Milyen állapotban van Európa és az európai biztonsági architektúra Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kezdete után? Mi a helyzet az éghajlatvédelemmel ebben a válságban? Beszélgetés szakértőkkel.
A konferencia október 11-én este Dr. Thomas Mayr-Harting, Ausztria korábbi ENSZ-képviselője előadásával nyílt meg. Beszédében Mayr-Harting felvázolta az ukrajnai orosz támadást követő európai perspektívákat. Hangsúlyozta, hogy az EU reakciói rendkívül gyorsak voltak, és tartalmilag is fordulópontot jelentenek. Felvetette, hogy az EU egy olyan nemzetközi szereplővé fejlődhet, amely stratégiai autonómiára tesz szert, és így érvényesítheti érdekeit. A második napon Dr. Markus Ehm, a Hanns Seidel Alapítvány regionális igazgatója és Ellen Bos professzor, az AUB rektorhelyettese üdvözölte a résztvevőket.
Európai identitás(ok)
Az első panel ezután a közös európai identitás kérdésére összpontosított. Michael Gehler professzor a válságok és az európai integráció további fejlődése közötti összefüggéseket vizsgálta, rámutatva, hogy a fejlődés következő lépéséhez (a Nyugat-Balkánra való bővítés) a szerződések alapvető felülvizsgálata szükséges, bár nagyon szkeptikus volt ezzel a lehetőséggel kapcsolatban. Ladislav Cabada professzor a nyugat- és kelet-európai államok közötti hullámzó kapcsolatot vizsgálta. Azt is világossá tette azonban, hogy a jelenleg eszkalálódó konfliktusokat nem szabad kizárólag Európa széthúzásának veszélyével azonosítani, hanem annak jelének is tekinthetők, hogy az államok közötti kapcsolatok normalizálódnak, és most már egyenlő partnerek között érdekpolitikát folytatnak. Végül Schanda Balázs professzor a magyar alkotmányból levezetett alkotmányos identitás fogalmát tárgyalta, amely jogilag meghatározza a magyar politikai identitás központi elemeit, de semmiképpen sem mond ellent az európai identitással, mivel a magyar alkotmányos identitás összeegyeztethető az európai értékekkel. Schanda azonban azt is hangsúlyozta, hogy egy olyan pluralista közösségben, mint az EU, a részleges eltéréseket vagy konfliktusokat tolerálni kell.
Vita az EU versenyképességéről
Az EU versenyképességéről szóló második panelt Dietmar Meyer professzor nyitotta meg. Azt vizsgálta, hogy egy elöregedő, erőforrás-bázis bővítésére korlátozott kapacitású jóléti állam körülményei között hogyan érhető el a jólét növelése és a gazdasági növekedés. A bevett gazdasági növekedési elméletek vizsgálata után arra a következtetésre jutott, hogy a legígéretesebb megközelítés az emberi tőkébe való befektetés és az akadémiai szféra és a gyakorlati szakemberek közötti interszekcionális együttműködés, amelynek célja a gazdaság innovációs képességének erősítése. Dr. Kristina Kurze azzal érvelt, hogy a fenntartható gazdaságra és a megújuló energiaforrások használatára való áttérés ma már alapvetően a „mikor”, nem pedig a „ha” kérdés. Ugyanakkor a lehetséges késleltető taktikákra is kitért, és kiemelte az átmenet jelenlegi kockázatait.
A jövőbiztos alkotmány követelményei
A harmadik panel arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen reformokra van szükség ahhoz, hogy az EU jövőbiztos alkotmányt kapjon. Ebben az összefüggésben Dr. Nicolai von Ondarza hangsúlyozta, hogy az EU-nak a jövőben többségi szavazásra van szüksége, és felvázolta, hogyan lehetne végrehajtani a szükséges szerződésmódosításokat. Ellen Bos professzor megvizsgálta, hogy az új jogállamisági feltételrendszer hogyan járulhat hozzá Magyarország EU-val fennálló konfliktusainak megoldásához. Arra a következtetésre jutott, hogy bár a mechanizmus növelné a magyar kormányra nehezedő nyomást, ez önmagában nem lenne képes minden hiányosság orvoslására. Ehhez Magyarországnak magának is ki kellene igazítania belpolitikáját.
Új biztonsági architektúra Európa számára?
Az utolsó panelbeszélgetés azt a kérdést járta körül, hogy Európának szüksége van-e új biztonsági architektúrára. Dr. Heinrich Kreft hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió összeomlása után Európában kialakult rend elavulttá vált. Kreft kijelentette, hogy Európának fel kell készülnie egy kevésbé békés korszakra, amelyben folyamatos konfliktusokra lehet számítani olyan országokkal, mint Oroszország és Kína. Dr. Hettyey András Magyarország némileg egyedi útjáról beszélt az EU-n és a NATO-n belül. Ezt jól szemlélteti az Oroszországgal való kapcsolata. Míg bizonyos magyar álláspontok racionálisan levezethetők az ország geopolitikai helyzetéből (energiafüggőség), az ország más területeken betöltött különleges szerepe nehezebben magyarázható racionálisan.
Pállinger Zoltán Tibor professzor előadásában felvázolta azokat a kihívásokat, amelyeket az Ukrajna elleni orosz támadás jelentett a svájci kül- és biztonságpolitika számára. Hangsúlyozta, hogy a svájci vita indikátorként szolgálhat az EU biztonságpolitikájának kilátásai értékeléséhez, de a svájciak általában szkepticizmussal tekintenek erre a politikára.
A záróbeszélgetésen felidézték az EU előtt álló számos kihívást, de hangsúlyozták azt is, hogy az európai integráció mindig válságokon keresztül fejlődött; ebben az értelemben az Unió további fejlődési lépésének esélyei nem rosszak.
Az Andrássy Egyetem köszönetet mond a Hanns Seidel Alapítványnak az esemény nagylelkű támogatásáért.
Az esemény felvétele megtalálható a YouTube-on.
Michael Bamberg.