A következő néhány év döntő lesz a Nyugat-Balkán demokratikus és európai jövője szempontjából.
A hiteles bővítési perspektíva és a pozitív bővítési narratíva mellett – melyeket újra kell találni és új életre kell kelteni – létfontosságú a jogállamiság, a civil párbeszéd, a pluralizmus és a korrupció elleni küzdelem, valamint a szociális dimenzió támogatása. Kulcsfontosságú a társadalmi befogadásba való nagyobb befektetés, az igazságos és demokratikus társadalmak szélesebb körű jövőképének támogatása, amelynek magában kell foglalnia a különféle alulról felfelé építkező kezdeményezéseket és szereplőket.
A „WB2EU hálózat” aktív / connect / kutatás / terjeszteni és létrehozni közös eredmények a meghatározott témákban az akadémiai szféra, a civil társadalom és az érdekelt felek nemzeti, regionális és uniós szintű összefogásával. A Jean Monnet Hálózat projektet az Osztrák Európai Politikai Társaság / Die Österreichische Gesellschaft für Europapolitik (ÖGfE).
Főbb pontok:
- az EU bővítésének reformja, megszilárdítása és új lendülettel való fellendítése 2025-ig és azon túl
- mozgósítani, támogatni és együttműködni az alulról jövő progresszív és emancipációs erőkkel (mozgalmakkal, polgárokkal, helyi kezdeményezésekkel), amelyek valóban európaiak és demokráciapártiak
- a fiatalok és az alternatív hangok és erők erősítése a társadalomban
- a társadalmi dimenzió, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás megerősítése a régióban
- fiatal és tapasztalt kutatók, tudósok, a civil társadalom képviselői, nemzeti és uniós intézmények, érdekelt felek, politikai döntéshozók és a demokráciapárti (helyi/regionális/országos) kezdeményezésekben részt vevő polgárok összekapcsolása
A projektet a Erasmus + program az Európai Unió.
További információkért kérjük, látogassa meg a A projekt központi weboldala: https://www.wb2eu.eu/.
Események
Az WB2EU nyitókonferencia 2021. március 23-24-én került megrendezésre. A panelbeszélgetések felvételei itt érhetők el:
1. „Ötletek” go „nyilvános labor” – online
Előrehaladás vagy egy helyben állás? Új lendület Bosznia-Hercegovina európai jövőjének,
2021. június 30., 17:00 – 18:00 Online esemény felvétele
Az EU bővítése sürgősen új lendületet igényel, mégis úgy tűnik, hogy a jogállamiság, az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok reformja nem kiemelt prioritás a régió kormányai számára. Van-e mód az előrelépésre és az új dinamika megteremtésére e kérdések komoly kezelésével, vagy a reformok iránti ragaszkodás mindkét fél részéről jó kifogásnak, és a régió európai útjának akadályának bizonyul? Vajon Bosznia-Hercegovina és a Nyugat-Balkán továbbra is stagnál az EU-integráció terén, vagy elkezd előrelépni? Ez a beszélgetés közelebbről megvizsgálja a jogállamiság, az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok reformjának jelenlegi állapotát Bosznia-Hercegovinában, mind az EU, mind a tágabb régió, mind az ország polgárainak szemszögéből.
2. „Ötletek nyilvánossá válnak” laboratórium 14-15 október 2021 Ljubljanában (Program)
Hosszú időre a közép- és kelet-európai új tagállamok, mint például Szlovénia, szimbólummá váltak
a sikeres európaizációról és a bővítési politika erősségéről, mint a legfontosabb
az Európai Unió külpolitikai eszköze. Az elmúlt évtizedben központi szerepet játszottak a
megosztottság az olyan alapvető normák és szabályok tekintetében, mint a független igazságszolgáltatás, a média és a civil társadalom, ezáltal
végső soron a bővítési fáradtság javára játszik Nyugat-Európában.
Felvétel a nyilvános vitára október 14-én (Nyilvános rendezvény)
3. „Ötletek nyilvánossá válnak” laboratórium 17-18 Február 2022 Pristinában (Program)
A panel a koszovói „fiatal európaiak” kihívásait és kilátásait (valamint a Nyugat-Balkán régióbeli hasonlóságokat) vizsgálta a jelenlegi társadalmi-gazdasági környezetben, a meglévő oktatási rendszerben, a korlátozott mozgásszabadságban és a COVID-19 világjárvány hatásában. A fiatal koszovóiak nemzetközi színtéren elért közelmúltbeli áttöréseit paradox módon felhasználják a sikerhez vezető (rögös) útjuk illusztrálására, segítve a főbb kihívások feltárását.
4. „Ötletek nyilvánossá válnak” laboratórium 19. május 20-2022 Párizsban (Program)
Közvetlenül az elnökválasztási verseny vége és a parlamenti választások éle között, a miénk
A WB2EU 4. Ideas Public Lab a franciaországi bővítés általános politikájára összpontosít.
Az orosz agresszió Ukrajna ellen újraélesztette a szolidaritási és mozgósítási mozgalmat, amely hasonló a...
az 1956-os Magyarország, az 1968-as Prága vagy az 1980-as évek Lengyelország esetében. Az újbóli megerősítés
Ukrajna európai sorsáról a háború és annak Grúziára és Moldovára gyakorolt dominóhatása közepette,
újra felkeltette az érdeklődést a francia közvélemény és a politikai spektrum iránt az EU iránt
bővítési célok és folyamatok. E tekintetben relevánsnak találtuk, hogy átgondoljuk, mit is jelent ez az új
kontextus jelenthet a Balkán EU-hoz vezető útjára és a kapcsolódó politikai narratívákra nézve
játszik.
A WB2EU 4th Ideas go public Lab a következő célt szolgálta:
- Intenzív vita folytatása a bővítés általános politikájáról Franciaországban, az EU-ban
bővítési célok és folyamatok. - Elmélkedni arról, hogy mit jelentenek a legújabb európai fejlemények a Balkán EU-ba vezető útjára nézve.
EU. - Politikai érdekelt felekkel eszmecserét folytatni, és továbbfejleszteni az akadémiai politikapolitikát
szövetség a projekt körül
5. ötletek nyilvánossá válnak Laboratórium 19-20 szeptember 2022 Belgrádban, Szerbiában (Program)
Az 5. Ideas go Public Lab keretében tartott nyilvános vitánk két panelbeszélgetésén a Nyugat-Balkánon tapasztalható egyenlőtlenségeket, valamint a fiatalok munkaerőpiaci és oktatási helyzetét vitattuk meg. A főbb témák:
Az Egyenlőtlenségek Csökkentésére vonatkozó Elkötelezettségi Index szerint Szerbia Európa alján található, és a világ 154 országát tartalmazó listáján a 84. helyen áll. A magas egyenlőtlenségek egyik oka Szerbiában a nagyon alacsony munkaintenzitású emberek magas aránya. Hasonló helyzet jellemzi az egész Nyugat-Balkán régiót, mivel Albánia a 80., Észak-Macedónia a 103. helyen áll, a többi régióról pedig nincsenek adatok. Ezen személyek aránya Szerbiában (21.2%) jóval magasabb, mint az európai átlag (10.5%) és az egyes uniós országoké. A gazdasági bizonytalanságot a szociális intézkedések hiánya és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásának hiánya követi a Nyugat-Balkán régió legkiszolgáltatottabb csoportjai, például a romák, a 45 év feletti nők, a fogyatékkal élők és az LMBTI+ közösség esetében.
Szerb Köztársaságban kidolgoztak egy fiatalokat célzó intézményi, jogalkotási és stratégiai keretet. A fiatalok helyzetét azonban gyakran elégtelennek ítélik, elsősorban a fiatalok munkaerőpiaci helyzete, de az oktatási rendszer minősége miatt is, ami az egész Nyugat-Britanniában jellemző. A fiataloknak a Szerbia Köztársaság 2021-es EU-csatlakozásával kapcsolatos nézeteit tekintve történelmi mélyponton van, a fiatalok 39%-a támogatta Szerbia EU-csatlakozását, 33%-uk ellenezte, míg 28%-uk nem tudott. A kutatás szerint a fiatalok több mint fele nem érdeklődik a társadalmi-politikai eseményekről való tájékozódás iránt, míg a társadalmi-politikai eseményekben való aktív részvétel iránti érdeklődés még kisebb. A lassú folyamat, és gyakran a status quo az EU-integrációban a fiatalok bizalomvesztéséhez vezetett magába a folyamatba, ami tovagyűrűző hatást válthat ki az egész Nyugat-Britanniában.
6. ötletek nyilvánossá válnak Laboratórium 23-24 március 2023 Berlinben, Németországban (Program)
Az esemény kiterjeszti az EU nyugat-balkáni bővítési politikájáról szóló jelenlegi vitát a németországi szélesebb közönségre. A vita arra a kérdésre összpontosít, hogy a Scholz kancellár által Németországban Oroszország ukrajnai inváziója után kihirdetett „Zeitenwende” (határidők) milyen mértékben befolyásolja az EU nyugat-balkáni bővítési politikáját. Továbbá lehetőséget kínál arra, hogy első kézből szerezzünk betekintést a régió aktuális fejleményeibe.
A rendezvényre az Európai Bizottság németországi képviseletével együttműködésben kerül sor.
WB2EU NYÁRI ISKOLA: Új európai és demokratikus lendület visszaszerzése együtt, 2022. szeptember 5-9., Cres, Horvátország (Program)
A Cresben (Horvátország) szervezett „Nyári Iskola” fő témája a „Kutatók és aktivisták találkozása: Új európai és demokratikus lendület visszaszerzése együtt” volt.
A fiatal kutatók projektben való részvétele olyan ismereteket, tapasztalatokat és készségeket biztosít számukra, amelyek relevánsak akadémiai és szakmai jövőjük szempontjából.
Ez ahhoz vezet
- a fiatal kutatók körében a Nyugat-Balkán európaizációjának és demokráciafejlődésének témája iránti fokozott érdeklődés és megértés, és ezáltal jobb lehetőségek a témában végzett konkrét kutatások elvégzésére,
- megnövekedett lehetőségek a foglalkoztathatóság és a karrierfejlesztés terén,
- új kapcsolatok és hálózatok kutatók és polgári aktivisták között a demokrácia és az európaizáció kölcsönös megértésének előmozdítása érdekében,
- új módszerek a nyilvános viták befolyásolására minősített és bizonyítékokon alapuló, mégis politikailag elkötelezett tevékenységek révén.
CRES NYÁRI ISKOLA: Új európai és demokratikus lendület visszaszerzése együtt, 2023. szeptember 17-22., Cres, Horvátország (Program)
A Cres szigetén (Horvátország) szervezett „CRES Nyári Iskola” témája az „Európa jövője: az EU bővítése és szomszédsági stratégiája új politikai válaszok keresésében” volt. Kontextus: Az EU jövőjéről szóló vitának egyidejűleg kell tárgyalnia a bővítést, a szomszédságot és a reformokat. Oroszország ukrajnai háborúja alapvetően megváltoztatta az EU bővítési politikájának kontextusát, valamint az Unió működését, felidézve a geopolitikát. Oroszország neobimperális ellenőrzése minden kormányt – különösen az EU keleti szomszédságát és a Nyugat-Balkánt – sebezhető helyzetbe hoz azáltal, hogy megkérdőjelezi a szabályokon alapuló nemzetközi rend alapelveit és alapvető uniós értékeket. Ez érinti a geopolitikai hatalmaktól, például Kínától, Oroszországtól, Törökországtól és a Nyugattól való függőség kérdését is. Az EU válaszút előtt áll. Miközben jelentős hangsúlyt fektet a feltételességre, valószínűleg el kell mozdulnia a túlnyomórészt fokozatos reformokra összpontosító bővítési politikától egy olyan politikára, amely a független, önrendelkező államok fennmaradásáról szól. Eközben Ukrajna és Moldova 2022 júniusában csatlakozott a hivatalos EU-tagjelölt országok csoportjához, amelyhez Montenegró, Szerbia, Törökország, Észak-Macedónia és Albánia is tartozik. Bosznia-Hercegovina 2016-ban, Grúzia pedig 2022-ben kérelmezte az EU-tagságot, de eddig továbbra is potenciális jelöltek. Láthatóan az Európai Unió – amelyet más válságok és a háború hatása is elnyel – nehezen tud reagálni. Hosszú ideig a bővítést az EU egyik legsikeresebb külpolitikai eszközének tekintették. Ma azonban az EU bővítési és szomszédsági stratégiája jelentős újragondolást és új politikai válaszokat igényel.
A „Cres Nyári Iskola” céljai: A cél a fiatal európai szakértők, tudósok, aktivisták és elkötelezett polgárok új generációjának támogatása egy új Európa és az új európai összetartozás érdekében végzett munkájukban. Az interakció – különösen a fiatal kutatók és aktivisták számára – olyan tudást, tapasztalatot és készségeket biztosít, amelyek relevánsak szakmai jövőjük és Európa jövője szempontjából. A kutatók és aktivisták, kezdve azokkal, akik részt vettek a 2022 szeptemberében Cresben megrendezett, a „WB2EU projekt” keretében szervezett első cresi nyári iskola résztvevőivel, lelkes fiatalokból és vezetőkből álló élénk, új hálózatot fognak alkotni, akik képesek szembenézni a politikai kihívásokkal, elmélyíteni a párbeszédet a döntéshozókkal, és ezáltal hozzájárulni egy új európai és demokratikus lendület visszaszerzéséhez. A „Cres Nyári Iskola” 1. a fiatal kutatók és aktivisták körében az európaizáció és a demokratikus fejlemények jobb megértéséhez, 2. új kapcsolatokhoz és hálózatokhoz vezet a kutatók, a polgári aktivisták és a politikusok között, 3. a nyilvános viták befolyásolásának új módjaihoz minősített és bizonyítékokon alapuló, mégis politikailag elkötelezett tevékenységek révén.
Politikai tájékoztatók
Az AUB irányelvei megtalálhatók itt .
