A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Andrássy Egyetem „Részvételi demokrácia” című közös kutatócsoportja egész napos konferenciát szervezett, amely az állampolgárok és a részvétel szerepét vizsgálta az állam különböző koncepcióiban. Ez a konferencia a „2. fókuszterület: Demokratikus innovációk” című konferenciasorozat kezdetét jelenti a „Changing Orders Research Programme | AEB - Tudományos pozíciót erősítő program», amelyet a Svájci-Magyar Együttműködési Program támogat és finanszíroz.
A (képviseleti) demokrácia válságáról évtizedek óta folyik a vita, különösen a jog és a társadalomtudományok területén. A demokratikus intézményrendszer, amely elsősorban a 19. században fejlődött ki, ma számos kihívással néz szembe. A választók politikai ügyek iránti csökkenő érdeklődése, a politikusokba és a politikai pártokba vetett közbizalom csökkenése, a választási részvétel ezzel párhuzamos csökkenése, a visszhangkamrák megjelenése (amelyek stabil demokráciákban is előfordulnak), valamint a fokozódó politikai polarizáció a válság legismertebb tünetei. Az olyan új technológiák, mint a mesterséges intelligencia, szintén hatalmas nyomást gyakorolnak a demokratikus döntéshozatal hagyományos formáira, és aláássák a demokratikus folyamatokba vetett bizalmat. Mindezek a tényezők válságjelenségekként értelmezhetők. Ugyanakkor a (képviseleti) demokrácia adaptálásának és továbbfejlesztésének, valamint a hagyományos demokratikus rendszer fejlesztésének szükségességét jelző jelzésekként is tekinthetők.
Mind a probléma megértése, mind a lehetséges megoldások és a további fejlesztések keresésére tett kísérleteink az államról és a demokráciáról alkotott alapvető ismereteinktől függenek. Ahhoz, hogy megtaláljuk a helyes utat, először tisztáznunk kell azt a fogalmi alapot, amelyből a probléma megértését építjük, és amelyből a lehetséges megoldások keresését kiindulva vezetjük le. Erre az előfeltevésre építve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott első panelbeszélgetés ezekre a fogalmi alapokra összpontosított. Bevezető előadásában Komáromi László (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) azt a kérdést járta körül, hogy milyen erényekkel kell rendelkezniük a politikusoknak és az átlagembereknek ahhoz, hogy egy demokrácia működjön.
Schanda Balázs (A Magyar Alkotmánybíróság és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem) azt a kérdést vizsgálta, hogy mely alapvető értékekre van szüksége egy demokratikus államnak a hosszú távú fennmaradása biztosításához, a „Böckenförde dictum”-ot kiindulópontként használva, és ebben az összefüggésben rámutatott, hogy még a modern világi államoknak is a hagyományos, vallási értékekhez kell folyamodniuk egy stabil alapvető konszenzus megteremtése érdekében.
Dragan Prole (Újvidéki Egyetem) Immanuel Kant gondolataira összpontosította megfontolásait, és azt kérdezte, hogy milyen intézkedéseket javasolna a königsbergi filozófus a polgári részvétel megerősítésére a digitális nyilvános szféra körülményei között. Prole azzal érvelt, hogy Kant polgári kötelességnek tekintené a közjóból való részvételt, ezért kötelező szavazást követelne.
Während Lilla Berkes (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) a modern állam funkcióival kezdve, amely a polgári részvétel különböző formáinak hatókörét, jelentését és hatékonyságát vizsgálta, Pállinger Zoltán Tibor (Andrássy Egyetem) bemutatta a részvétel szisztematikus fontosságát a demokrácia szempontjából, és részletesen ismertette a polgároknak a különböző modern demokratikus elméletekben tulajdonított szerepet. Az első panel záró előadásában a Arne Pautsch (Ludwigsburgi Alkalmazott Tudományok Egyeteme) Ötletek arra vonatkozóan, hogyan egészíthetők ki a képviseleti és a közvetlen demokrácia fogalmai allatorikus eljárásokkal (például képviseleti polgári gyűlések létrehozásával) annak érdekében, hogy a demokratikus döntések minősége objektíve jobb, és egyben legitim legyen.
A második, az Andrássy Egyetemen tartott panelbeszélgetés arra összpontosított, hogy a népszuverenitás hogyan valósítható meg konkrét intézményi és eljárási szempontból. Kovács Henriett (Andrássy Egyetem, Budapest) a magyar emlékezetpolitika példáján keresztül mutatta be, hogyan alakíthatják a nemzeti identitást a politikai elitek, miközben egyidejűleg a „felülről jövő” identitáspolitika korlátaira is kitért. Bruno Kaufmann (Svájci Demokrácia Alapítvány) a civil társadalom szemszögéből mutatta be a politikai részvétel világméretű példáit, bemutatva Tárnok Tamás (Nemzeti Szolgálatért Felelős Egyetem) az Európai Polgári Kezdeményezés példáján keresztül bemutatta, hogyan használhatják fel a nemzeti etnikai kisebbségek a kisebbségek védelmének szupranacionális eszközeit. Ugyanakkor szkeptikus értékelésre jutott ezen eszközök hatékonyságával kapcsolatban.
Ellen Bos (Andrássy Egyetem, Budapest) előadásában bemutatta a külső szavazás fejlődését és elterjedését, kiemelve a koncepcióhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati előnyöket és hátrányokat. Végül két előadás foglalkozott a digitális demokrácia korlátaival és lehetőségeivel. Madarász Csaba rámutatott, hogy a demokráciában az eljárási innovációkat előmozdító technológiai fejlesztések olykor átláthatatlanok és rosszul szabályozottak, ami viszont hozzájárulhat a demokráciába vetett bizalom aláásásához. Uwe Serdült (Aarau Demokrácia Központ) és a Ritsumeikan Egyetem) rámutatott a mesterséges intelligencia digitális demokráciában való alkalmazásának Janus-arcú jellegére: egyrészt a nagy mennyiségű adat, például a konzultációk és petíciók által generált adatok, csak mesterséges intelligenciával dolgozhatók fel érdemi módon; másrészt ez a technológia egyre inkább kikerül az emberi kontroll alól, és így a demokrácia minőségének romlásához vezethet. Mindkét szakértő egyetértett abban, hogy ezek a technológiai fejlesztések visszafordíthatatlanok, és jelentős hatással lesznek a politikára általában, és a demokráciára különösen. Ezért a terület körültekintő jogi szabályozását szorgalmazták.
A konferenciát élénk eszmecsere és tartalmas megbeszélések jellemezték. Összességében sikeresen reflektált a jelenlegi demokratikus fejleményekre és a fent említett válságjelenségekre az állam alapvető megértése szempontjából. Ez az esemény lefektette a további konferenciák fogalmi alapjait a „Változó Rendek Kutatási Programja” „2. fókuszterület: Demokratikus innovációk” keretében, amely szisztematikusan foglalkozik a helyi, nemzeti és nemzetek feletti szintű demokratikus innovációkkal.
Ez az esemény a „projekt” részeként került megrendezésreChanging Orders Research Programme | AEB - Tudományos pozíciót erősítő program„szervezett, átfogó projekt, amelyet a svájci hozzájárulás támogatott, a magyar kormány nemzeti társfinanszírozásával.”
PÁLLINGER Zoltán Tibor
