Az Andrássy Egyetem 5. Nyári Egyeteme
2022. július 26. és 30. között került megrendezésre a „Fókuszban a Duna régió” sorozat 5. nyári egyeteme. 2016 óta ezt az átfogó témát arra használják, hogy olyan témákat dolgozzanak fel, amelyek aktuálisak a Duna régióban és relevánsak a Duna-menti országokból érkező résztvevő diákok számára. 2016 óta a tárgyalt témák között szerepelt a „Menekültválság és migráció”, a „Határok és identitások”, a „Dekonszolidáció és megújulás között – Aktuális diskurzusok a demokrácia helyzetéről”, valamint a „A demokrácia 30 éve – Értékelés és perspektívák”. Miután a nyári egyetemet 2020-ban és 2021-ben a COVID-19 világjárvány miatt törölték, az idei év „Az Európai Unió kohézióját fenyegető kihívásokra” összpontosított.
Az elmúlt években a belső fejlemények és a külső erők egyaránt megkérdőjelezték az Európai Unió kohézióját, és egyre inkább megkérdőjelezték a közösség integrációs képességét. A populista pártok széles körű választási sikerei, a migráció és a menedékjog szabályozásának eltérő megközelítései, a Covid-19 világjárvány kezelésének következetlensége, az európai identitásról alkotott ellentmondásos felfogások, valamint a jogállamiság terén az uniós intézmények és egyes tagállamok között látszólag megoldhatatlan konfliktus mind a közös európai értékek alapjának erodálódására utalnak. Míg Oroszország Putyin által indított agresszív háborúja Ukrajna ellen kezdetben fordulópontnak tűnt, mivel az EU tagállamai szolidaritást vállaltak Ukrajnával és összehangoltan cselekedtek, a kezdeti sikerek ellenére néhány héten belül újra felszínre kerültek a nézeteltérések az Oroszország elleni szankciókkal és az Ukrajna támogatására irányuló intézkedésekkel kapcsolatban. A visegrádi országoknak – különösen Lengyelországnak és Magyarországnak – különleges szerepük van ezekben a kérdésekben. Ennek fényében a Nyári Egyetem célul tűzte ki, hogy közösen válaszoljon a következő kérdésekre: Milyen a kapcsolat a különböző nemzeti identitások és az európai identitás között? Vajon az EU, mint nemzetek feletti szervezet értékeinek alkalmazkodniuk kellene tagjai értékeihez, és nem fordítva? Melyek a közös „jogállamisági kultúra” legfontosabb elemei? Mit jelent az ukrajnai háború Európa számára?
Kulcsfontosságú újítás volt, hogy az idei nyári egyetemet a Blended Intensive Program (BIP) keretében szervezték meg, amely az Erasmus+ program új eleme. A nyári egyetem így nemcsak egy intenzív személyes részvételi szakaszból állt Budapesten (2022. július 25-30.), hanem egy előkészítő online szakaszból is, amelyre július 4-én és 5-én került sor. A program egy online beszámolással zárult 2022. augusztus 4-én. A Passaui Egyetem, a Rijekai Egyetem és a Bremeni Egyetem együttműködő partnerként működött közre, biztosítva a nyári egyetem nemzetközi és interdiszciplináris fókuszát. A nyári egyetemen összesen 15 hallgató és hat oktató vett részt Németországból és Horvátországból.
A nyári egyetemi program négy tematikus prioritásra összpontosított: nemzeti és európai identitások (I. blokk), a társadalmi kohézió kihívásai Magyarországon (II. blokk), az EU-n belüli kohézió kihívásai – a közös értékekre és a jogállamiságra összpontosítva (III. blokk), valamint a külkapcsolatok kohéziójának kihívásai – az ukrajnai háborúra összpontosítva (IV. blokk).
Az online szakaszban a résztvevőknek lehetőségük volt megismerkedni egymással. Ellen Bos (AUB), Zoltán Tibor Pállinger (AUB) és Daniel Göler professzorok (Passaui Egyetem) is bemutatták a nyári egyetem tematikus fókuszát. A személyes részvétel során az oktatók további előadásokat tartottak. Kedden Dr. Christina Griessler áttekintést adott a nemzeti és európai identitásokról; szerdán Bos és Pállinger professzorok a magyar politikai törésvonalakat vizsgálták; csütörtökön pedig Göler professzor az EU közös értékeiről és a jogállamiság körüli konfliktusokról beszélt. A pénteki előadás középpontjában a német, a magyar és a svájci kormány reakciói álltak Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára. Göler professzor a német kormány, Bos professzor a magyar kormány, Pállinger professzor pedig a svájci kormány reakcióját vázolta fel. Az oktatók előadásait követően a hallgatók rövid előadásokat tartottak, és csoportokban dolgoztak gyakorlati feladatokon. Többek között kidolgoztak egy koncepciót egy új ellenzéki párt megalapítására Magyarországon, és nyílt leveleket fogalmaztak meg Németország és Horvátország kormányához az ukrajnai háborúval kapcsolatos megfelelő állásponttal kapcsolatban.
A Nyári Egyetem másik fontos fókusza egy átfogó program volt, amely tematikus városnézéseket, látogatásokat és kirándulásokat tartalmazott. A Parlament, a Terror Háza, a Memento Park, a Kossuth tér és a Várnegyed megtekintése érdekes kiegészítője volt az egyetemen folyó tudományos munkának. Különösen a Dr. Kovács Henriett által vezetett két városnézés bővítette az emlékezetpolitika gyakorlatias szemléletét a Nyári Egyetem megbeszélései között. A program, mint mindig, egy szentendrei hajókirándulással, majd városnézéssel és vacsorával zárult. Idén különleges fénypont volt a Picasso-kiállítás az Endrész Galériában és a galériatulajdonos által vezetett tárlatvezetés.
Ellen BOS és PÁLLINGER Zoltán Tibor