Energiapolitika – ​​Rendszerintegráció a nettó nulla kibocsátásra való áttérésért – Beszámoló az „Energiapolitika jelentősége a nemzetközi klímacélok elérésében” című rendezvényről

2024. december 3-án a Diplomáciai Központ és a Diplomácia II. Tanszék ismét rendezvényt szervezett a „Külpolitika átfogó kérdései” című nyilvános beszélgetéssorozat keretében.

A budapesti német nagykövetség támogatásával ez a megbeszélés az energiapolitika fontosságára összpontosított a globális klímacélok elérésében. Dr. Robert Klinke nagykövet az energia és a klíma közötti kapcsolat, valamint az energia- és klímakülpolitika kölcsönhatásának hangsúlyozásával kezdte.
Előadásában Prof. Dr. Christof Wittwer, a freiburgi Fraunhofer Napenergia Rendszerek Intézetének (IES) munkatársa arra a kérdésre összpontosított, hogy hogyan lehet műszakilag és gazdaságilag megvalósítani a német energiaátállást. Világosan kifejtette, hogy a meglévő és a továbbfejlesztett rendszerek integrációja kulcsfontosságú a klímasemleges (nettó nulla) energiarendszerre való átálláshoz, azaz különösen a megújuló energiák, mint például...

  • Napelemek
  • hidrogén
  • és hőszivattyúk.

Az átmenet során különös kihívást jelentett az energia időbeli rendelkezésre állása és a rugalmas tartalék erőművek iránti igény. A múltban az energiaellátást „felülről lefelé” fogták fel, az energiatermelőktől az energiafogyasztókig.
A technológiai fejlődés lehetővé tette minden magánszemély számára, hogy energiát termeljen és betápláljon a hálózatba. Ez új piaci szerkezetet tesz szükségessé a hatékony energiaellátás biztosítása érdekében. Wittwer hangsúlyozta, hogy Németország a globális kibocsátásoknak mindössze két százalékáért felelős. Ezért annál is fontosabbak a nemzetközi együttműködés és az olyan eszközök, mint a fokozatosan bevezetett szén-dioxid-kibocsátási határokon történő kiigazítási mechanizmus (CBAM), amely kibocsátási árat szab az importra. A digitalizáció központi szerepet játszik az energiahálózatok rugalmasabbá tételében. Ugyanilyen fontos a fenntartható anyagfogyasztás, például a körforgásos gazdaság révén. Összességében Wittwer sikeres modellnek tartotta a német energiaátállást. Megújuló energiaforrásokról szóló törvény Különösen hatékonynak bizonyult a megújuló energia termelési költségeinek fokozatos csökkentésében. Németországban a megújuló energiák aránya a villamosenergia-termelésben jelenleg 61,5 százalék (2024. június végén).

Az intelligens hálózatok és az energiapiac digitalizációja megteremtheti a szükséges rugalmasságot ahhoz, hogy minden szektor integrálódjon az energiarendszerbe. A dinamikus tarifák szintén hasznosak lesznek. Az akkumulátortechnológia – amely Magyarországon is fontos – most áttörést ért el a további árcsökkenésekkel; helyhez kötött használata, valamint az elektromos és hibrid járművek akkumulátoraiból származó villamos energia visszatáplálása a közüzemi hálózatba (járműtől a hálózatig, V2G) rövid távon hozzájárul a napenergia-termelés átirányításához. Az átmenet utolsó szakaszában hidrogénre és szintetikus üzemanyagokra lesz szükség; a repülőgép-üzemanyagok jelenthetik a kiindulópontot. A megújuló energiákban rejlő hatalmas potenciál tovább hozzájárul a tiszta energia árának csökkentéséhez. A rendszerintegráció a hidrogénerőművek helyi villamosenergia-hálózatokba való integrálását is jelenti. Az ezt követő megbeszélés középpontjában a nemzeti törvényhozókhoz intézett azon követelések álltak, hogy szigorú kibocsátáscsökkentéseket írjanak elő, és stabil politikai kereteket hozzanak létre a beruházásokhoz. Továbbá a digitalizáció hozzájárulhat a nemzetközi energiaszektor nagyobb átláthatóságához.
Jonas DEDERING 

Ossza meg ezt