A 2011-es választási törvény elfogadása után is további változások történtek a választások jogi keretrendszerében.
kezdő pozíció
Az 1989-es politikai változásokat követően Magyarország parlamentáris kormányzati rendszert vezetett be egykamarás parlamenttel. Az Országgyűlés eredeti 386 tagjának megválasztására kombinált választási rendszert vezettek be, amely magában foglalta az arányos képviseletet, a mandátumváltási rendszert és a kompenzációs elemeket. A 386 képviselőből 176-ot abszolút többséggel választottak meg egyéni választókerületekben. Ha az első fordulóban egyetlen jelölt sem érte el az abszolút többséget, megismételt választást tartottak, amelyen minden olyan jelölt indulhatott, aki az első fordulóban a szavazatok legalább 12,5%-át megszerezte. Legfeljebb 152 képviselőt választottak meg arányos képviselet alapján 20 regionális többmandátumos választókerületben pártlistákon keresztül. A helyek elosztásánál csak azokat a pártokat vették figyelembe, amelyek listái a szavazatok legalább öt százalékát megszerezték. A küszöb 10 százalék volt két párt szövetségei, és 15 százalék három vagy több párt szövetségei esetén. A választási rendszer kompenzációs eleme a fennmaradó 58 mandátum elosztásánál lépett érvénybe, amelyekre a pártok országos pártlistákat nyújtottak be. Ebben kulcsfontosságúak voltak az úgynevezett töredékszavazatok az egyéni választókerületekből (a vesztes jelöltekre leadott szavazatok), valamint a területi listákon keresztül elosztott mandátumok maradékszavazatai. Ez a választási rendszer rendkívül bonyolult volt, és a mandátumok elosztása alig volt érthető (Bos 2021: 30).
A 2011-es választási törvény
A 2011-es választási törvény megtartotta a meglévő választási rendszer alapvető szerkezetét, de mélyreható változtatásokat is végrehajtott. Kezdetben, röviddel a 2010. májusi alakuló ülése után, az újonnan megválasztott parlament alkotmánymódosítást fogadott el, amely a parlamenti képviselők számát maximum 200-ra korlátozta. Az új választási törvény ezután 199-ben határozta meg a képviselők számát, ami szükségessé tette a választókerületek újrarajzolását.
Azóta a 199 parlamenti képviselőből 106-ot relatív többséggel választottak meg egyéni választókerületekben, 93-at pedig arányos képviselettel pártlistákon keresztül egy országos választókerületben. A választóknak ennek megfelelően két szavazatuk van. Az első szavazatukkal az egyéni választókerületekben választják meg a jelölteket; a másodikkal egy pártlistára adják le szavazatukat. Megmaradtak a pártlistákra (5 százalék) és a több párt közös listájára vonatkozó meglévő küszöbértékek (10, illetve 15 százalék). A választási rendszer kompenzációs eleme is megmaradt, bár módosított formában. Az új rendszerben szerepet játszik a 93 listás helyek elosztásában. Mint korábban, a pártlistákra leadott szavazatok mellett az egyéni választókerületekben a vesztes jelöltekre leadott szavazatokat is figyelembe veszik (vesztes kompenzáció), feltéve, hogy pártjaik átlépték az 5 százalékos küszöböt. Az újdonság az volt, hogy azóta még azokat a szavazatokat is figyelembe veszik, amelyekre a győztes jelöltnek a mandátum megszerzéséhez nem volt szüksége, úgynevezett "nyertes kompenzációként". Bár ezt a változtatást azzal indokolták, hogy egyetlen szavazatot sem szabad elveszíteni, valójában nem kompenzációról van szó a szó valódi értelmében, hanem inkább egy további bónuszról egy mandátum megszerzéséért. Demokratikus elméleti szempontból azzal érvelhetünk, hogy ez sérti az összes szavazat egyenlő súlyának elvét.
A 2011-es választási törvény különleges rendelkezéseket vezetett be a Magyarországon elismert 13 nemzeti kisebbség képviseletére vonatkozóan. Azok a magyar állampolgárok, akik a választások előtt regisztrálnak kisebbséghez tartozóként, második szavazatukat nem pártlistára, hanem a kisebbségük által benyújtott listára adják le. Egy mandátum megszerzéséhez egy kisebbségnek csak a párt által megkövetelt szavazatok körülbelül negyedét kell megszereznie.
További újdonság volt, hogy a Magyarországon lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazati jogot kaptak. Ez a szabályozás különösen a szomszédos országokban élő magyarokat érinti, és lehetővé teszi számukra, hogy regisztráció után levélben szavazzanak, de csak egy pártlistára. A Magyarországon lakcímmel rendelkező, de huzamosabb ideig külföldön tartózkodó magyar állampolgárok, például munka vagy tanulmányok miatt, azonban mind pártlistára, mind közvetlen jelöltre szavazhatnak. Nekik is regisztrálniuk kell a választások előtt. Azonban nincs lehetőségük levélben szavazni, hanem személyesen kell leadniuk szavazatukat a magyar nagykövetségeken vagy konzulátusokon. Azok, akik huzamosabb ideig külföldön tartózkodnak, például munka vagy tanulmányok miatt, mind pártlistára, mind közvetlen jelöltre szavazhatnak. Nekik is regisztrálniuk kell a választások előtt. Ők azonban nem szavazhatnak levélben; személyesen kell leadniuk szavazatukat a lakóhelyük szerinti ország magyar nagykövetségén vagy konzulátusán.
A választási rendszer legjelentősebb változása az abszolút szavazásról a relatív többségi szavazásra való áttérés volt az egyéni választókerületek szintjén. Mivel a leadott szavazatok relatív többsége most már elegendő egy mandátum megszerzéséhez, a közvetlen jelöltek meghatározásához mindössze egyetlen szavazási fordulóra van szükség. Ez kiküszöböli a korábban elterjedt gyakorlatot, hogy a pártok a második forduló előtt összejátszottak, és így hatékonyan megakadályozza a taktikai szavazást (a 2011-es választási törvényről lásd Bos 2018: 216-218).
A jogi keretrendszer változásai a 2022-es parlamenti választások előtt
A 2022-es parlamenti választások előtt a kormány 2020 novemberében újabb javaslatot nyújtott be a választási törvény módosítására, amely szigorúbb követelményeket tartalmazott a pártlisták összeállítására vonatkozóan. A korábbi szabályozás előírta, hogy egy pártnak legalább kilenc megyében és a fővárosban, összesen legalább 27 választókerületben kellett saját jelöltjét állítania ahhoz, hogy jogosult legyen listával indulni. A választási törvény 2020 decemberében elfogadott változata azonban előírta, hogy a pártoknak legalább 14 megyében és a fővárosban, összesen legalább 71 választókerületben kell saját jelöltjét állítaniuk ahhoz, hogy listát állíthassanak. A szabályok szigorítása tovább korlátozza a pártok azon lehetőségét, hogy összejátszanak az egyéni választókerületekben történő jelöltállításban (Bos 2022: 136). A változás hátterében hat ellenzéki párt bejelentése állt, miszerint összehangolják jelöltállításaikat az egyéni választókerületekben a 2022. áprilisi választásokra, hogy növeljék esélyeiket ezekben a választókerületekben való megnyerésre. Az új szabályozás gyakorlatilag arra kényszerítette őket, hogy választási szövetségben, közös listával induljanak (Bos 2022: 136).
Végül, a parlamenti választásokra vonatkozó lakóhely-törvény 2021 novemberében elfogadott módosítása is jelentős. Mivel a módosítás eltörli a lakcímként megadott címen való tényleges lakhatás követelményét, és a regisztrációhoz csak a tulajdonos hozzájárulása szükséges, ez megkönnyíti a célzott választói turizmust a vitatott választókerületekben. Ez az egyszerűsítés például felhasználható arra, hogy a külföldön élő magyarok fiktív magyarországi lakóhelyük regisztrációjával közvetlen jelöltekre szavazhassanak Magyarországon. B. hogy a külföldön élő magyarok fiktív magyarországi lakóhelyükön keresztül közvetlen jelöltekre szavazhassanak a vitatott egyéni választókerületekben (Bos 2022: 136).
A jogi keretrendszer változásai a 2026-es parlamenti választások előtt
A 2026-os országgyűlési választások előtt a választások jogi keretrendszere is módosult. Először is, 2023 decemberében a „Nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény” (2023. évi LXXXVIII. törvény a nemzeti szuverenitás védelméről) elfogadása a választási eljárási törvény módosításához vezetett. Az új szabályozás kimondja, hogy a politikai pártok (és a helyi önkormányzati választásokon a pártfüggetlen szervezetek) jelöltjei nem használhatnak fel külföldi pénzügyi támogatást a választók döntéseinek befolyásolására irányuló tevékenységekhez. A pártoknak és a jelölteknek ezt a választásokra való regisztrációkor meg kell erősíteniük. A külföldi támogatás választási kampányokban való felhasználásának tilalma azonban már korábban is vonatkozott a politikai pártokra (Magyar Helsinki Bizottság 2025: 7).
E szabályozás megsértésének szankcionálására a Büntető Törvénykönyvben egy új bűncselekményt vezettek be, a „A választói akarat illegális befolyásolása”-t. Az új bekezdés kimondja, hogy a külföldi pénzügyi támogatást jogtalanul felhasználó pártok vagy jelöltek akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők. A kritikusok azzal érvelnek, hogy az új bűncselekményre vonatkozó szabályozás homályosan fogalmazott, és ezért sérti a jogbiztonság elvét. Annak ellenére, hogy a szabályozást még nem alkalmazták, feltételezhető, hogy jelentős visszatartó erejű lesz (Magyar Helsinki Bizottság 2025: 7).
2024 decemberében újabb módosítást fogadtak el a választási törvényben, amely több választókerületi határ újrarajzolását jelentette az egyéni választókerületekben. Ez Budapest mandátumainak számának 18-ról 16-ra történő csökkentésével, valamint a fővárost körülvevő Pest megye két mandátummal történő bővítésével volt magyarázható. Ezt a változtatást a Budapesten és Pest megyében szavazásra jogosultak számának változásával indokolták. A Nemzeti Választási Iroda 2024 szeptemberi jelentése javasolta a mandátumelosztás ezen módosítását. A mandátumelosztás módosítását arra használták fel, hogy teljesen újrarajzolják a főváros és környéke választókerületi határait. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a nyilvános konzultáció vagy az összes párttal való konzultáció nélkül végrehajtott átszervezés a Fidesz párt javát szolgálta („gerrymandering”). Továbbá bírálat tárgya, hogy a budapesti népesség alakulása csak egyetlen mandátum eltávolítását indokolja. Ezenkívül figyelmen kívül hagyták a többi választókerületben régóta esedékes kiigazításokat. Ez szintén a Fidesznek kedvezne.
2025 júniusában újabb módosítást fogadtak el a választási törvényben. A kormánypárti három parlamenti képviselő által benyújtott törvényjavaslat elfogadásával eltörölték a pártok és jelöltek kampányköltségeire vonatkozó meglévő korlátozást. Ezt a korlátozást korábban soha nem érvényesítették szigorúan, és a jogsértéseket az illetékes állami hatóságok sem üldözték következetesen. Az új szabályozás különösen előnyös a kormánypártok számára, mivel lényegesen nagyobb erőforrásokkal rendelkeznek, mint az ellenzéki pártok (Magyar Helsinki Bizottság 2025: 10).
Következtetés
Összességében a 2011 óta érvényben lévő választási rendszert erős többségképző és aránytalan hatás jellemzi, ami a relatív többségi szavazás és a kompenzációs rendszer által kiosztott helyek magas arányából fakad. A 2014-es, 2018-as és 2022-es országgyűlési választásokon a 2011-ben bevezetett rendszer különösen előnyösnek bizonyult a legnagyobb párt, a Fidesz számára. A kormánypártok, a Fidesz/KDNP a pártlistás szavazatok 44,87, 49,27, illetve 52,13 százalékát szerezték meg, ami az egyéni választókerületekben szerzett helyekkel együtt elegendő volt a parlamenti kétharmados többséghez minden választáson. A szomszédos országokban élő (magyarországi lakóhellyel nem rendelkező) magyar állampolgárok szavazatai is további helyeket biztosítottak a kormánypártok számára. Ezzel szemben az ellenzéki pártoknak széttagoltságuk miatt esélyük sem volt a kormánypártok többségének megtörésére. És még azután is, hogy az ellenzék a 2022-es választások előtt egyesült, a Fidesz dominanciája (Political Capital 2022) változatlan maradt.
A parlamenti választások előtt rendszeresen elfogadott választási törvény- és egyéb választásokkal kapcsolatos jogszabályok módosításainak vizsgálata azt mutatja, hogy ezeket a módosításokat időnként az ellenzéki pártok rendelkezésére álló lehetőségek korlátozására és ezáltal az ellenzék gyengítésére használták fel. Ugyanakkor a kormánypártok javát is szolgálták. Például a Velencei Bizottság a választási törvény módosításairól szóló véleményében hangsúlyozta, hogy a gyorsított jogalkotási eljárások és az érdemi nyilvános konzultáció hiánya, különösen a választási törvény terén, jelentős aggályokat vet fel. Mivel a választási törvényt nem szabad politikai eszközként használni, az esélyegyenlőség és a szavazati jogok védelmének garantálására irányuló legitim szabályozások széleskörű politikai konszenzust és átfogó konzultációt igényelnek minden érdekelt féllel (Velencei Bizottság 2025).
A vonatkozó szakirodalom szerint a választási rendszer többségképző hatása arra utal, hogy hosszú távon egy kétpártrendszer fog kialakulni. Az április 12-i választások előtt végzett közvélemény-kutatások ezt a tézist látszanak megerősíteni. Reális lehetőség, hogy a választások után már csak a Fidesz, a TISZA és a Fidesszel választási koalícióban álló kis KDNP lesz képviselve a parlamentben.
Ellen BOS / PÁLLINGER Zoltán Tibor
* Ez a cikk az AUB.log 2022. március 10-i „A magyar választási rendszer” című cikkének kibővített és frissített változata.
irodalom
Bos, Ellen (2018): Többséggel többségért. A 2018-as magyarországi országgyűlési választások, in: Osteuropa, 68. évfolyam, 2018. 3-5., 215-228. o.
Bos, Ellen (2021): Politikai rendszer és demokratikus fejlődés Magyarországon: Funkcionális hiányosságok és a demokratikus eljárások instrumentalizálása a kormánypártok által, in: Bos, Ellen / Lorenz, Astrid (szerk.): Magyarország politikai rendszere. Nemzeti demokratikus fejlődés, Orbán és az EU. Wiesbaden, 25-55. o.
Bos, Ellen (2022): Megszilárdult a hatalom. Orbán Fidesze megnyerte a választásokat Magyarországon, in: Osteuropa, 72. évfolyam, 2022. 4-5., 133-153. o.
Az Európa Tanács Jog általi Demokráciáért Európai Bizottsága (Velencei Bizottság): Magyarország. Vélemény a választásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXIX. törvényről. A Demokratikus Választási Tanács 83. ülésén jóváhagyta (online, 2025. június 6.), és a Velencei Bizottság 143. plenáris ülésén fogadta el (online, 2025. június 13-14.). https://www.venice.coe.int/webforms/documents/default.aspx?pdffile=CDL-AD(2025)018-e (Utolsó hozzáférés: 2026. március 31.).
Magyar Helsinki Bizottság (2025): A magyar választásokkal kapcsolatos jogszabályok módosításai. 2022. április 4. és 2025. december 10. között. Budapest, https://helsinki.hu/en/election-amendments-from-2022/ (utolsó hozzáférés: 2026. március 28.). Political Capital (2022): Külhoni magyar állampolgárok nélkül is meglenne a kétharmad, a győztes túljutalmazása nélkül,
https://politicalcapital.hu/konyvtar.php?article_read=1&article_id=2991(Utolsó hozzáférés: 2026. március 24.).
2023. évi LXXXVIII. törvény a nemzeti szuverenitás védelméről, in: Magyar Közlöny 2023. évi 185. szám, pp. 10429-10438).