Andrássy Gyula gróf 201. születésnapjának megemlékezése

Az egyetem névadója 201. születésnapját ünnepli. Tiszteletére rendezvényt szerveztek az emlékműve előtt.

Andrássy Gyula gróf 201. születésnapja alkalmából az Andrássy Egyetem Budapesti Kara (AUB) ünnepélyes koszorúzáson vette részt az Andrássy lovasszobor előtt a Kossuth téren 2024. március 8-án.

Az eseményre először tavaly került sor a 200. évfordulós ünnepségek részeként, és mostantól hagyománnyá kívánják tenni a következő években.

Az eseményt Medgyesi-Németh Júlia, az AUB kutatási ügyek vezetője moderálta. A himnusz után Prof. Dr. Pállinger Zoltán Tibor, az AUB rektora szólt a közönséghez.

Pállinger beszédében méltatta Andrássy politikust. Niccolò Machiavelli (a firenzei politikai gondolkodás nagymestere) szerint a jó politikust három tulajdonság jellemzi. A jó politikus érti a szükségszerűséget, felismeri a cselekvési lehetőségeket, határozottan cselekszik, de azt is tudja, hogy törekvéseihez szerencse is szükséges. Andrássy gróf életét és munkásságát tekintve gyorsan belátható, hogy ezek a tulajdonságok rá is vonatkoznak.

Pállinger előadásában felidézte az Andrássy-emlékmű felállítását a Parlament épülete mellett. A kezdeményezés 1890-ben érkezett Tisza Kálmán akkori miniszterelnöktől. A szobrot 1906-ban Ferenc József császár leplezte le a nagyközönség előtt, akit Andrássy egykori „ősellenségének” is tartottak. Andrássy gróf egyike azon kevés politikusnak, akiknek emléke lehetővé tette az erősen polarizált politikai táborok egyesítését.

Pállinger továbbá Andrássy munkásságára is hivatkozott. Miután 1857-ben visszatért Párizsból, Andrássy gróf fokozatosan vezető szerepet vállalt a magyar politikai életben. Erzsébet császárné támogatásával Deák Ferenc politikai elképzeléseit tudta megvalósítani az osztrák–magyar kiegyezésről szóló tárgyalásokon, ezzel lerakva a modern magyar államiság alapjait az Osztrák–Magyar Kettős Monarchia keretében.

Beszéde végén Pállinger az emlékmű tervéről beszélt. A szobor a grófot ábrázolja, amint részt vesz az 1867-es budai királyi koronázási körmenetben. Az újonnan megbékélt Magyar Királyság első miniszterelnökeként a magyar koronát Ferenc József császár fejére helyezte. A császár 1849-ben távollétében halálra ítélte. 1871-től azonban Ferenc József állandó tanácsadója lett. A szobor egy másik domborműve Andrássyt ábrázolja Otto von Bismarck kancellárral az 1878-as berlini kongresszuson. Ezen a konferencián, amely egyben diplomáciai pályafutása csúcspontját is jelentette, központi szerepet játszott egy új békerend kialakításában Közép- és Kelet-Európa számára.

„Ebben az értelemben emlékezzünk Andrássyra mint integratív személyiségre, valamint nemzeti és európai rangú politikusra és diplomatára, aki egészséges realizmussal felruházva mindig képes volt feszegetni a lehetséges határait.” Ezekkel a szavakkal zárta beszédét Pállinger rektor.

Ezután került sor a koszorúzás ünnepségére.

A koszorúkat a Magyar Országgyűlés nevében Bellavics István igazgató; a Miniszterelnöki Hivatal nevében Dr. Panyi Miklós államtitkár; a Kulturális és Innovációs Minisztérium nevében Dr. Hankó Balázs államtitkár; a Külgazdasági és Külügyminisztérium nevében Varju Krisztina helyettes államtitkár; a bécsi Magyarország Nagykövetsége nevében Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet; az Andrássy Egyetem nevében Dr. Zoltán Tibor rektor és Prőhle Gergely, a Kuratórium elnöke; valamint az Andrássy Egyetem alapító rektora, Dr. Hazai György professzor nevében Hazai Cecília helyezte el.

Ayleen BLASSAUER

Ossza meg ezt