Két évnyi világjárvány után a Német-Magyar Fórum 2022-ben ismét személyesen kerülhetett megrendezésre.
A fórum egyik fő célja a személyes találkozások és beszélgetések elősegítése, ezért egyetemünk különösen örömmel fogadta a résztvevőket Budapesten. A fórum hivatalos része október 25-én kezdődött, de a fiatalabb résztvevők számára október 24-én kvízesttel egybekötött összejövetelt szerveztek.
A rendezvény az Andrássy Egyetem Budapesti Egyetem (AUB), a Német-Magyar Ifjúsági Iroda (DUJW), valamint a Német Szövetségi Köztársaság és Magyarország nagykövetségeinek köszöntő beszédeivel kezdődött. Prof. Dr. Zoltán Tibor Pállinger (az AUB rektora), Maren Schoening (a Német-Magyar Ifjúsági Iroda elnöke) és IE Julia Gross (a Németországi Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete) köszöntőjükben hangsúlyozták a jelenlegi bizonytalanságot és a most meghozandó döntések fontosságát. Pállinger kijelentette, hogy a válságok is lendületet adhatnak a kétoldalú kapcsolatok produktív fejlődésének. Maren Schoening kiemelte a fórumformátum jelentőségét, hangsúlyozva, hogy még eltérő vélemények esetén is kulcsfontosságú a véleménycsere és a párbeszéd. Ő Királyi Fensége Dr. Györkös Péter (Magyarország berlini nagykövete) továbbá hangsúlyozta, hogy a Németország és Magyarország közötti megértés az EU számára is nagy hasznára válna. Julia Gross rámutatott, hogy egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani a jelenlegi kihívásokat. Az EU-n belüli egységre van szükség ezen problémák kezeléséhez. Mind a négy előadó hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a fiatalok jelöljék ki a jövő útját.
Az orosz agressziós háború geopolitikai következményei
Az első panelbeszélgetésen, melyet Kai-Olaf Lang (a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének vezető munkatársa) moderált, és amely az orosz agressziós háború geopolitikai következményeiről szólt, Hidvéghi Balázs európai parlamenti képviselő (az Európai Parlament Külügyi Bizottságának tagja) hangsúlyozta, hogy Magyarország elítéli az Ukrajna elleni agressziót. Ugyanakkor bírálta az EU szankcióit az energiapolitika területén, és nélkülözhetetlennek nevezte az orosz energiaforrásokat, azzal érvelve, hogy nem segítene Ukrajnán, ha az európai gazdaság tönkretenné önmagát. Christian Petry képviselő (az SPD parlamenti csoportjának európai politikai szóvivője) kijelentette, hogy a német politikai döntéshozók mindig is szem előtt tartották, hogy a szankciók ne ártsanak jobban az EU-nak, mint Oroszországnak. Továbbá azzal érvelt, hogy Magyarország kereskedelme Oroszországgal rossz üzenetet küld. Marieluise Beck a.D.D. képviselő (a Liberális Modernitás Központjának vezető munkatársa, Kelet-Európa szakértője) amellett érvelt, hogy az európai célnak annak kell lennie, hogy Oroszország soha többé ne indíthasson háborút vagy követhessen el ilyen agressziót egy másik ország ellen. Ezért ez az Ukrajna területén vívott háború a mi háborúnk is. Dr. Bauer Bence (a Mathias Corvinus Collegium Német-Magyar Európai Együttműködési Intézetének igazgatója) rámutatott a háború okozta mindennapos emberéletek elvesztésére és a globális szenvedésre. Arra a következtetésre jutott, hogy mindenki véget akar vetni a háborúnak, de nem értenek egyet abban, hogyan tegye ezt. Az egyetlen helyes megoldásnak a két fél közötti kompromisszumot tartotta.
Az ellátás biztonsága Európában
Az európai energiabiztonságról szóló második panelbeszélgetésen, amelyet Barbara Zollmann (ügyvezető igazgató, Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara) moderált, Horváth Viktor (főosztályvezető, Műszaki és Ipari Minisztérium) ismertette, hogy a magyar kormánynak három fő energiapolitikai célja van: az ellátásbiztonság, a megfizethetőség és a klímasemlegesség 2050-re. Hozzátette, hogy a hangsúly tavaly az első két célkitűzésre helyeződött át, de a kormány nem szándékozik szem elől téveszteni a harmadikat sem. Robin Mesarosch, a német Bundestag tagja (CDU/CSU) kijelentette, hogy a németországi gáztárolók jelenleg megteltek, de az új energiaforrások fejlesztése elengedhetetlen, mivel a következő téli ellátásbiztonság még nem garantált. Ezután arra a kérdésre tért ki, hogy a kormány hogyan tudja támogatni az ipart és a magánháztartásokat annak érdekében, hogy az energiaárak megfizethetőek maradjanak. Goszták Árpád (a Siemens Energy Kft. ügyvezető igazgatója) rámutatott, hogy a magyar iparnak eddig nem kellett saját maga kielégítenie energiaigényét. Ennek azonban a jövőben meg kell változnia, mivel az ipar villamosenergia- és hőigénye növekszik. Megjegyezte továbbá, hogy az energia az utóbbi években politikai kérdéssé vált. Ez inkább ideológiákról és politikai megfontolásokról, mint tényekről szóló vitákhoz vezet. Dr. Szabó László (a Budapesti Corvinus Egyetem Energiagazdasági Regionális Kutatóközpontjának igazgatója) kijelentette, hogy az energiapiacon zajló verseny megfizethetőbb energiához vezetett. Hozzátette, hogy azt is meg kell vizsgálni, hogy mely más energiaforrások léphetnek be a piacra. Hangsúlyozta továbbá a megújuló energia versenyképességének fontosságát. Az energiabiztonságot jelenleg kiemelkedő fontosságúnak nevezte, és a kereskedelem folytatása mellett érvelt Oroszországgal, mivel a földgáz jelentős szerepet fog játszani az infrastruktúra fejlesztésében az elkövetkező években. Robin Mesarosch nem értett egyet Goszták úrral, a geopolitikai függőségek elkerülését és a helyi energiaellátást szorgalmazta. Minden résztvevő támogatta a hálózat bővítését és az összehangolt megközelítést.
Az első nap további részében számos workshop és egy panelbeszélgetés zajlott, amelyeken fontos témákat vitattak meg nyíltan kisebb csoportokban. Az eredményeket később bemutatták a közönségnek.
Csatlakozzanak-e a Nyugat-Balkán államai az EU-hoz?
Másnap délelőtt került sor a Nyugat-Balkán EU-csatlakozásáról szóló harmadik panelbeszélgetésre. A beszélgetést Prőhle Gergely (korábbi nagykövet; az AUB kuratóriumának elnöke) moderálta. Elvileg minden résztvevő támogatásáról biztosította a Nyugat-Balkán gyors csatlakozását. Prof. Dr. Ulrich Schlie (a Fejlett Biztonsági, Stratégiai és Integrációs Tanulmányok Központjának (CASSIS) igazgatója, Henry Kissinger Biztonság- és Stratégiai Kutatóprofesszor a Politikatudományi és Szociológiai Intézetben) kijelentette, hogy a további nézeteltérés már nem lehetséges, és a Nyugat-Balkánt nem lehet tovább várakoztatni. Bunford János Zsolt (biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Külgazdasági és Külügyminisztérium) megjegyezte, hogy Moldova és Ukrajna csatlakozása feltételek teljesítése nélkül történt, és hogy a Nyugat-Balkánra vonatkozó feltételekhez való ragaszkodás következetlen. Catalina Cullas (az EU tagállamaival fenntartott kapcsolatokért, a határokon átnyúló és regionális együttműködésért, az EU külkapcsolataiért felelős biztos, a Külügyminisztérium) hangsúlyozta, hogy nemcsak az egyes országoknak, hanem az EU-nak is képesnek kell lennie a bővítésre, továbbá fontosnak tartotta, hogy az EU döntéshozatali képessége megmaradjon.
A harmadik panelbeszélgetés után a résztvevők egy része a Parlamentbe utazott, ahol magyar és német parlamenti képviselőkkel, valamint szakértőkkel vitathattak meg különböző témákat, például a migrációt, az EU-bővítést, az energiaellátást és a klímaváltozást. A 35 év feletti résztvevőknek lehetőségük volt meglátogatni a Siemens Energy GmbH gyárát.
A rendezvényt az Andrássy Egyetem Budapest és a Német-Magyar Ifjúsági Iroda szervezte a Szövetségi Külügyminisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából. A program a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a Friedrich Ebert Alapítvány magyar irodája, a Konrad Adenauer Alapítvány magyar irodája, a Magyarországi Németek Önkormányzata és az Európai Mozgalom Magyar Tanácsa támogatásával valósulhatott meg. Az AUB köszöni partnereinek a rendezvény támogatását.
A panelek megtekinthetők az AUB YouTube csatornáján.
Michael Bamberg