Miután a Kúria elutasította a Mi Hazánk fellebbezését a Nemzeti Választási Bizottság által 2022. április 16-án kihirdetett választási eredmények ellen, megszülettek az április 3-án tartott országgyűlési választások hivatalos végeredményei. A Fidesz-KDNP ismét elsöprő győzelmet aratott a nagyon magas, 69,59%-os választási részvétellel. Az új parlamentben a 199 mandátumból 135-öt birtokol, kettővel többet, mint a 2018-as legutóbbi országgyűlési választásokon. Bár szinte a teljes ellenzék közös országos listán indult (Együtt Magyarországért – „Egységben Magyarországért”), és minden választókerületben közös jelöltet indított, súlyos vereséget szenvedett. A hat párt az előző választáson összesen 65 mandátumot szerzett, de ezúttal csak 57-et. A két nagy tömb mellett a szélsőjobboldali Mi Hazánk pártnak is, amely a 2018-as országgyűlési választások után a Jobbikból kivált pártként vált ki, sikerült először bejutnia a parlamentbe hat képviselővel. A szavazatok 5,88%-át szerezte meg. Végül a német kisebbség képviselője is elérte a parlamenti helyhez szükséges szavazatszámot.
A Fidesz-KDNP 49,27%-ról 54,13%-ra növelte a pártlistás szavazatok arányát, de a szövetség elveszített négy egyéni választókerületet, és továbbra is 87 közvetlenül választott mandátummal rendelkezik. Az egyesült ellenzék jelentős visszaesést szenvedett el a pártlistás szavazatok tekintetében (az egyes koalíciós partnerek 2018-as erőssége alapján), tizenkét százalékpontot veszített, és most már csak 34,44%-ot ér el. Az egyetlen javulás az egyéni választókerületekben közvetlenül megválasztott jelöltek számában volt, 15-ről 19-re nőtt. Abszolút számokban 2 824 551 állampolgár adta le szavazatát a Fidesz-KDNP-re 2018-ban, míg 2022-ben a szövetség több mint 230 000-rel növelte részesedését, 3 060 706 szavazatra. Ezzel szemben az egyesült ellenzék több mint 700 000 pártlistás szavazatot veszített, most már csak 1 947 331-gyel rendelkezik. Az eredmény még katasztrofálisabb, mint amilyennek elsőre látszik. Míg az egyesült ellenzéknek sikerült további négy egyéni választókerületet megnyernie, a kormánypártok veszítettek a pozíciójukból. 102 egyéni választókerületben tudták növelni a szavazati arányukat.Az ellenzék csak a fővárosban van többségben, ahol 18 egyéni választókerületből 17-et megnyert, valamint Szegeden és Pécsett. A Fidesz-KDNP ezzel szemben mindenhol erős bázissal rendelkezik, és a vidéki területeket uralja.
Megjegyzendő azonban, hogy nyolc egyéni választókerületben az egységes ellenzék jelöltjei csak szoros küzdelemben kaptak ki a Fidesz jelöltjeivel szemben. Ezekben a választókerületekben világossá vált, hogy a Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) saját jelöltállításhoz való ragaszkodása végül lehetővé tette a Fidesz-KDNP győzelmét. Ha a Kétfarkú Kutya Párt tartózkodott volna a jelöltállítástól, legalább a Fidesz-KDNP által elért kétharmados többség megakadályozható lett volna.
A 2014-es és 2018-as választásokhoz hasonlóan a postai szavazatok (268 766) ismét jóval több mint 90 százalékkal a Fidesz-KDNP-nek kedveztek, két további helyet szerezve nekik. Azok viszont, akik nagykövetségeken és konzulátusokon, illetve nem a lakóhelyükön adták le szavazatukat (206 980), inkább az ellenzéki pártokat erősítették.
Az új, 2011-es választási törvénnyel bevezetett kompenzációs mechanizmus (kompenzáció mind a vesztesek, mind a győztesek számára) – akárcsak 2014-ben és 2018-ban – további mandátumokat hozott a Fidesz-KDNP-nek. A Töredékszavazatok révén megszerzett öt mandátum nélkül a Fidesz-KDNP nem ért volna el kétharmados többséget (mint 2014-ben és 2018-ban). A postai szavazatok és a győztesek kompenzációja nélkül a Fidesz-KDNP csak 41 listás mandátumot kapott volna a 48 helyett. Az egyesült ellenzék ezzel szemben 38 helyett 43, a Mi Hazánk pedig 6 helyett 8 mandátumot szerzett volna..
Ezzel a háttérrel szemben a nagy különbségek a Választási előrejelzések ...és a választási eredmény könnyebben magyarázható. A kompenzációs szavazatok hatásai előzetesen nehezen kiszámíthatók. A legutóbbi, választások előtti előrejelzések következetesen a Fidesz-KDNP három-hat százalékponttal gyengébb teljesítményét jósolták, míg az egységes ellenzéki lista öt-tizenkét százalékponttal erősebb teljesítményt prognosztizált. A Mi Hazánk eredményét is két-négy százalékponttal alábecsülték. A Fidesz-KDNP váratlanul nagy győzelme az ukrajnai háború előre nem látható hatásának is tulajdonítható. Az ukrajnai háborúra adott sikeres kormányzati kommunikációs stratégia lehetővé tette Orbán Viktor számára, hogy a béke és a biztonság egyetlen garanciájaként, és így Magyarország jólétének őrzőjeként mutassa be magát, ezzel megnyerve a bizonytalan és határozatlan szavazókat.
Továbbá a kormánypártok uralták a választási kampányt, mivel aránytalanul több erőforrással rendelkeztek, mint az ellenzék (Blogbejegyzés, 2022. április 1.Ráadásul a kormány nagyszabású választási ígéreteket tett: többek között 13. havi nyugdíjat folyósítottak, a fiatal felnőttek és családok pedig adókedvezményt kaptak. Az előző három választáshoz hasonlóan a Fidesz-KDNP ezúttal is tartózkodott választási program kidolgozásától, és kampányát teljes egészében Orbán Viktorra szabta. Orbánt tapasztalt államférfiként mutatták be, aki már számos válságon úrrá lett. A kormányzati kampány a polgárok gazdasági érdekeire apellált. Hangsúlyozta a COVID-19 világjárvány előtti pozitív gazdasági fejlődést, és rámutatott, hogy a magyar gazdaságot sikeresen átvészelték a világjárványon. Különös hangsúlyt fektettek a lakosság vásárlóerejének fenntartását célzó intézkedésekre, mint például az alacsonyabb közüzemi számlák, az üzemanyagárak ellenőrzése és bizonyos alapvető élelmiszerek árplafonja. Ily módon Orbánt jóindulatú vezetőként ábrázolták, aki egy sikeres jövő felé vezeti Magyarországot. Ezzel éles ellentétben az egységes ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét, Márky-Zay Pétert Gyurcsány Ferenc bábjaként ábrázolták. Ez utóbbi a sötét és sikertelen múlthoz való visszatérést jelentette.
Bár a Márky-Zay vezette egységes ellenzék egy nyilvános konzultációs folyamat eredményei alapján közös kormányzati programot dolgozott ki, csak 2022. március 10-én, három héttel a választások előtt tudta bemutatni ezt a közös programot, a "Csak felfelé! – Az emelkedő Magyarország programja"-t. A program már a bemutatásakor elavult volt, mivel addigra az ukrajnai háború uralta a vitát. Fő üzenete az volt, hogy a választás alapvető választás volt: "Orbán vagy Európa?". A központi cél a jogállamiság és a demokrácia helyreállítása volt, azzal a céllal, hogy egy olyan "európai Magyarország" jöjjön létre, amelyet mindenki közös hazának érezhet. Megállapítható, hogy az egységes ellenzék nem tudta megalapozni kulcsfontosságú kérdéseit a választási kampány során. Sem a burjánzó korrupció, sem a COVID-halálesetek magas száma nem játszott szerepet a közbeszédben. Az egységes ellenzék még az Ukrajna elleni orosz agresszió hátterében sem tudta magát európai alternatívaként pozicionálni Orbán narratívájával szemben.
A 2020 decemberi választási törvénymódosítás szintén károsnak bizonyult, mivel arra kényszerítette az együttműködni kívánó ellenzéki pártokat, hogy közös listán induljanak. Álláspontjaik heterogenitása miatt ez aláásta érdemi hitelességüket és koherenciájukat. A személyes ellentétek mellett a rossz kampánymenedzsment, például az egységes kampányszervezet hiánya is gyengítette az egységes ellenzék hatékonyságát. A listavezető jelölt kiválasztása is problémásnak bizonyult visszatekintve. Időnként kiszámíthatatlan kijelentései számos támadási pontot jelentettek az ellenzék számára. Ráadásul kívülállóként Márki-Zaynak nem volt saját pártszervezete, és lényegében az egységes ellenzék pártvezetőihez kellett könyörögnie. Ahelyett, hogy egyértelmű politikai üzenetet közvetített volna és kritizálta volna a kormányt, sok időt pazarolt el a belső megbeszélések és a szavazási folyamatok.
Sokáig nem volt világos, hogy a két nagy tömbön kívül más pártnak sikerül-e bejutnia a parlamentbe. Végül a Mi Hazánknak sikerült átlépnie az öt százalékos küszöböt. A párt radikális alternatívaként mutatkozott be a Fideszhez képest, és politikai alternatívát kívánt kínálni azoknak a volt Jobbik-szavazóknak, akik a Jobbik Egyesült Ellenzéki platformban való részvétele miatt elidegenedtek. A párt idegengyűlölő, radikális kampányt folytatott. Megígérte, hogy eltörli a menedékjogot és véget vet a „COVID-diktatúrának”. Úgy tűnik, ezzel az ajánlattal a Mi Hazánknak sikerült elegendő volt Jobbik-szavazót megnyernie. A választások után a párt bejelentette, hogy nagy valószínűséggel számos identitáspolitikai kérdésben a kormánypártok mellé áll.
A választásokkal egy időben a kormány népszavazást is indított. Ez a népszavazás arról szólt, hogy korlátozni kell-e az iskolai szexuális nevelést, és be kell-e tiltani a nemi identitást megerősítő műtétek „népszerűsítését”. Továbbá javasolták a nemi identitást megerősítő terápiák gyermekeknek való felajánlásának betiltását. Végül azt is javasolták, hogy a gyermekek a továbbiakban ne férhessenek hozzá korlátozás nélkül a fejlődésüket befolyásoló szexuális tartalmú médiatartalmakhoz. A népszavazási kérdések a gyakorlatban nagyrészt irrelevánsak voltak, mivel a szóban forgó gyakorlatokat már a gyermekvédelmi törvény is tiltja. Ez a példa azonban világosan mutatja, hogyan instrumentalizálta a kormány a népszavazást. A népszavazási kérdés szimbolikus töltettel bír, és a magyar identitáspolitikai konfliktus egyik kiváltó oka. Képes polarizálni a lakosságot és mozgósítani a kormánypártok támogatóit. Az ellenzék és a különböző civil szervezetek kampánya a szavazólap érvénytelenítésére sikeres volt, és a népszavazáson nem érték el a szükséges részvételi arányt (a részvételi arány minden kérdésnél körülbelül 47% volt). Mindazonáltal a kormánypártok szempontjából mozgósítási stratégiájuk sikeres volt, mivel több mint 3,6 millió szavazó adta le szavazatát mellettük. Ez a szám magasabb, mint a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk összesített listás szavazatai. A Fidesz-KDNP erre az eredményre építhet a jövőbeni, EU-val folytatott vitáiban, hogy legitimálja identitáspolitikai álláspontját, hivatkozva a magyar lakosság körében tapasztalható széleskörű támogatottságára.
Az EBESZ-nek van egy Választási jelentés Megállapították, hogy az erőviszonyok egyenlőtlenek voltak, és a választási kampány negatívan zajlott. Az érdemi vita hiánya akadályozta a választók döntéshozatalát. Bár a választásokat megfelelően lebonyolították, és a demokratikus választások jogi keretei rendelkezésre álltak, a feltételek nem voltak tisztességesek, mivel a folyamatot aláásta a média elfogultsága és az átláthatatlan kampányfinanszírozás. Az állam és a pártok közötti határvonalak elmosódása azt jelentette, hogy a kormány tájékoztatási tevékenysége nagyrészt a Fidesz-KDNP kampányának volt alárendelve. Ezenkívül a demokratikus választásokra vonatkozó nemzetközi normák több esetben sem teljesültek, és a szavazás titkosságát gyakran veszélyeztette például a túlzsúfolt szavazókörök.
Orbán Viktornak van egy Győzelmi beszéd A választás éjszakáján „óriási győzelemről” beszélt, olyan nagyszerűről, hogy a Holdról is látni lehetett, sőt, Brüsszelből is. A győzelem azért is volt ilyen nagyszerű, mert elsöprő túlerővel kellett megküzdeniük: „A hazai baloldal, a környező nemzetközi baloldal, a brüsszeli bürokraták, a Soros-birodalom összes pénze és szervezete, a nemzetközi mainstream média, és végül még az ukrán elnök is. Soha nem néztünk még szembe ennyi ellenféllel egyszerre. De nem számít, mennyi pénzük van, és mennyivel vagyunk túlerőben, ha együttműködünk, nem lehet minket megállítani.” Végül így zárta: „Nem engedtük, hogy [...] visszatérjen a kudarcot vallott múlt, megvédtük Magyarország függetlenségét és szabadságát, megvédtük Magyarország békéjét és biztonságát, és bár még nem ismerjük az eredményeket, remélem, hogy megvédtük gyermekeinket és családjainkat.” A választási győzelem jelentőségéről így folytatta: „Az egész világ látta ma este itt Budapesten, hogy a kereszténydemokrata, konzervatív, polgári és hazafias politika győzött. És azt mondjuk Európának, hogy ez nem a múlt, hanem a jövő, hogy ez lesz a közös európai jövőnk. Az egész világ látta, hogy a magyarok szeretik a hazájukat, és mi, akik ma győztünk, megígérjük, hogy Magyarország mindig az első lesz számunkra.”
Első pillantásra valóban úgy tűnt, hogy Orbán választási győzelme nemcsak belföldön, hanem nemzetközi szinten és az EU-n belül is megerősíti őt. Hamarosan azonban világossá vált, hogy ez a feltételezés téves. Orbán ambivalens álláspontja miatt az EU és a NATO Oroszországgal szembeni intézkedéseivel, valamint Ukrajna támogatásával kapcsolatban a magyar kormány egyre inkább elszigetelődött. Még a visegrádi négyeken belül is partnerei eltávolodtak Magyarországtól, és éles kritikát fogalmaztak meg. Emmanuel Macron 2022. április 24-i francia elnökválasztáson való megerősítésével Orbán reményei a jobboldali nacionalista erők megerősödésére az EU-ban szertefoszlottak. Ráadásul egy fontos szövetségest is elveszített Szlovéniában, mivel Janez Janša miniszterelnököt ugyanazon a napon megbuktatták hivatalában.
Végül az Európai Bizottság is fokozta a nyomást Magyarországra. Mindössze három nappal a választások után Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke bejelentette, hogy elindítják az új jogállamisági feltételrendszert Magyarország ellen. Konkrétan a közbeszerzések rendszerszintű hiányosságaival és gyengeségeivel, a mezőgazdasági földterületek értékesítésében tapasztalható rendellenességekkel, a korrupció elleni elégtelen fellépéssel és az OLAF-fal való elégtelen együttműködéssel vádolják Magyarországot. A vonatkozó eljárást a Bizottság 2022. április 27-én indította el.
Bár a Fidesz-KDNP erőpozícióból léphet be az új törvényhozási időszakba, a leendő kormány jelentős kihívásokkal néz szembe. Az ukrajnai háború beárnyékolta a globális gazdasági kilátásokat, és az inflációs ciklus vége egyelőre nem látszik. Ez egyre inkább megkérdőjelezi Orbán unortodox gazdaságpolitikájának anyagi alapjait és az összes magyar számára emelkedő életszínvonal ígéretét. Jelenleg lehetetlen megjósolni, hogy a választások előtti ígéretek, a választások előtt bevezetett árbefagyasztások és a 2014-ben bevezetett magánháztartási közüzemi díjak csökkentése hogyan tartható fenn hosszú távon. Ezeket a problémákat súlyosbítja az EU COVID Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapjából származó források hiánya, valamint a további uniós források esetleges visszatartása a jogállamisági feltételrendszer szerinti szankciók fenyegetése miatt. Orbán nagy valószínűséggel megpróbálja elkerülni a megszorító intézkedéseket, ezért már bejelentette, hogy ehelyett a multinacionális vállalatok adóit emelhetik.
Belföldön a Fidesz-KDNP domináns pozíciója továbbra is megkérdőjelezhetetlen. Az egységes ellenzék pártjai továbbra is elemzik választási vereségük okait, átszerveződnek és felkészülnek a parlamenti munkára. Az egyik fő kihívás a listavezető jelöltek, Márki-Zay Péter, Dobrev Klára (DK) és Karácsony Gergely (Párbeszéd) visszalépése miatt megüresedett helyek elosztása volt. Különösen az a kérdés merült fel, hogy a DK valóban betartja-e a választások előtti ígéretét, miszerint szükség esetén átad egy helyet az LMP-nek, hogy saját parlamenti csoportot alakíthasson. Ez végül be is igazolódott, ami azt jelenti, hogy az egységes ellenzéket hat parlamenti csoport képviseli majd az új parlamentben. A DK majdnem megduplázta mandátumainak számát 15-re, és ezzel a legnagyobb ellenzéki csoport. A parlamentben először képviselt Momentum mozgalom kezdetben tizenegy helyet szerzett. Az eredeti tervvel ellentétben azonban Hadházy Ákos független képviselőt nem vették fel a parlamenti csoportba, és függetlenként fog helyet foglalni. A Jobbiknak és az MSZP-nek egyenként tíz-tíz mandátuma van. A Párbeszédnek hét, az LMP-nek pedig öt. Végül a szélsőjobboldali Mi Hazánk párt, amely nem része az ellenzéki szövetségnek, hat helyet fog birtokolni a parlamentben.
A mandátumok átvétele előtt az egységes ellenzéken belül vita bontakozott ki arról, hogyan lehetne a legjobban kifejezni tiltakozását a tisztességtelennek ítélt választások ellen. A javaslatok a mandátumokról való teljes lemondástól – hogy ne legitimálják a tisztességtelen választásokat – a szimbolikus gesztusokig terjedtek. Például felmerült az az elképzelés, hogy a mandátumokat csak később fogadják el. Ezeket a megfontolásokat azonban a Fidesz meghiúsította, mivel a kormánypárt parlamenti vezetője, Kocsis Máté azzal fenyegetőzött, hogy kizárja a bizottsági elnöki és alelnöki posztok elosztásából azokat az ellenzéki jelölteket, akik még nem tették le a hivatali esküt. Ez szükségtelenné tette az egységes ellenzék egyes részeinek bojkottfenyegetését. A Fidesz-KDNP ismét sikeresen győzedelmeskedett a hatalmi harcban.
A Fidesz-KDNP újbóli választási győzelme megszilárdította a meglévő hatalmi struktúrákat, és lehetőséget kínál Orbán Viktornak arra, hogy saját elképzelései szerint tovább alakítsa az országot. Már bejelentették az első alkotmánymódosítást, amely kibővíti a szükségállapot kihirdetésének okait. A kormánypártok kezdeti lépései azt is megmutatták, hogy konfrontatív politikájuk folytatódni fog, és nem várhatók gesztusok az ellenzék felé. E belpolitikai győzelem ellenére a nemzetközi és európai színtéren zajló legutóbbi fejlemények megnehezítik Orbán számára kül- és európai politikai ambícióinak megvalósítását.
Ellen BOS és PÁLLINGER Zoltán Tibor