Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja ismét az EU figyelmébe helyezte a nyugat-balkáni országokat. Az idei Budapesti Balkán Fórumon megvitatták, hogy milyen mértékben lehetne felgyorsítani az EU-csatlakozási folyamatot.
Már a 2003-as thesszaloniki csúcstalálkozón az EU megerősítette azt a meggyőződését, hogy a Nyugat-Balkán jövője az EU-n belül van. Az EU bővítési folyamata azonban az elmúlt években megrekedt. Horvátország például egy évtizeddel ezelőtt csatlakozott az EU 27. (akkoriban 28.) tagállamaként. A jelenlegi geopolitikai változások miatt azonban a nyugat-balkáni államok jelentősége, különösen az európai biztonság szempontjából, megnőtt, ami új lendületet adott a folyamatnak. 2022-ben Bosznia-Hercegovinát hivatalosan is EU-tagjelöltként ismerték el, és megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával.
A Budapest Balkán Fórum (BBF), amelyet idén 2023. március 9-én és 10-én rendeztek meg, már hét éve a Nyugat-Balkán régiójára összpontosít. Több mint 100 szakértő, döntéshozó és politikai személyiség gyűlt össze Budapesten, hogy megvitassák az aktuális kihívásokat, a jövőbeli kilátásokat és az együttműködési lehetőségeket. Mindkét napon a nagyközönségnek lehetősége volt részt venni az egyes eseményeken is, a nyitónapon több mint 300 fő vett részt. A konferenciát a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) szervezi a Konrad Adenauer Alapítvánnyal (KAS) együttműködve, a Visegrádi Nemzetközi Alap pénzügyi támogatásával.
Az első napon Magyarország (Szijjártó Péter), Észak-Macedónia (Bujar Osmani), Albánia (Olta Xhaçka) és Szerbia (Ivica Dačić) külügyminiszterei magas rangú vendégként vettek részt a „Nyugat-Balkán: Új dinamika és régi kihívások – Pillantás Budapestről” című megbeszélésen. Továbbá Christian Schmidt, Bosznia-Hercegovina főképviselője az ország megosztottságáról és (de)integrációjáról beszélt.
A zártkörű szakértői kerekasztal-beszélgetések széles témakört vitattak meg, a regionális együttműködési kezdeményezésektől és az energiapolitikától kezdve az ukrajnai háború régióra gyakorolt hatásáig. Dr. Heinrich Kreft, az Andrássy Egyetem Diplomáciai Központjának vezetője a „Minél több, annál jobb? Regionális együttműködési kezdeményezések a Nyugat-Balkánon” / „Minél több, annál jobb? Regionális együttműködési kezdeményezések a Nyugat-Balkánon” című kerekasztal-beszélgetésen a „berlini folyamat” jelentőségét vitatta meg a Nyugat-Balkán regionális fejlődése szempontjából. Az AUB számos hallgatójának és más oktatójának is lehetősége nyílt különböző kerekasztal-beszélgetéseken részt venni, a beszélgetésekben részt venni, és további információkat gyűjteni tanulmányaihoz és oktatásához.
A kétnapos konferencia során konszenzus volt a régió fontosságáról az EU számára. Michael Winzer (KAS) társszervező hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni államok, pusztán földrajzi elhelyezkedésüknél fogva, „nem az EU hátsó udvarát, hanem belső udvarát” jelentik.
Tanissa Conradi