A 2026. március 30. és április 2. közötti strasbourgi kirándulás részeként Dr. Robert Klinke nagykövet egy többnapos rendezvényt szervezett, amely sokrétű ismereteket és izgalmas programpontokat kínált a résztvevőknek.
A strasbourgi európai intézményekbe és a kehli partneregyetemre tett négynapos kirándulás, melyet Dr. Robert Klinke nagykövet, a Diplomácia II tanszékvezetője vezetett, élénk és gyakorlatias betekintést nyújtott a közép-európai intézmények munkájába, valamint a helyszínen zajló konkrét, határokon átnyúló együttműködésbe.
A program a strasbourgi székesegyház vezetett túrájával kezdődött, amely a mozgalmas francia-német történelem szimbóluma és Elzász, mint az európai integráció központjának jelképe.
Az Európai Parlamentben tett látogatás, amelynek célja az európai ombudsmannal való találkozás volt, a jó kormányzásra, valamint az uniós intézmények és a polgárok közötti kapcsolatra összpontosított. Az ombudsman munkája bemutatta, hogy az uniós szintű bizalom nemcsak a jogszabályok, hanem a kommunikáció és az együttműködés révén is épül. Az épület és a plenáris ülésterem ezt követő megtekintése nemcsak a Parlament felépítését, munkamódszereit és bizottságait ölelte fel, hanem rávilágított arra a jelentős erőfeszítésre is, amely egy 24 hivatalos nyelvvel rendelkező polgárok Európájának megteremtéséhez szükséges. Bár korábban áttekintettük a statisztikákat, például a politikai csoportok és az európai parlamenti képviselők irodáinak személyzetének számát, az intézmény valódi méretének első kézből történő megtapasztalása teljesen más élmény volt. Az irodák puszta száma és a komplexum mérete lenyűgöző volt, és az elméleti számokat valóban kézzelfoghatóvá tette.
Az Európa Tanácsban nekünk, diákoknak lehetőségünk nyílt részt venni a Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának 50. ülésszakának egy részén a Parlamenti Közgyűlés plenáris termében. Ez a testület az Európa Tanács 46 tagállamának több mint 130 000 regionális és helyi hatóságának intézményi képviselete. A napirenden szerepelt az új vezetés megválasztása, Ukrajna újjáépítése, a helyi demokrácia Grúziában, valamint a szociális jogok helyi szinten. Az ezt követő háttérbeszélgetés az Európa Tanácsban elsősorban a digitalizáció és a mesterséges intelligencia jelentette aktuális kihívásokra, az adatvédelmi kérdésekre és a dezinformációs kampányokra összpontosított. 2024-ben az Európa Tanács elfogadta az első jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság területének jogi normáinak betartásának biztosítása a mesterséges intelligencia rendszerek használata során.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Nagykamarája előtti másnapi meghallgatás is lenyűgöző volt. Az EJEB a központi felügyeleti szerv az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEB) betartásáért az Európa Tanács tagállamaiban több mint 800 millió ember számára. Itt az egyének, miután kimerítették az összes nemzeti jogorvoslati lehetőséget, közvetlenül perelhetik az államokat az emberi jogok megsértése miatt. A bíróság kötelező erejű ítéletei arra kötelezik az államokat, hogy módosítsák törvényeiket, és védjék az olyan alapvető jogokat, mint az élethez való jog, a kínzás tilalma és a szólásszabadság. A szóban forgó meghallgatás a személyes jogok, különösen az orvosi beleegyezés hatályának és a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a megsértésével foglalkozott, amely elengedhetetlen a megalapozott döntések meghozatalához.
Ezután a csoport útnak indult, és villamossal átkelt a Rajna hídon a németországi Kehlbe. A Strasbourg-Ortenau euronegyed irodáiban tartott találkozón a régióban zajló konkrét határokon átnyúló együttműködési lehetőségeket vitattuk meg. A mobilitás, az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a biztonság projektplatformjaként az önálló jogi személyiséggel rendelkező euronegyed kézzelfoghatóan hozzájárul a francia-német együttműködés erősítéséhez és a térség lakosai számára közös élettér kialakításához.
Innen már csak egy rövid út volt a közeli Kehl Alkalmazott Tudományok Közigazgatási Egyeteméhez. Prof. Dr. Joachim Beck rektor személyesen üdvözölte a csoportot, és meghívta őket ebédre partneregyetemünk hallgatóival. Az ezt követő workshop, amelyet Dr. Robert Klinke nagykövet, valamint Prof. Dr. Markus Eisenbarth és Prof. Dr. Michèle Bernhard, a Kehl Alkalmazott Tudományok Egyeteméről közösen alkotott meg, a "Modern etikett – Protokoll – Megjelenés a közigazgatásban és a diplomáciában" témában, egy olyan hiányosságot pótolt, amelyet sokan korábban érzékeltek. A tapasztalatcsere és a csoportmunka révén mindkét egyetem résztvevői feltárták a modern etikett folyamatos jelentőségét a szakmai magatartás szerves részeként. A klasszikus magatartási szabályok mellett az átláthatóság, az empátia és az interkulturális kompetencia különös jelentőséggel bír. A tekintély fejlődik, és még a netikettet is meg kell tanulni.
A Németországi Szövetségi Köztársaság Európa Tanács melletti állandó képviseletének ügyvivőjével másnap tartott zárótalálkozó lehetőséget adott arra, hogy átgondoljuk a napok számos benyomását és tapasztalatát.
Összességében a kirándulás élénken illusztrálta Strasbourg jelentőségét, mint „Európa második fővárosa”. Ez magában foglalta az uniós intézmények és az Európa Tanács, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága közötti kölcsönhatást, az európai határ menti régiók átalakulását és a megélt európai identitást. Nem csak beszéltünk Európáról; közvetlen tapasztalat volt Európa megtapasztalása.
Simon TAFLER
