1989 júniusában a szocialista rezsim megpróbálta megerősíteni gyengülő legitimitását egy népszavazásokról és népi kezdeményezésekről szóló törvény elfogadásával. Ez a törvény az 1989. októberi nagyszabású alkotmánymódosítás előtt lépett hatályba, amely lerakta a demokrácia alapjait, valamint az 1990. márciusi/áprilisi első szabad választások előtt. Ezért elmondható, hogy a közvetlen demokrácia Magyarországon régebbi, mint a szigorú értelemben vett demokrácia.
A közvetlen demokrácia nem felel meg Magyarország politikai hagyományainak, ezért egyfajta „idegen testet” képvisel a politikai rendszeren belül. Emiatt a közvetlen demokratikus eszközök integrálása és adaptálása a képviseleti demokratikus keretrendszerbe bevezetése óta problémákat okozott. A demokrácia korai éveiben az Alkotmánybíróság ezért kulcsszerepet játszott a közvetlen demokrácia alakításában.
A közvetlen demokratikus rendszer első jelentős kiigazítására 1997-ben került sor: Az alkotmány és a népszavazásokról és népi kezdeményezésekről szóló törvény felülvizsgálatával a meglévő 50 százalékos részvételi kvórumot 25 százalékos jóváhagyási kvórum váltotta fel, és néhány eljárási kétértelműséget tisztáztak. Az új alkotmány 2011-es elfogadásával azonban visszaállították az 50 százalékos részvételi kvórumot. Továbbá megszűnt a napirendi kezdeményezés és a parlament népszavazás kezdeményezésére vonatkozó joga. A 2013-as új népi kezdeményezésekről szóló törvény elfogadásával az alkotmány rendelkezései végrehajtásra kerültek, és további eljárási pontosításokat végeztek. A COVID-19 világjárvány okozta szükségállapot alatt, 2020 tavaszán kezdődően, a helyi és országos népszavazások nem voltak engedélyezettek. Ezeket a szabályozásokat 2021 júliusában enyhítették, lehetővé téve az országos népszavazások újbóli megtartását ettől az időponttól kezdve. Végül 2021 novemberében módosították a választási eljárásokról szóló törvényt és a népi kezdeményezésekről szóló törvényt, lehetővé téve a népszavazások és a választások ugyanazon a napon történő megtartását (korábban a parlamenti és európai parlamenti választások előtt és után 40 napig tilos volt a népszavazás). Ez lehetővé tette, hogy 2022-ben a parlamenti választásokkal azonos napon tartsák meg a népszavazást.
A magyar rendszerben a közvetlen demokrácia kivételt képez, és kiegészíti a domináns képviseleti demokráciát. A Parlament törvényhozási monopóliummal rendelkezik. Következésképpen a nép nem szavazhat konkrét törvényekről népszavazáson, hanem csak kifejezheti politikai akaratát. Ha azonban a népszavazás sikeres, az eredménye politikailag kötelező érvényű a Parlament számára. A Parlament ebben az esetben tisztán végrehajtói szerepkörbe sorolódik, és végre kell hajtania a népszavazáson hozott döntést, azaz törvényt kell alkotnia. A gyakorlatban a képviseleti és a közvetlen demokratikus folyamatok párhuzamosan futnak egymással. Azonban alig van kölcsönhatás közöttük, ezért a közvetlen demokratikus eszközöknek kevés a mérlegelési potenciáljuk.
Ma Magyarországon a közvetlen demokrácia három különböző eszköze létezik:
- Kötelező érvényű népi kezdeményezésEzt 200 000 aláírás összegyűjtése fogja aktiválni.
- Napirendi kezdeményezés lehetséges népszavazássalHa a kezdeményezők több mint 100 000, de kevesebb mint 200 000 aláírást tudnak összegyűjteni, a parlament dönthet kötelező érvényű népszavazás kiírásáról.
- népszavazásA Parlament a köztársasági elnök vagy a kormány kérésére kötelező érvényű népszavazást írhat ki.
A 2003-as kötelező népszavazást az EU-csatlakozásról azonban az alkotmány egyszeri, különleges esetként írta elő.
A fent választott kifejezések a nemzetközi gyakorlatból származnak. Magyarul mindhárom eszközt „országos népszavazásnak” nevezik. A köznyelvi magyar osztályozás némileg sajátos és eltér a nemzetközi gyakorlattól. A kötelező érvényű népszavazást magyarul azért nevezik „kötelező népszavazásnak”, mert az érvényességi kritériumok teljesülése esetén az Országgyűlésnek nincs mérlegelési jogköre, hanem döntenie kell a népszavazás kiírásáról. kellMind a szavazási lehetőséggel járó napirendi kezdeményezést, mind a népszavazást „opcionális népszavazásnak” nevezik magyarul, mivel ezekben az esetekben a parlament dönt arról, hogy tart-e népszavazást. tud.
Az Alaptörvény meghatározza azokat a tiltott tételeket is, amelyekről nem lehet népszavazást tartani. Ezenkívül számos formai követelményt is be kell tartani. A népszavazás megengedhetőségének előzetes felülvizsgálatát a Nemzeti Választási Iroda végzi. Ez a hatóság nagyon formalista módon értelmezi feladatait, és semmilyen támogatást nem nyújt a kezdeményezőknek a kezdeményezés szövegének megszerkesztésében és megfogalmazásában.
1989 és 2008 között hat országos népszavazást tartottak tizenkét kérdéssel. Tíz kérdést kezdeményeztek a polgárok (amelyek közül hét sikeres volt, három technikailag kudarcot vallott, ami azt jelentette, hogy nem érték el a szükséges kvórumot). Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy bár a jogszabályok „polgárokra” hivatkoznak, a gyakorlatban szinte kizárólag politikai pártok tudtak sikeres kezdeményezéseket indítani. Két kérdést vagy a parlament kezdeményezett (NATO-csatlakozás 1997-ben), vagy kötelező volt (EU-csatlakozás 2003-ban). Ez a két népszavazás sikeres volt.
1989/90-ben a népszavazásokat az átmenettel és a politikai rendszer jövőbeli struktúrájával kapcsolatos kérdések uralták. Az 1997-es és 2003-as két népszavazást az európai integráció kontextusában kell értelmezni. Mindkét esetben a politikai elit számíthatott a nép támogatására. Ez a két külpolitikai népszavazás elsősorban szimbolikus volt, és Magyarország nyugati integrációjának legitimálását szolgálta. A 2004-es népszavazás egy „kvázi-normális népszavazásnak” tekinthető egy konszolidált demokráciában, amelyben a legtöbb állampolgár a saját politikai preferenciáit követte, nem pedig a pártpolitikai polarizáció logikáját. A 2008-as népszavazás fokozta a kormány és az ellenzék közötti hatalmi harcot, és a politikai polarizáció tovább fokozódott. Az ellenzék győzelme ezen a népszavazáson segített nekik ezt a lendületet átvinni a 2010-es parlamenti választásokra, ahol elsöprő győzelmet arattak. Azóta a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) koalíciója uralja a magyar politikát. Ahogy számos nemzetközi demokráciarangsor mutatja, ez a magyar demokrácia fejlődésének megtöréséhez és a demokratikus dekonszolidáció folyamatához vezetett.
2009 és 2022 között mindössze egyetlen, a kormány által kezdeményezett népszavazást (plebiszcitum) tartottak. Az úgynevezett kvótanépszavazás, amelynek célja az EU által előírt menekültek elosztási kvóta végrehajtásának megakadályozása volt, a túlnyomó többségű támogatás ellenére sem érte el az 50%-os részvételi követelményt. Egy másik, szintén a kormány által kezdeményezett népszavazást a 2022-es parlamenti választásokkal egyidejűleg tartanak. Az ellenzék is megpróbált népszavazást végrehajtani.
A támogatók mozgósítása érdekében a következő kérdéseket teszik fel az embereknek:
- Egyetért azzal, hogy az Országgyűlés hatályon kívül helyezze a Fudan Egyetem Magyarország Alapítványáról és a vagyon Fudan Egyetem Magyarország Alapítványára történő átruházásáról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
- Egyetért azzal, hogy a munkanélküli segély maximális időtartama 270 nap legyen?
Bár az ellenzék összegyűjtötte a szükséges számú aláírást, a kezdeményezést nem sikerült időben benyújtani, ami azt jelenti, hogy a népszavazást nem lehet a népszavazással és a parlamenti választásokkal egy időben megtartani. Jelenleg nem világos, hogy az ellenzék folytatja-e a projektet.
A kormány által kezdeményezett népszavazás hasonló mintát követ, mint a 2016-os népszavazás. 2021. június 15-én a magyar Országgyűlés elfogadta az úgynevezett „Gyermekvédelmi törvényt” (törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb intézkedésekről és egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő kiigazításáról – „törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorabb fellépésről, valamint a gyermekek védelmét szolgáló egyes törvények módosításáról”). Az eredetileg a gyermekek védelmét célzó és az ellenzék által is támogatott törvényt olyan elemekkel módosították, amelyek szándékosan összekeverik a pedofíliát és a homoszexualitást, ezáltal megsértve a szexuális kisebbségek jogait. Ezt a törvényt hevesen bírálták mind belföldön, mind nemzetközi szinten, különösen az EU részéről. A magyar kormány erre válaszul népszavazást (népeszetet) indított a törvény rendelkezéseinek megerősítésére. Az eredeti öt kérdés közül, négy jóváhagyták, hogy a népszavazás a 2022-es parlamenti választásokkal egy időben történhessen:
- Támogatja-e a szexuális irányultság témakörének szülői beleegyezés nélküli beillesztését a kiskorú gyermekek tantervébe az állami oktatási intézményekben?
- Támogatja a nemi átalakító műtétek népszerűsítését kiskorú gyermekek esetében?
- Támogatod a kiskorú gyermekek fejlődését befolyásoló szexuális tartalmak korlátozás nélküli megjelenítését a médiában?
- Támogatod a kiskorú gyermekek nemi átalakítást ábrázoló médiatartalmakkal való találkozását?
A népszavazás arról fog szólni, hogy korlátozni kell-e az iskolai szexuális nevelést, és be kell-e tiltani a nemi identitást megerősítő műtétek „népszerűsítését”. Továbbá be kell tiltani a nemi identitást megerősítő terápiák gyermekek számára történő felajánlását. Végül pedig ne legyen többé lehetséges korlátozások nélkül hozzáférhetővé tenni a gyermekek fejlődését befolyásoló szexuális anyagokat tartalmazó médiatartalmakat. A miniszterelnök azzal indokolta a népszavazás szükségességét, hogy a népszavazás célja annak bemutatása az EU felé, hogy Magyarország nem kívánja követni az európai „tévutakat”, és meg akarja védeni gyermekeit. A népszavazási kérdések a gyakorlatban nagyrészt irrelevánsak, mivel a kritizált gyakorlatokat már a gyermekvédelmi törvény is tiltja. Ezért nem világos, hogy milyen jogalkotási kötelezettség keletkezhetne az Országgyűlés számára, mivel a kérdések úgy vannak megfogalmazva, hogy sikeres népszavazás esetén nem lenne szükség új szabályozásra. Ez a példa azonban egyértelműen mutatja a népszavazás kormányzati instrumentalizálását. A népszavazási kérdés erősen szimbolikus, és kiváltó okot jelent Magyarország identitáspolitikai konfliktusában. Valószínűleg polarizálja a lakosságot, és mozgósítja a kormánypártok támogatóit. Az is feltűnő, hogy a népszavazás kihirdetése egybeesett a Pegasus-botránnyal, amely feltárta, hogy a kormány túlzott mértékben használta a Pegasus megfigyelőszoftvert a rezsim (állítólagos) ellenfeleivel szemben. Végül a népszavazásnak az EU „túlzott hatalmával” szembeni védekező eszközként való pozicionálása jól mutatja a kormány ügyes kétszintű stratégiáját. Egyrészt támogatást keres az EU-val való konfliktusaihoz, miközben belföldön a magyar érdekek védelmezőjeként tünteti fel magát. Jogállamisági szempontból az is problémás, hogy a szabályokat az eljárás során megváltoztatták. Csak ez a változás tette lehetővé, hogy a népszavazást és a parlamenti választásokat ugyanazon a napon tartsák meg. A választott téma miatt jelentős mozgósító hatás várható a kormány számára.
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a közvetlen demokrácia iránti érdeklődés csökkent Magyarországon 2008 óta. Ez azonban nem így van. Inkább erős „kapuőr” mechanizmusok működnek: Egyrészt az Országgyűlés törvényhozási manőverekkel megakadályozhatja a népszavazásokat, például a vitatott törvények formális (azaz pusztán szóbeli) módosításával, vagy a kezdeményezés helyett saját maga alkot megfelelő rendeleteket (amelyek azonban nem feltétlenül felelnek meg a kezdeményezők szándékolt érdekeinek). Továbbá az erős „kapuőrzést” a Nemzeti Választási Iroda és a bíróságok is végzik. 2012 és 2016 júniusa között 328 kezdeményezést nyújtottak be a Nemzeti Választási Irodához. Ezen kezdeményezések 95 százalékát elutasították, és csak öt százalékát hagyták jóvá (bár ezek többnyire a szükséges számú aláírás hiánya miatt buktak meg). Az elutasítás fő okai a kezdeményezés szövegének nem egyértelműsége (62%), további formai hibák (48%), a jóhiszeműség megsértése (16%), valamint a tartalmilag nem elfogadható aggályok voltak, mivel nem tartoztak a parlament hatáskörébe (12%).
A népi kezdeményezések megakadályozása mellett a kormányzat ál-részvételi, felülről irányított eszközökkel is igyekszik mozgósítani támogatóit. Egyrészt a kormányzat úgynevezett információs kampányokat folytathat, amelyek nem mások, mint kormányzati propaganda. Egyrészt közpénzeket használnak fel pártpolitikára; másrészt megkerülik a választási kampányokon kívüli politikai kampányok szigorú szabályozását (mivel ezek formálisan nem kampányok, hanem „objektív információk”). Ilyen „tájékoztató kampányokat” tartottak például a kormány „migráció és terrorizmus”, a migránskvóta, az úgynevezett „Soros-terv” és a „brüsszeli szándékok” kérdéseiben elért sikereinek nyilvánosságra hozatalára. Ezenkívül a kormányzat létrehozta a „nemzeti konzultációt”, amely látszólag a kormány és a lakosság közötti párbeszédet szolgálja, de teljesen átláthatatlan módon zajlik és értékelik. Általában rávezető kérdéseket tesznek fel, amelyek célja a lakosságon belüli (a kormány ellenfeleivel szembeni) meglévő előítéletek megerősítése. 2010 és 2022 között 11 nemzeti konzultációra került sor. Olyan témákat vitattak meg, mint a „Bevándorlás és terrorizmus”, „Állítsuk meg Brüsszelt”, „Soros-terv” stb.
Összefoglalva megállapítható, hogy a közvetlen demokrácia Magyarországon fogalmi hibáktól szenved, és csak korlátozott potenciállal rendelkezik. A közvetlen demokratikus eszközök alkalmazása a magyar demokrácia fejlődését tükrözi. 2010 óta a „közvetlen demokrácia gyarmatosításának” növekedése figyelhető meg. A népi kezdeményezések benyújtását és a népszavazások megtartását manipulációval és erős kapuőrködéssel segítik vagy akadályozzák. A polgárok és a kormány közötti valódi párbeszéd helyett ellenőrzött interakció és folyamatos kormányzati kampány zajlik. A közvetlen demokrácia legfontosabb funkciója tehát, hogy bizonyos fokú bizonytalanságot vigyen a politikai színtérre, és vészhelyzetben potenciálisan biztonsági szelepként szolgáljon. Eszköze lehet a lakosság mozgósításának is. Összességében világossá válik, hogy a közvetlen demokrácia a demokrácia minőségének függő változója, és annak ingadozásaival párhuzamosan fejlődik.
PÁLLINGER Zoltán Tibor