A panel a magyar bel-, kül- és regionális politikát elemezte. A konferenciára a linzi Johannes Kepler Egyetemen (JKU) került sor.
Az alkalmazottak Demokráciakutató Központ A ZeDEM (Center for European Political Science) közösen kidolgozott egy panelt a „Stratégiák a demokrácia eróziójára Közép- és Délkelet-Európában” témában, és benyújtotta azt a DACH Tri-National Conference-nek, amelyet a német, osztrák és svájci politikatudományi társaságok szerveztek Linzben. A konferencia, amely a „Fordulópont: Politikatudomány bizonytalan időkben” kérdést vizsgálta, 2023. szeptember 11. és 13. között került megrendezésre az ausztriai Linzi Johannes Kepler Egyetemen (JKU). A konferencián való részvétellel a ZeDEM munkatársai abban reménykedtek, hogy felhívják a német ajkú politikatudományi közösség figyelmét az Andrássy Egyetem kutatási tevékenységére, és növelik az egyetem láthatóságát.
A konferencia 2023. szeptember 11-én, 18:30-kor nyílt meg egy esti rendezvénnyel és kerekasztal-beszélgetéssel az Uni-Center nagytermében. Az este a konferencia szponzorainak és szervezőinek mondott köszönőbeszédekkel kezdődött, majd Reinhard Heinisch (Salzburgi Egyetem) és Sonja Blum (Bielefeldi Egyetem) részvételével egy kerekasztal-beszélgetés következett a "fordulópontok" témájában. A megnyitó eseményt Margitta Mätzke (JUK) moderálta, aki az egész est folyamán végigvezette a közönséget. A kerekasztal-beszélgetés arra a kérdésre összpontosított, hogy mit is jelent pontosan a "fordulópont". A vita a német politikában a "fordulópont" különböző értelmezéseire összpontosított: Míg német szempontból a német külpolitika eltolódására és a katonai együttműködés erősödésére utal, politikatudományi szempontból az autoriter tendenciák térnyerése a politikai rendszerekben jelenti ennek a fordulópontnak a központi kérdését. A panelbeszélgetés a demokrácia válságát, az autoriter rendszerek térnyerését, a populizmus jelentőségét a demokráciákban, a demokráciákkal szembeni változó elvárásokat, valamint azt is megvitatta, hogy a jelenlegi rendszerek hogyan tudnak reagálni erre a válságok sokaságára.
A konferencia második napján, 2023. szeptember 12-én került sor a résztvevők előadásaira. A felkínált témakörök szélesek voltak, és számos, elsősorban fiatal kutatónak lehetősége nyílt bemutatni kutatási projektjeit és megvitatni azokat kollégáikkal.
A ZeDEM által szervezett „Stratégiák a demokrácia eróziójára Közép- és Délkelet-Európában” című panelbeszélgetésre a második napon, 17:00 és 18:30 között került sor. A beszélgetést Daniel Göler, a Passaui Egyetem munkatársa moderálta.
Az első előadó Christopher Walsch (Corvinus Egyetem, az AUB korábbi kutatója) volt, aki „A visegrádi csoport múltja és jelene: Fordulópont-e 2022 a közép-európai együttműködési rendszer számára?” című előadását tartotta. Az előadás kutatási kérdése az volt, hogy a négy közép-európai állam – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – továbbra is együttműködik-e a visegrádi csoporton belül, tekintettel az orosz agressziós háborúra adott eltérő egyéni válaszaikra. Walsch nemmel válaszolt a politizált politikai területekre (például Oroszország Ukrajna elleni háborúja, a menedékjog és a migráció, az EU jogállamisági eljárásai Magyarországon és Lengyelországban, valamint az ukrán mezőgazdasági termékek az egységes piacon). Másrészt Walsch a négy állam közötti együttműködés folytatását látja a kevésbé politizált transznacionális napirendeken (környezetvédelmi és technológiai kérdések; oktatás és projektmunka). Arra a következtetésre jutott, hogy a formátum jelenleg be van fagyasztva, de nem szűnt meg.
Ellen Bos (ZeDEM/AUB) és Kristina Kurze (ZeDEM/AUB és Göttingeni Egyetem) ezután bemutatták kutatási eredményeiket „Orbán illiberális rezsimjének terjeszkedési logikájának elemzése” címmel. Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a magyar rendszer 2010 óta mélyreható átalakuláson ment keresztül, ami kimutathatóan a demokrácia és a jogállamiság minőségének visszaeséséhez vezetett, a két előadó azt a kérdést tette fel, hogy a Fidesz-KDNP kormány hogyan tudta továbbra is sikeresen bővíteni, stabilizálni és legitimálni a kialakult hibrid rezsimet. Magyarországot az Európai Bizottság 2022-ben IL-REG 2010-nek nyilvánította. Átutazó nemzetekA jelentés az egyetlen hibrid rezsimmel rendelkező EU-tagállamként minősítette. Míg a tagállamok többsége demokratikus visszaesésAmikor a kutatás az átalakulási folyamatot vizsgálja, a rezsim stabilitásának megértéséhez nemcsak a politikai rendszer kulcsfontosságú, kormány által ellenőrzött területeire, például az igazságszolgáltatásra és a médiára kell összpontosítani, hanem más fontos szektorokra is. Ezen kulcsfontosságú területeken túl kulcsfontosságú megvizsgálni azokat a módszereket is, amelyeket a kormány alkalmaz politikájának legitimálására. Ebben az összefüggésben az előadás az expanzív logika koncepcióját tárgyalta. Kiemelte, hogy a jogállamiság hiányosságai hogyan járulnak hozzá a kormányzati ellenőrzés kiterjesztéséhez és bizonyos szektoroknak a kormányzati normákhoz és érdekekhez való alkalmazkodásához. Két politikai területet használtak empirikus esettanulmányként: az oktatást (különösen a felsőoktatást) és az energiabiztonságot, ahol a kormányzat az autokratikus rezsimmel fenntartott kapcsolatokat helyezi előtérbe a demokratikus döntéshozatali folyamatokkal szemben. A tervezett kvalitatív tanulmány célja, hogy hozzájáruljon a jogállamiság, a demokrácia és az államiság közötti kapcsolat jobb megértéséhez.
Pállinger Zoltán Tibor (ZeDEM/AUB) ezután a „Demokratikus Újítás Janus-arcáról” beszélt Magyarországon. A 2010 óta kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz-KDNP kormány új alkotmányt fogadott el és megváltoztatta a választási rendszert. A politikai rendszer ezen átalakítása megerősítette a többség hatalmát és korlátozta az ellenzék mozgásterét, beleértve a kisebbségi jogokat is. Ez az átalakulás a demokrácia minőségére vonatkozó negatív mutatókban is tükröződik. Az előadás a demokratikus újítások politikai szereplők általi alkalmazását tárgyalta: Egyrészt a kormány egyre inkább a közvetlen demokráciát (népszavazások) alkalmazza, és létrehozta a nemzeti konzultációk rendszerét is. Ezeket az eszközöket arra használják, hogy különböző kérdésekben mozgósítsák a támogatóikat, mind az EU-val szembeni pozíciójuk megerősítése, mind a belpolitikai diskurzus feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. Másrészt az ellenzék – különösen helyi szinten – szintén demokratikus újítások megvalósítására törekszik. Összességében azonban a kormánynak, nem utolsósorban a felsőbbrendű erőforrásainak köszönhetően, sikerül uralnia a diskurzust, míg az ellenzék nem tudja érvényesíteni követeléseit. Következésképpen nem tud komoly alternatívaként fellépni a kormánnyal szemben.
Christina Griessler (ZeDEM/AUB és netPOL) záróelőadása az illiberális politikák regionális terjedésével, Orbán befolyásával foglalkozott a Nyugat-Balkánon. A hangsúly a magyar külpolitikán volt az EU nyugat-balkáni bővítési folyamatával kapcsolatban. Bár az EU bővítési politikája az elmúlt években megrekedt, Orbán magyar miniszterelnök a hat nyugat-balkáni állam EU-tagságáért száll síkra. Orbán megpróbálja szétválasztani az EU bővítési folyamatát a szükséges politikai reformfolyamattól, amelynek biztosítania kellene az uniós feltételek teljesítését. Orbán szerint az EU bővítési folyamatának politikaibbá kell válnia, és nem szabad kizárólag a követelmények teljesítésére összpontosítania. Orbán jó személyes kapcsolatokat ápol a régió autoriter vezetőivel, amelyeket stratégiai kétoldalú együttműködési megállapodások aláírása, és egyes esetekben kedvező pénzügyi kölcsönök nyújtása is támogat. Orbán politikája így egy "alternatív modellt" teremt a korábbiakkal szemben. Az EU, amelyet Orbán nyugat-balkáni szövetségesei támogatnak, következésképpen az EU bővítési folyamatának további akadályozásához kell, hogy vezetzen, mivel egyes EU-tagállamok nem akarnak több illiberális vagy autoriter rezsimet befogadni az EU-ba. Az előadás áttekintést nyújtott Magyarország EU-bővítési politikával kapcsolatos álláspontjáról, ismertette Magyarország meglévő kétoldalú kapcsolatait a nyugat-balkáni államokkal, végül pedig a régió szakértői értékelték a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos magyar politikát.
A konferencián való részvétel egy ZeDEM panellel kiváló alkalom volt arra, hogy bemutassuk az AUB-ot és a ZeDEM-et a németül beszélő politikatudományi közösségnek. A közös konferenciapályázat ötletét egy panellel általában véve jól fogadták ZeDEM kollégáink. Ennek fényében már folyamatban vannak a tervek további közös konferenciákon való részvételre a kutatóközpont láthatóságának növelése érdekében.
Krisztina Griessler
Fotó szerzői joga: FLAP Photography