Kezdetben tisztelgett Dr. Michael Zimmermann, a Diplomáciai Tanszékvezető I.Az eseményt „szenzációs félévkezdetnek” nevezte, és bemutatta a miniszter asszony politikai pályafutását: a NEOS társalapítójától a 2018-as pártelnöki megválasztásáig, majd a miniszteri poszt hat hónappal ezelőtti átvételéig. Hangsúlyozta, hogy a miniszter asszony rövid idő alatt jelentős hatást ért el intenzív diplomáciai kezdeményezésekkel a Közel-Keleten, Washingtonban és a Nyugat-Balkánon.
Beszédében felvázolta, Meinl-Reisinger A „mi Európánkról” alkotott elképzelése Ausztria és Magyarország közös történelmén, mint „sorsközösségen” alapult. Felidézte azt a pillanatot az 1980-as évek végén, amikor átvágták a határkerítést – egy pillanatot, amikor ő maga is szabadságot érzett, és a „történelem végének gyermekének” tekintette magát. Ma azonban világos, hogy „a történelem vége illúzió volt”. A béke, a szabadság és a jólét „törékeny töredékekként” jelenik meg, amelyeket meg kell védeni és újra kell teremteni. A központi kérdés tehát az: „Hogyan lehelhetünk új életet Európába, és hogyan menthetjük meg a jövő számára?”
Utalva Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára, hangsúlyozta, hogy az európai békét nem lehet magától értetődőnek venni. Odesszai benyomásaira támaszkodva kijelentette: „A háború minden nap emlékeztet minket arra, hogy maga Európa szabadsága forog kockán.” Az egyetem névadóját visszhangozva hangsúlyozta: „Nemcsak azonosítanunk kell a veszélyeket, hanem együtt kell szembenéznünk velük.” Ez magában foglalja egy hiteles biztonsági architektúra kiépítését is: „Csak együttes fellépéssel akadályozhatjuk meg, hogy az autokraták megosszanak és elnyomjanak minket.”
A beszéd második fókuszpontja az európai erő gazdasági alapjai voltak. Meinl-Reisinger világossá tette, hogy Európa „lemaradt” a globális innovációs versenyben például az autóiparban és a kulcsfontosságú technológiai ágazatokban az USA-hoz és Kínához képest. „Európa legnagyobb értéke az egységes piac” – jelentette ki –, „de messze nem olyan fejlett, mint amilyen lehetne.” Ennek a kincsnek a felszabadításához le kell bontani a korlátokat, és végre kell hajtani a Draghi-jelentés ajánlásait: egyszerűsítés, dereguláció és ésszerűsítés. Továbbá elengedhetetlen az aktív európai kereskedelempolitika, míg a protekcionizmus – állította a miniszter – „mindig mindenkit szegényebbé tesz”.
A miniszter asszony különös meggyőződéssel beszélt a fiatalabb generáció szerepéről. „Most a kezünkben tartjuk a történelem tollait, és hihetetlenül gyorsan íródik” – mondta, hangsúlyozva az oktatásba és az innovációba való befektetés szükségességét. Kiemelkedő példaként említette az Andrássy Egyetemet. Ugyanakkor óva intett a társadalmi visszahúzódás mentalitásától: „Jelentős mértékű aktív állampolgárságra van szükség – valós a veszélye annak, hogy visszatérünk egy konzervatívabb, sőt polgári államhoz.” Meinl-Reisinger szerint a politikai szerepvállalást nem elsősorban kiváltságnak, hanem felelősségnek kell tekinteni.
Az ezt követő beszélgetésben kérdésekre válaszolt a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatokról, Oroszországról és a fiatalok európai szerepéről. Az amerikai kereskedelempolitikával kapcsolatban hangsúlyozta a párbeszédre való hajlandóság fontosságát, de azt is világossá tette: nincs semmi eredendően rossz az „Amerika az első” elvben, ha az a saját polgárok előtérbe helyezését jelenti. De ez nem jelentheti azt, hogy „Amerika egyedül”. Oroszországgal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Európa stratégiája az, hogy a háború folytatását „túl költségessé” tegye Moszkva számára. A szankciók hatékonyak, „különben Oroszország nem hozná fel őket folyamatosan”, és egyben „alkualapot” is jelentenek a jövőbeli tárgyalásokhoz.
Látogatása végén a miniszter asszony ismét személyesen szólt a diákokhoz: „A minden egyes emberbe vetett hit tornyokat mozgathat meg.” A fiatalabb generáció feladata, hogy felelősséget vállaljon Európa jövőjéért, és kritikusan, bátran és szolidaritásban alakítsa azt.
Az Andrássy Egyetem köszönetet mond Beate Meinl-Reisinger szövetségi miniszternek látogatásáért és inspiráló szavaiért. Előadása rávilágított a tudomány, a politika és a társadalom közötti szoros kapcsolatra, és értékes lendületet adott a hallgatóknak saját európai szerepvállalásukhoz.
Simon Tafler, 2025. szeptember 16.