az erőforrások szűkösségét, valamint az elszámoltathatóság és az átláthatóság hiányát említi az előrelépés hiányának fő okaként. Pozitívan kiemeli azonban, hogy a kihívások ellenére Észak-Macedónia továbbra is erőfeszítéseket tesz egy hatékony és átfogó korrupcióellenes keretrendszer létrehozása érdekében.
A médiapluralizmus és a médiaszabadság területén az EU bírálja az Audio- és Audiovizuális Médiaszolgáltatások Ügynökségének függetlenségének hiányát, valamint a Médiaetikai Tanácsra nehezedő külső nyomást. Észak-Macedóniának törekednie kell e két intézmény függetlenségének és átláthatóságának megerősítésére. A jelentés továbbá kiemeli a médiatulajdonlás átláthatóságának hiányát és az államilag finanszírozott hirdetésekkel kapcsolatos kétértelműségeket. Ezenkívül az észak-macedón újságírók fenyegetésekkel és erőszakkal szembesülnek, annak ellenére, hogy 2023-ban jogi reformokat vezettek be a védelmük érdekében.
A hatalmi ágak szétválasztásának további intézményi kérdéseivel kapcsolatban a bizottság arra a következtetésre jut, hogy az országban tapasztalható politikai polarizáció jelentősen gyengíti a jogállamiságot, különösen a parlament munkáját illetően. A jelentés továbbá hangsúlyozza az Alkotmánybíróság és az ombudsman hivatalának munkájával kapcsolatos reformok hiányát. Kritizálja a nyilvános információkhoz való meglehetősen problematikus hozzáférést is, különösen az illetékes hatóságok információs megkereséseire adott válaszok gyakori és hosszadalmas késedelmét. Továbbá megjegyzi, hogy Észak-Macedóniában a civil társadalom meglehetősen korlátozottan képes aktívan befolyásolni az ország politikai döntéshozatalát.
Szerbia
Az igazságszolgáltatás területén a Bizottság üdvözli Szerbia által az igazságszolgáltatási reformok végrehajtása terén elért eredményeket. Azonban továbbra is aggályok merülnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Ebben az összefüggésben különös hangsúlyt fektetnek az Alkotmánybíróság betöltetlen állásaira és az igazságszolgáltatásra gyakorolt folyamatos politikai befolyásra. Szerbiának továbbra sincs átfogó igazságszolgáltatási igazgatási rendszere, amely képes lenne összekapcsolni a jogi ügyeket. Végül a Bizottság pozitív fejleménynek tekinti a bíróságok hatékonyságának általános növekedését és az ügyhátralék csökkenését.
A korrupció elleni küzdelem keretével kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy a korrupció továbbra is állandó probléma Szerbiában. A korrupció elleni küzdelem meglévő jogi keretét jobban kell végrehajtani, különösen mivel a legmagasabb szintű korrupciós esetekben ritka a nyomozás és az elítélés. Szerbiának konkrétan tovább kell erősítenie korrupcióellenes ügynökségének szerepét, és bővítenie kell erőforrásait. A jelentés hangsúlyozza, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség továbbra is alulképzett, és fennáll a politikai indíttatású beavatkozás veszélye a nyomozásokba.
A médiapluralizmussal és a médiaszabadsággal kapcsolatban a jelentés kifejti, hogy az elektronikus média szabályozó hatósága nem tudja teljes mértékben ellátni a médiapluralizmus védelmének feladatát, elsősorban a függetlenség hiánya miatt. A Bizottság szerint a médiakörnyezetet a szerkesztői autonómia hiánya és az öncenzúra jellemzi, ami korlátozza a közszolgálati média függetlenségét. A szerbiai újságírók gyakran tapasztalnak fenyegetéseket és támadásokat; ezért Szerbiának szigorúan érvényesítenie kell az újságírók védelmét és biztonságát szolgáló meglévő keretet.
A hatalmi ágak szétválasztásának további intézményi kérdéseit illetően a Bizottság jelentése rámutat, hogy a hatalmi ágak szétválasztása különösen gyengült a kormányzó párt politikai befolyása miatt. A végrehajtó hatalom parlamenti felügyelete a hatékonyság, az autonómia és az átláthatóság tekintetében károsodott. A jelentés egy másik fontos pontja a közigazgatás fokozatos reformfolyamata, amely gyakran magas korrupciós kockázatot hordoz magában, különösen a közbeszerzés területén. Észak-Macedóniához hasonlóan a Bizottság Szerbiában is kritizálja a nyilvános információkhoz való hozzáférés hiányát. Bár létrejött a jogi keret, a gyakorlatban gyakran előfordulnak akadályok és késedelmek.
Következtetés
A Bizottságnak a négy nyugat-balkáni államra – Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – vonatkozó jogállamisági jelentései vegyes képet mutatnak, kiemelve mind a reformok terén elért haladást, mind a régóta fennálló kihívásokat ezekben az országokban. Bár mind a négy államban jelentős igazságszolgáltatási reformok indultak, az igazságszolgáltatási rendszerek átláthatóságának és függetlenségének hiánya, a politikai beavatkozás és a korrupció továbbra is a jogállamiság fő kihívásai. Bár Albánia és Montenegró jelentős előrelépést tett a korrupció elleni küzdelemben, a Bizottság megjegyzi, hogy a korrupció továbbra is mélyen gyökerezik az állami intézményekben. Az erőforrások és/vagy a politikai akarat hiánya gyakran az oka a jogi keretek nem megfelelő végrehajtásának. A médiaszabadság területén mind a négy nyugat-balkáni állam hiányosságokkal küzd a sajtószabadság terén, különösen a szerkesztői függetlenség és a tulajdonosi struktúrákkal kapcsolatos átláthatóság hiánya miatt. Ezenkívül ezekben az országokban az újságírók gyakran vannak kitéve fenyegetéseknek és támadásoknak.
Továbbra is kulcsfontosságú probléma a hatalmi ágak szétválasztásának korlátozása, amelyet elsősorban az egyes kormánypártok politikai befolyása ás alá. A jelentések szerint a fő problémák különösen a végrehajtó hatalom törvényhozó hatalom általi ellenőrzése és az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai befolyás. Az országok reformtörekvései ezen a területen kulcsfontosságúak, mivel a jogállamiság és a demokrácia terén elért előrelépés elengedhetetlen az EU-csatlakozási folyamathoz. A nyugat-balkáni államoknak meg kell fogadniuk az EU ajánlásait, és következetes reformokat kell végrehajtaniuk, ezáltal tovább előmozdítva EU-integrációs erőfeszítéseiket.
Fanni ELEK
ELEK Fanni PhD hallgató az AUB politikatudományi alprogramján. 2023 novembere és 2024 szeptembere között Carl Lutz ösztöndíjat kapott a "Changing Orders Research Programme" projekt keretében, amelyet a svájci állam is támogatott, a magyar kormány pedig nemzeti társfinanszírozással biztosított.
Forrás:
Európai Bizottság (2023): Von der Leyen elnök 2023. évi beszéde az Unió helyzetéről, elérhető a következő címen: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/de/speech_23_4426 Európai Bizottság (2024a): 2024. évi jogállamisági jelentés. A jogállamiság éves ciklusa, 2023–2024-es ciklus – Az egyes lépések, elérhető a következő címen: https://commission.europa.eu/document/download/4497423f-3cb7-4104-a47e-0975d21b3316_de?filename=129_1_58131_rol_cycle_factsheet_de.pdf Európai Bizottság (2024b): 2024. évi jogállamisági jelentés. Kommunikáció és országfejezetek, elérhető a következő címen: https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/policies/justice-and-fundamental-rights/upholding-rule-law/rule-law/annual-rule-law-cycle/2024-rule-law-report_de?prefLang=de Európai Bizottság (2024a): 2024. évi jogállamisági jelentés. A jogállamiság helyzete az Európai Unióban, COM(2024) 800 végleges. Európai Bizottság (2024b): 2024. évi jogállamisági jelentés. Országfejezet az albániai jogállamisági helyzetről, SWD(2024) 828 végleges. Európai Bizottság (2024c): 2024. évi jogállamisági jelentés. Országfejezet a montenegrói jogállamisági helyzetről, SWD(2024) 829 végleges. Európai Bizottság (2024d): 2024. évi jogállamisági jelentés. Országfejezet az észak-macedóniai jogállamisági helyzetről, SWD(2024) 830 final. Európai Bizottság (2024e): 2024. évi jogállamisági jelentés. Országfejezet a szerbiai jogállamisági helyzetről, SWD(2024) 831 final.